Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)

3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 1. Ülésszak - Hozzászólások az 1. ülésszak témáihoz

Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. 119 Hozzászólások az 1. ülésszak témáihoz Dr. Bözsöny Dénes (Országos Vízügyi Hivatal) Rámutat az időelőny jelentőségére a vízgazdálkodás tervezésében, mert a beavatkozások előkészítése és megvalósítása legalább 5—15 évet vesz igénybe, hatásaik pedig hosszú időszakokban érvényesülnek. Keresni kell tehát a minél nagyobb — 30—50 éves — távlatban levő jövő igényét, hogy meghatározhassuk a teendőket. Ehhez szükséges megteremteni a hidrofuturológiát, a vízgazdálkodással kapcsolatos jövőművelést, melynek témacsoportjai: — nagyobb időelőnyű állapot — illetve szükséglet — alakulás vizsgálata, — a kielégítés, megvalósítás eszmei lehetőségének a feltárása, — a meglevő létesítmények hatékony üzemeléséhez előrejelzési módszerek kidolgozása. Meggyőződése, hogy a jövőművelés és jövőkutatás nélkül nem fejleszthető tovább a távlati tervezés kérdése sem. Vajda András (FAO) A három bevezető előadás igen nagy értékű a külföldiek részére is. Ezért arra kérné a Konferencia vezetőségét, hogy ezt a három előadást is fordítassa le és tegye közzé. A kérésen kívül egy kérdése is van. A Tisza-völgy vízmérlegével kapcsolatban szó volt a síkvidéki tározókról, kisebb dombvidéki tározókról, de nem hallott említést a dunavíznek a Tisza-völgybe való átvezetéséről. Érdekelné, mennyire veszi a távlati terv tekintetbe a dunavíznek a Tisza-völgyben való felhasználását, azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek a Rajna— Majna—Duna csatorna kiépítése után módot nyújtanának a transzkontinentális hajózás kiterjesztésére a Tisza vízgyűjtőbe. Dr. Szebényi Lajos (Magyar Állami Földtani Intézet) A Tirvol László által ismertetett országos rétegvízfigyelő hálózat kiépítése a harmadik és egyben utolsó lépcső ahhoz, hogy Magyarország felszínalatti vizeinek minden fajtáját rendszeresen figyelhessük, és a változásokat folyamatosan mérhessük. A 40 éve megindult talaj vízfigyelő hálózat és az 1968-ban megkezdett karsztvízfigyelő hálózat kiépítése után az összes felszín alatti és a felszíni víztípusokat összefüggéseikben együttesen kell vizsgálni. Sárvári István javaslatai hasznosak mindenkinek, aki több évtizedes hidrológiai adatsorok feldolgozásával foglalkozik. Az Alföld DK-i részén az artézi vizek vízszintjének a vizsgálatával kapcsolatos vizsgálatok igen jó összhangban vannak Sárvári megállapításaival. Sárvári a talajvíznél 2 éves, a karsztvíznél 3—4 éves késéssel tapasztalta a csapadék hatását, mi pedig a 100— 200 m mélyen fekvő artézi vizeknél 10 éves késést találtunk. Dr. Szabó Ivánné (Országos Vízügyi Hivatal) Gábor Dénes, a londoni egyetem professzora szerint a jövőt nem lehet megjósolni, de lehet alakítani. Nehéz a sok változó hatást figyelembe venni, és a távlatot jól megközelíteni. Alapvető jelentőségű az emberi tevékenység kedvezőtlen hatásának elemzése, a keletkező szennyvízmennyiség fokozottabb tisztítása, ill. csökkentése. A jövőben vízgazdálkodási rendszerek fokozatos kialakulásával indokolt lehet az eddig mértékadónak tekintett augusztus—szeptember időszak felülvizsgálata. A jövőben a hatékonysági vizsgálatokat a beavatkozás teljes hatásterületére ki kell terjeszteni és rendszervizsgálattá szélesíteni. Célszerű elemezni és hasznosítani a külföldi prognózisokat, fel kell használni az egyéb tudományágak, pl. demográfia, prognosztika, futurológia eredményeit. Végül biztosítani kell a korábban készült távlati tervek megvalósulásának ellenőrzését. Dr. Hankó Géza (OVH Vízkészletgazdálkodási Központ) Dr. Danicska Lajos lényeges elemekre mutatott rá, melyek egy több országot érintő vízgyűjtő távlati vízgazdálkodási kérdéseinek tisztázásánál szükségszerűen felmerülnek. Hozzászólásában kiegészítésül ismerteti azokat az elemeket, amelyeket a gyakorlatban nemzetközi célú vízgazdálkodási mérlegeknél figyelembe szoktak venni. A mérleg bevételi oldalán szerepelnek a belépő, ill. kilépő vízhozam, a vízátvezetés, a víztározás, a használt víz visszavezetések. A kiadási oldal elemei a vízfogyasztás különböző vízhasználatok szerint csoportosítva, a mederben hagyandó minimális vízhozam, a továbbadandó vízmennyiség. A társadalmi-gazdasági fejlődés okozta változások egy része bizonyos pontossággal követhető, másik része korrekciós tényező figyelembevételét teszi szükségessé a mérlegben. Iláhn Gyula (OVII Vízkészletgazdálkodási Központ) Távlati tervezési gyakorlatunk továbbfejlesztését az elemzésben látja, amelynek feladata, hogy a tényleges vízhasználatokat befolyásoló műszaki-gazdasági tényezőket meghatározza, feltárja, rendszerbe foglalja. A közgazdasági elemző munka elmélyítésével, a prognózisok felülvizsgálatával csökkenthető vagy elkerülhető lesz a felültervezés a távlati vízigények előrebecslésében. Parvulescu Constantin (Bukarest) Napjainkban fontos szerepe van a tervezési programnak. valamint a vízkészletek és a vízhasználatok elosztásának. Romániában is folynak kutatások a módszertan. a vízkészletfelosztás optimalizálása és az optimális tervezési módszerek terén. A bolgár kartársakéhoz hasonló ootimizációs modellt és egy költség-minimalizálási módszert dolgoztak ki. Szükség van dinamikus programozásra és számítógépek használatára. Nagyon fontos a tapasztalatcsere a tervezésben és előrejelzésben. továbbá a kísérleti problémák kidolgozásában kifeitett együttműködés is. Ilyen együttműködés már megvalósult a KGST keretében. Pintér György (UNDP Vizminőségszabályozási Mintaterületek Project Irodája) A vízminőségi regionális tervek a bennük kifeiezésre jutó komplex regionális szemlélet révén a korszerű vízminőségszabályozási rendszerek kiépítésének egyik alapdokumentációjává válhatnak. Az ENSZ támogatásával megindult „Vizminőségszabályozási mintaterületek program" kedvező lehetőséget biztosít a vízminőségi regionális tervezés módszereinek jelentős fejlesztésére. A Sajó-térségi vízminőségszabályozási program keretében műszaki-gazdasági modell gyakorlati kidolgozását is tervezzük, hogy a vízminőségi regionális tervek az eddigieknél hatékonyabb döntéselőkészítő anyagokká váljanak. Dr. Dulovics Dczsőné (Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola) A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Közművek Tanszéke hosszabb idő óta rendszeres kutatómunkát folytat a kommunális vízigények várható alakulásának és prognózisának tárgyában.