Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

1. szám - Magony László: Az állóeszközök optimális élettartamának vizsgálata a vízellátás és csatornázás területén

Magony L.: Az állóeszközök optimális élettartama Hidrológiai Közlöny 1974. 1. szám 13 sebb az állóeszközök selejtezése. A gazdasági megfontolásokat (devizakeret, pótlási lehetőség hiánya stb.) természetesen figyelembe kell venni a hatékonysági számításoknál, s ezek alapján kell az egyes állóeszközök részletes üzemelési, műszaki paramétereinek tanulmányozása után dönteni. Más oldalról a technikai haladás eredményeként a régi termelőberendezésekhez képest modernebbet állítanak elő, ezekkel a berendezésekkel folyó termelésben az élő- és tárgyiasult munka fajlagos ráfordításai lényegesebben alacsonyabbak, tehát a termelés gazdaságilag előnvösebb, mint a régi munkaeszközökkel. Gazdasági elhasználódás számszerűsítése a hasznossági .együttható felhasználásával A gazdasági elhasználódásból eredő állóeszköz értékcsökkenésének — speciális volta miatt — számítása nehezebb mint a fizikai kopásból eredő értékcsökkenés számítása. A jelenlegi anyagi erőforrásaink alapján, az újonnan létesülő vagy átépítésre kerülő beruházások esetében sokoldalú vizsgálatot szükséges végezni a beruházás legkedvezőbb hatékonysági szintjének meghatározásakor. Ezért gondosan kell az alkalmazásra kerülő állóeszközt kiválasztani, igényesebben kell elbírálni ahhoz, hogy az üzembe helyezett állóeszköz termelékenység és gazdaságosság vonatkozásában jól térítse vissza a befektetett pénzeszközöket. Ezt a fontos — a jövő fejlődésének tekintetében — alapvető feltételt csak akkor lehet kielégíteni, ha a beépítésre kerülő állóeszközök maguk is teljesítik a fenti követelményt, vagyis azok tervezői, szerkesztői ós gyártó művei valóban termelékeny és gazdaságos, tehát hasznos gépeket és berendezéseket szállítanak. Hogy összehasonlítást lehessen tenni a régi állóeszköz gazdasági elhasználódásának mértékéből adódó többletköltségek és a helyébe lépő új állóeszköz üzemeltetéséből származó előnyök között, célszerű bevezetni a hasznossági együttható (C( 17,)) fogalmát [8]. A bevezetésre kerülő hasznossági együttható a különböző mutatók (paraméterek, kategóriák) alapján vizsgálja az állóeszközök hasznosságát pontozási rendszer alapján. A paraméterek egyik része a konkrét műszaki adatokat fejezi ki pontértékekkel, míg a másik része a termelésben betöltött értékelését adja az állóeszköznek pontszámban kifejezve. A hasznossági együttható pontszámának meghatározása három lépésben a következő táblázatok felhasználásával történik: 1. az osztályba való besorolás táblázata, 2. a rész-együtthatók táblázata, 3. a rész-együtthatók besoroló táblázata. Az/ osztály besorolás (5. táblázat) az egyes részegyütthatók fontossági nagyságrendjét adják meg. Ezek alapján állítható össze a részegyütthatók táblázata (6. táblázat), melyben az osztály besorolás alapján a műszaki-technológiai értékelését végezzük el a vizsgált állóeszköznek. A részegyütthatók meghatározásához szükséges konkrétan vizsgálni magát a részegyütthatók változását is. Erre szolgál a részegyütthatók besoroló táblázata (7. táblázat), melyre példaként az üzembiztonsági részegyüttható felbontását adjuk meg különböző gépekre. Ezen értékelések alapján a hasznossági együttható kifejezhető pontszámban, vagy százalékos ér5. táblázat Osztályba való besorolás táblázata TaúA. 5. TaßAüija ycmanoeAenua kaoccos Tabelle 5. Klassifizierungs-Tabelle Osztálv 111. IV. Adható pontszám minimum maximum fi. táblázat A rész-együtthatók táblázata TaÓA. 0. TafíAiiifa nacmuux K03cß(ßm)iieHm0e Tabelle 6. Tabelle der Teil-Koeffizienten Adható RészMutató, paraméter MértékOsztály pontszám együttható megnevezése egysége Osztály minimum jele megnevezése egysége minimum maximum Súly [kp] II. 1 4 12 Fajlagos súly . . . [kp/LE] III. 0 3 13 Teljesítmény13 igény munkában [LE/KW] 11. 1 4 'li Teljesítmény[LE/KW] 'li igény üresjárásban [LE/KW] III. 0 3 15 Üzembiztonsági [LE/KW] ÍJ

6 tényező Körvonalmére[%] II. 1 4 tek [mm] III. 0 3 V 7 Szerkezeti [mm] V 7 egyszerűség gyártásban . .. II. 1 4 ''s Teljesítmény . . . [LE/KW] II. 1 4 'h lio Kezelhetőség . . . I. 2 ti 'h lio Üzemanyag'h lio fogyasztás . . . [kp/h] III. 0 3 I11 Helyettesített I11 kézimunkaerő. I. 2 6 "12 Időjárás "12 függetlenség . . II. 1 4 ''13 ''14 Baleseti biztonság [%] II. 1 4 ''13 ''14 Korrózió állóság II. 1 4 Géprendszerbe való beilleszthetőség II. i 4 ^16 Élettartam ^16 (megtérülés) . . [év] I. 2 6 In Küllem IV. 1 3 17 18 «9 2 »i = i = l 7. táblázat .4 rész-együtthatók besoroló táblázata rj- Üzembiztonság TaöA. 7. TaőAuija KAaccutfimaifuu nacmnux K03(fi(fiiiifuenmoe Tabelle 7. Einreihungs-Tabelle der Teilkoeffizienten Géptípusok Műszaki üzembiztonság [%] Géptípusok <75 76—80 81—90 91—94 95—98 -=98 Erőgépek (1,0 ! 2,0 3,0 4,0 4.0 Talaj munkagépek (pl. szkréper) . 0,0 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 Szállítógépek .... 0,0 1,0 2,0 3,0 3..T 4,0