Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: Adatok a Bükk-hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz

Aujeszki G.—dr. Scheuer Gy.: Adatok a Bükk-hegység Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 181 megjelölését, továbbá egyéb esetenkénti jellemző adottságait. Az átlagos vízhozamokat illetően az egyes források vízhozama tág határok között változik, a 10—20 1/p-től egészen a kb. 30 000 1/p-ig (Miskolc-Tapolca). Forráskataszterünkben — részletes helyszíni vizsgálataink alapján — külön megjelöltük azokat a forrásokat, amelyek hozama hosszabb vagy rövidebb felszíni út megtétele után részben vagy egészben beszivárog valamely alacsonyabb karsztrendszerbe. Ily módon a karsztforrások hozamainak az egész hegységre kiterjedő összesítését már úgy végezhettük el, hogy egy forrásban kibukkanó és elnyelődő, majd egy lejjebb fekvő forrásban újból kibukkanó karsztvizet csak egyszer vegyünk figyelembe. Ily módon a teljes bükki karsztforráshozamra 90 000 l/perc adódott, ami 47 millió m

3/évnek (130 000 m

3/nap) felel meg. Ez a forráshozam 30%-a a mészkőterületekre hulló csapadéknak, 23%-a a mészkőre és a mészkővel vízbetáplálás szempontjából kapcsolatban levő egyéb kőzetekre (pala, eruptívumok) hulló csapadéknak és 16%-a a teljes Bükk területére hulló csapadéknak. c) Vízháztartást mérleg felírása Bevételi oldalon szerepeltetendő a csapadék, amely akár közvetlenül, akár közvetve táplálja a karsztvizet. A vízmérleg kiadási oldalán szerepel a párolgás és a felszíni lefolyás. A csapadék és ez utóbbiak különbsége beszivárgásra kerül, majd zömben a forrásokban ismét felszínre lép, illetve részben — esetleg — elszivárog a mélykarsztba és a harmadkori medenceüledékekbe. A párolgás értéke a VITUKI adatai szerint a Bükk hegységben 500 mm/év körüli. Ez a 440 km

2-nyi területen a Bükk hegység egészére nézve 220 millió m

3/év vízmennyiséget tesz ki. Ez tehát az a vízmennyiség, ami a levegőbe veszteségként eltávozik részben közvetlen párolgás, részben a növényzet transpirációja révén. A lefolyásra is vannak VITUKI adatok az általuk szerkesztett fajlagos lefolyástérképek formájában. Ezek l/s/km

2 dimenzióban adják meg a lefolyás értékét, azonban ezekben az értékekben a közvetlen felszíni lefolyás és a forráshozamok összege szerepel. A lefolyási térkép szerint a hegység belső magjában 7 l/s/km

2 feletti, az azt körülölelő sávban 5—7 l/s/km

2 közötti, míg a hegység szélén 3—5 l/s/km

2 közötti a forráshozamok és a felszíni lefolyás összegeként értelmezett tágabb értelmű „vízlefolyás", így a Bükk területéről — a megfelelő alapterületeket figyelembe véve — kb. 70 millió m

3/évre adódik ez az érték. Ebből levonva a 47 millió m

3/év forráshozamot, a közvetlen lefolyásra 23 millió rrv

!/év adódik. A 23 millió m

3/év a teljes Bükkre hulló 300 millió m

3/év csapadéknak 7,5%-a. Ezekután a teljes Bükk hegységre a vízmérleget csapadék = párolgás -f- lefolyás -f- forráshozam formájában felírva az alábbi összefüggés adódik (millió m

3/évben): CS = P + L + Fh 300 = 220 + 23 + 47 290 Tehát a jobb oldalon 10 millió m

3/év hiány mutatkozik. Ez a teljes csapadék kb. 3%-a. Ez a 10 millió m

3/év (27 000 m

3/nap) hiány adódhat a párolgás, illetve lefolyás számításbavételénél elkerülhetetlenül adódó pontatlanságból is, de ugyanakkor fedezete lehet a mélykarszt, illetve a harmadkori medenceüledékek felé elszivárgó vízmennyiségnek. A legvalószínűbb, hogy a pontatlansági hiba és az elszivárgó vízmennyiség összege rejlik ebben a mennyiségben. A vízmérleget felírhatjuk nemcsak a teljes Bükkre, hanem annak arra a kb. 290 km

2-nyi területére is, mely részben mészkőből áll, részben pedig egyéb kőzetanyagból álló, de a karszttal vízutánpótlódási kapcsolatban levő területrészekből tevődik össze. Annál is inkább, mivel a források vízforgalmában csak ez a terület vesz részt. Az ide hulló csapadék 205 millió m

3/év. A párolgás — ismét 500 mm/évet figyelembe véve — kb. 144 millió m

3/év, a „lefolyás" (forráshozamokkal együtt) 51 millió m

3/év. Mivel a forráshozam 47 millió m

3/év, így közvetlen felszíni lefolyásra 4 millió m

3/év jut (ami a csapadék 2°/ o-a). A vízmérleg pedig csapadék = párolgás + lefolyás + forráshozam alakban az alábbiak szerint alakul (millió m

3/évben): CS = P + L + Fh 205 = 144+4+47 195 Itt is mutatkozik az a kb. 10 millió m

3/év (27 000 m

3/nap) hiány. Gyakorlati szempontból igen fontos a vízföldtanilag elkülöníthető részvízgyűjtőterületek egyedi vízmérlegeinek külön-külön történő felírása is, melyre vonatkozó számításaink jelenleg már folyamatban vannak. 5. összefoglalás aj A megfigyelések és vizsgálatok szerint a Bükk hegységben emeletes karsztrendszer alakult ki. A karsztosodott kőzetek között levő vízrekesztő kőzetek, valamint az egyes karbonátos kőzetek eltérő vízvezetői tulajdonságaiból eredően. b) A Bükk hegységben kis és közepes karsztvíz emeleteket lehet megkülönböztetni az egységes karsztrendszer mellett. Az egymástól, illetve a nagy bükki karsztrendszertől független karsztvízemeletek a Bükk hegység É-i részén a Garadna-Szinva völgy környékén vannak. c) A karsztvízháztartási vizsgálatok alapján megállapítható, hogy vízellátás céljára a karsztos források mintegy 130 000 m

3/napos vízkészletének eddig még nem hasznosított része, to-