Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 2. Ülésszak - Dr. Dévényi József: Új módszerek a tervezés előmunkálatainál, a számítógépek szerepe a vízgazdálkodási létesítmények tervezésében

Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 121 2. ÜLÉSSZAK Űj módszerek a tervezés előmunkálatainál, a számítógépek szerepe a vízgazdálkodási létesítmények tervezésében Dr. DÉVÉNYI JÓZSEF* A konferencia plenáris ülésén alkalmunk volt megismerkedni a magyar vízgazdálkodás előtt álló feladatokkal. E fejlesztési célkitűzések megvalósításának egyik, de talán legdöntőbb láncszeme a műszaki tervezés. Keresni kell tehát azokat a szervezeti formákat, tervezési módszereket, számítási eljárásokat, amelyek a mérnöki alkotó munka hatékonyságát növelik és lehetővé teszik a rendelkezésre álló tervezői kapacitásnak az optimális elvi megoldások kidolgozására irányuló legcélszerűbb felhasználását. A konferencia „műszaki tervezés" szekciójának összefoglaló referátuma elsősorban az említett szempontokat szem előtt tartva elemzi a beküldött, a témakörhöz tartozó — szám szerint 19 — tanulmányt. A dolgozatok témaválasztása — első olvasásra — talán egymástól távol esőnek tűnik, mégis mondanivalóik közös vonásait keresve, a vízgazdálkodási műszaki tervezés fejlesztési irányainak és lehetőségeinek a konferencián történő megvitatása érdekében — talán kissé önkényesen — három csoportot alkottam: — az első csoportba azokat a dolgozatokat soroltam, amelyek a vízgazdálkodási tervező vállalatok tevékenységét elemezve a fejlesztési lehetőségeket és tennivalókat vizsgálják, mind a vállalatszervezés, mind a tervezési technológia vonatkozásában, — a második csoportot azok a tanulmányok alkotják, amelyek a műszaki tervezés előmunkálatainál alkalmazott eljárások, módszerek fejlesztéséről számolnak be, — végül a harmadik csoportba tartozónak vettem azokat a dolgozatokat, amelyeket a „számítógépek alkalmazása a vízgazdálkodási létesítmények tervezésénél" címszóval lehet jellemezni. Tekintsük át ilyen csoportosításban a beérkezett tanulmányokat. Hazánkban a vízgazdálkodási műszaki tervezés egységes szervezete az elmúlt évtizedek során az új szocialista társadalmi és gazdasági körülmények között az egységes, korszerű vízgazdálkodás kialakulásával párhuzamosan fejlődött ki és mind ez ideig a vele szemben támasztott társadalmi igényeket mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt ki tudta elégíteni.- A vízgazdálkodás fejlesztési célkitűzései azonban időszerűvé tették n tervezési koncepcióalkotás színvonalának emelését, a tervezési technológia gyorsütemű fejlesztését. Az Országos Vízügyi Hivatal éppen ezért már 1970-ben új tervező egységek szervezését határozta el és egyúttal biztosította ezen egységek tevékenységének koordinációiát, szabályozását és technológiai fejlesztését. Szalóky József beküldött dolgozatában az új vízügyi tervező szer* Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. vezetek létrehozásának problémakörét elemzi. A meglevő nagy tervező vállalatok az új vízügyi tervező egységek szervezésével mentesülnek az olyan vízgazdálkodási tervezésektől, amelyek elsősorban egy kisebb körzet alaposabb ismeretét igénylik. Részletesen elemzi az egymástól távol dolgozó tervező egységek szétszórtságából adódó problémákat. A vállalat információs igényét mikrofilm berendezés üzembe állításával kívánják megoldani. Ilyen módon látják el mintatervekkel, típustervekkel területi egységeiket. Varga György tanulmányában a tervező vállalatok fejlesztése terén megoldandó feladatok közül elsősorban a számítástechnikai szemlélet megteremtését, a gazdasági hatékonyságelemzés és a hálótechnikai módszerek fokozottabb alkalmazását emeli ki, de hangsúlyozza a műszaki szabályozási kiadványok, a korszerű típustervcsaládok, valamint a tervező egységek optimális szervezeti felépítésének szerepét. A tervezési technológia technikai fejlesztése terén a tervező egységek kisgép-ellátottságának és az információs anyag gépesített tárolásának, szelektált elosztásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. A tanulmányban vázolt fejlesztési célkitűzések megvalósításának feltételeit vizsgálva rámutat arra a világjelenségre, hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan egy-egy beruházáson belül a szellemi munkahányad növekszik, ezért népgazdasági érdek, hogy a gazdasági szabályozók a tervezési munka alkotói időhányadosának növelését lehetővé téve, a tervező vállalatokat, a tervezett létesítmény jobb műszaki-gazdasági megoldására ösztönözzék. A gépi számítástechnika, a hatékonyságelemzés és a műszaki szabályozási tevékenység szerepének méltatásával Varga György dolgozata már a második csoport tanulmányainak mondanivalóihoz csatlakozik, ahol elsőként Gombás Lukács dolgozatát említem, amely a műszaki szabályozásnak a vízügyi műszaki tervezésben betöltött szerepét vizsgálja. A vízi létesítmények, technológiai berendezések műszaki tervezésére, építésére, üzemeltetésére vonatkozó különböző ágazati szabályozási kiadványok megjelentetésének egyik célja a fejlesztési koncepciók megvalósításának elősegítése. A vízgazdálkodás fokozódó ütemben történő fejlesztése az új tervezési eljárások, építéstechnológiai módszerek bevezetése a meglevő kiadványok folyamatos átdolgozását indokolja. A legújabb fejlesztési eredmények beépülése a szabályozási kiadványokba ily módon nemcsak a tervezés színvonalának, hanem a tervek nyomán megvalósuló vízgazdálkodási létesítmények műszaki színvonalának emelését segíti elő.