Hidrológiai Közlöny 1974 (54. évfolyam)
3-4. szám - Vízgazdálkodási Tervezés Fejlesztése Konferencia - 1. Ülésszak - Pap István: A távlati tervezés műszaki vonatkozásai
112 Hidrológiai Közlöny 1974. 3—4. sz. Csanádi L.-né dr. : A távlati tervezés — Dr. Sárvári István szerint a nedves, illetve száraz évsorok, az alacsony és magas talajvízállású periódusok előrelátható bekövetkezési idejét a relatív napfoltszám-változás periódus elemzése útján előre lehetne jelezni. — Tirvol László az országos rétegvízfigyelő hálózat egyik céljaként a vízutánpótlás és a sztatikus vízkészlet-fogyasztás feltárását említi, ami lehetőséget fog adni a rétegvíz készletek hosszútávú változásának előrejelzésére. — Fazekas Imre tanulmányában felsorolja a mederben levő vízmennyiség és a szennyezés-terhelés által a vízminőség változására gyakorolt hatás számításához és ily módon előrejelzéséhez szükséges feltételeket, ill. irányelveket, amelyek megvalósulása esetén remélhető lesz a szóban forgó vízgyűjtőn várható gazdasági fejlődés függvényében a vízminőség valószínű alakulásának előrejelzése. — Dr. Hankó Géza a mértékadó jellemző időszak meghatározása során figyelembe veszi a Tiszavölgyben fekvő többi ország vízügyi beavatkozásainak hatására a távlatban várható változásokat a Magyarországon rendelkezésre álló vízkészletekben. Főként a tenyészidőszakban, elsősorban július—szeptember hónapban, a Magyarországra belépő vízhozamok csökkenésével lehet számítani. Ez a fejlődési tendencia egyébként megegyezik dr. Hankó Gézának azzal a vizsgálati eredményével, hogy a Tisza vízhozamainak 1921—1968. évsorát két részre bontva, az 1942 előtti és utáni évsorok július—augusztusi 80—85 ü'()-os tartósságú vízhozamai a Tiszán felülről lefelé haladva 10—30%-os csökkenést mutatnak az öntözéses gazdálkodás és egyéb vízhasználatok fejlődése miatt. A kerettervezés állapotán a magyar vízgazdálkodás az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek a kormány által történt jóváhagyásával túljutott. A jelen feladata, amint azt Békési János témaindító előadásában kifejtette, rátérni az ország vízgazdálkodási kereteinek hosszútávú tervezésére, ezen belül az áttérés a szakaszos, majd a folyamatos tervezési formára. Jelentős lépés volt ezen a téren a vízgazdálkodás távlati műszaki-gazdasági fejlesztésének módozatai és feltételei koncepció kidolgozása, valamint a vízgazdálkodás 15 éves terve. (Vízgazdálkodási távlati fejlesztési koncepció.) A KGST, illetve Tiszavölgyi ötoldalú együttműködés keretében kidolgozás alatt van a Tiszavölgyi országok Tiszavölgyre vonatkozó vízgazdálkodási keretterve. Előkészületek folynak a dunavölgyi államok között is egy egyeztetett vízgazdálkodási fejlesztési koncepció kidolgozására. Ezek a munkák, illetve elgondolások azonban ma még nem érettek meg dolgozatok benyújtásához. A kerettervek adta koncepciókon belül folynak különböző hosszútávú és középíétm tervezések. — Dr. Juráj Mihail megemlékezik a csehszlovák népgazdaság új irányítása és szervezeti modelljének kihatásairól a népgazdasági ágazatok, így a vízgazdálkodás tevékenységére és tervezéseire. — A Tirvol László dolgozatában ismertetett országos rétegvízfigyelő hálózat megvalósítására is 15 éves ütemterv készült. — Dr. Hankó Géza lényegében a már említett magyar, illetve ötoldalú tiszavölgyi vízgazdálkodási távlati terv előkészítéseként foglalkozik a mértékadó jellemző időszak megválasztásának kérdésével. — Megyesi István „Vízminőségvédelmi regionális tervek készítése Magyarországon" c. tanulmányában történeti visszapillantást ad ezen jelentős tervezési forma fejlődéséről 1965-től kezdve. A vízminőségvédelmi regionális tervben olyan műszaki-gazdasági elemzésekkel és mérlegelésekkel alátámasztott koncepciót kell kialakítani, mely az érdekeltekkel összhangban — rögzíti az egyes tervidőszakok vízminőségvédelmi feladatait, — meghatározza a hatékony beavatkozáshoz szükséges műszaki teendőket, azok megvalósítási sorrendjét és pénzügyi vonatkozásait, — körvonalazza a várható eredményt. A vízminőségvédelmi regionális terv népgazdasági szinten tárgyalja a szükséges intézkedéseket és egyben alapot nyújt a« egyes népgazdasági ágazatok (vízügy és érintett tárcák) intézkedési terveinek kidolgozásához. A Sajó-térség és a Felső Duna-térség vízminőségvédelmi regionális tervtanulmánya az UNDP— WHO vízminőség szabályozási program keretében készül, s így nemzetközi szintűvé szélesedett. Az eddig elkészült vizmennyiségvédelmi regionális tervek összehasonlításából kitűnik, hogy minden esetben mások a specifikus célkitűzések. más adottságokból és feltételekből kellett kiindulni, tehát nincs két egyforma ilyen jellegű terv. — Bosznay Miklós a „Fertő-táj vízgazdálkodásfejlesztési tervének kialakítása" címen ismerteti a tó körül fekvő 10 községre kiterjedő komplex vízgazdálkodási problémákat; feltárja a vízgazdálkodási tevékenységek jelenét és jövőjét az 1985-ig terjedő közelebbi és az azt követő távolabbi megvalósítási időszakra. A két fő célkitűzés: — a tó életének fenntartására irányuló szükségszerű feladatok, amelyeket az Osztrák Szövetségi Köztársasággal közösen kell végrehajtani, — a tó és környékén az üdülési és idegenforgalmi lehetőségek fejlesztésére irányuló vízgazdálkodási feladatok ellátása. — Rácz Miklós „A lakásfejlesztési program és a közműfejlesztés távlati terveinek összefüggése a fővárosban, különös tekintettel a Duna vízminőség védelmére" c. tanulmányban a főváros és környéke általános rende-
