Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban III. - Dr. Dávid László: A vízgazdálkosi rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban

188 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Dr. Dávid L.: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe 4. ábra. A napi vízigény eloszlási paramétereinek kapcsolata a vízzel ellátott területtel a május 6— aug. 5. közötti időszakban A vízgazdálkodási rendszerek vízkészletgaz­dálkodásának alapvető problémája a vízkészle­tek igények szerinti belső szétosztása. A szét­osztás alapvető változói a rendszer bármely pontján a mindenkori vízkészlet, a vízigény és vízszállító (kiépítési) kapacitás. Mindhárom té­nyező változhat időben és így a rendszer víz­készletgazdálkodása a mindenkori egyensúly fenntartására kell törekedjen. A víz szétosztása számos speciális vízkészlet­gazdálkodási illetve azzal összefüggő üzemtech­nológiai kérdést vet fel. Ezek közül csak néhá­nyat említve, ide sorolhatjuk a vízkormányzás vezérlési módszereit (alsó, felső vagy vegyes vezérlés), az időben változó igények egyidejű­ségét. Nyilvánvaló, hogy néhány vízhasználó­nak egyenetlenebb, míg több vízhasználónak kiegyenlítettebb az igénye. Ez következik a víz­igények mint valószínűségi változók eloszlási paraméterének meghatározására szolgáló ábrá­ból is. A 4. ábra példaként az elsősorban mező­gazdasági területek vízellátására szolgáló víz­gazdálkodási rendszerek normális eloszlású napi vízigényének paramétereit mutatja be a vízzel ellátott terület függvényében, míg az 5. ábra e paraméterek becslését teszi lehetővé a meteorológiai jellemzők és a vízzel ellátott te­rület függvényében. Látható, hogy nagyobb te­rületek felé haladva csökken a szórás változásá­nak üteme [8]. Erre hívja fel a figyelmet a víz­gazdálkodási rendszerek vízfogyasztásának jel­lemzésére szolgáló egyenlőtlenségi tényező is [9]. A rendszerek vízkészletgazdálkodásában az igények egyidejűségét célszerű figyelembe venni a vízhasználatok jogi megalapozásánál és a vízjogi engedélyezési eljárásnál [4], A rendszerek vízkészletgazdálkodásának spe­ciális problémái jelentkeznek a csúcsidőben, amikor az említett három vízkészletgazdálko­dási tényező különösen kedvezőtlen kombiná­cióba kerül egymással, azaz az igények nagyon nagymértékben megnőnek, a vízkészlet nem elégséges az igények kielégítésére, a műszaki kapacitás nem bírja a túlzott igények kielégí­tését. A csúcsidejű vízkormányzás üzemtechno­lógiai eszközein kívül célszerű az igények befo­lyásolására igénybe venni a közgazdasági, sza­bályozó eszközöket is, például az energiaellátás­hoz hasonlóan a csúcsidejű vízfogyasztási pót­díj bevezetésével. Elsősorban a csúcsidőben, de előfordulhat más időszakban is, hogy a rendszer alapvető vízkészletgazdálkodási tényezőinek kedvezőtlen kombinációja folytán sor kerülhet vízkorláto­zásra. Vízkorlátozás akkor lép fel, ha a VGR valamely körülmény miatt, hosszabb-rövidebb ideig nem tudja biztosítani a vízszolgáltatásra vonatkozó kikötött feltételeket és így a fogyasz­tók — az előidéző okoktól függetlenül — nor­mális fogyasztási rendjükhöz képest korlátozva vannak. A vízkorlátozást hidrológiai, vízminő­ségi és üzemi okok idézhetik elő. Az első eset­ben nem áll rendelkezésre elegendő mennyisé­gű, második esetben pedig nincs megfelelő mi­nőségű víz, azaz vízhiány illetve kedvezőtlen vízminőségi helyzet áll elő. Az üzemi korláto­zást részben műszaki, részben szolgáltatói okok váltják ki. Az előbbit műszaki jellegű rendkí­Csapadék [mm] S00 500 400 300 200 100 • Szolnok + TŰR MAGYARAZAT : ^ 1 A csapadéka tenyészidei (04-01-09-30) csapadék területi átlagát jelenti 2. A száraz napok száma o háfom csapadékmérő állomás (Polgár, Debrecen, Túrkeve) á flog a a tenyészidöben 3. A nedves, száraz és átmeneti megjelölés tapasztalaton alapulá önkényes kritérium 4. A területi egyeneseken feltűntetett számok a rendszerben berendezett vizzel ellátható terűletet tüntetik fel 5. ábra. A napi vízigények eloszlási paramétereinek meghatározására szolgáló diagram

Next

/
Thumbnails
Contents