Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
2. szám - Hadas Pál: Mérés, mérési módok, távmérés
92 Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. Hadas P.: Mérés, mérési módok, távmérés zett huzal ellenállása a hőmérsékletváltozás hatására megváltozik. Másik fő fajtája a potenciométeres távadó, melyben az elmozdulás egy csúszóellenállás csuszkáját mozgatja és így annak ellenállása az elmozdulással arányos. Az ellenállástávadók hátránya, hogy hatókörük korlátozott (max. 100—150 m) és a vezetékellenállás hőmérsékleti változása zavaró tényező. Az ellenállástávadó speciális fajtája a nyúlásmérőbélyeges távadó. Vannak olyan távadók, melyek rugóval szembeni elmozdulást közvetlenül villamos jellé alakítanak át. A leggyakrabban induktív átalakítót használnak. A közvetlen távadók másik csoportját azok az érzékelők képviselik, melyek ha nem is szabványos rendszerbe tartozó, de egyértelmű, viszonylag jól átvihető és szabványos rendszerbe tartozó jellé könnyen átalakítható jelet adnak. Ilyenek pl. a hőelemek, az összes elektrokémiai mérőérzékelők, a villamos fordulatszámmérők, és a nyúlásmérőbélyeges átalakítók. Az ilyen érzékelők kimeneti jelét vagy közvetlenül leolvasóműszerre viszik, vagy villamos mennyiséget mérő távadóval szabványos jellé alakítják. A szokásos szóhasználatban ezeket nem is távadónak, hanem csak érzékelőnek nevezik, a csatlakozó villamos átalakítót pedig mérőerősítőnek (vagy mV, ellenállás, stb. távadónak). 7.2. Kompenzációs távadók. Azok a távadók, melyekben a mérendő mennyiséget elsődlegesen erővé vagy nyomatékká alakítják (nyomás, szint, mennyiség stb.), általában kompenzációs elven mérnek. A kompenzációs távadó elvét a 2. ábra mutatja be. A P 1 erő, mely a mórt mennyiséggel arányos, az M mérlegkart elmozdítja. A kar elmozdulását az N nullindikátor érzékeli és az ezáltal keltett X n jelet az E nagyerősítésű erősítő felerősíti. Az erősítő kimenetén az X„-nel arányos X k jel keletkezik, mely egyben a kimeneti jel is. A V visszacsatoló szerv az X^-val arányos P 2 erőt hozza létre, mely P rel egyensúlyt tart. Ha az erősítő kellően nagy erősítésű, akkor csak igen csekély elmozdulás történik, hiszen már ez is létre tudja hozni a P 2 erőt. '///y/z M, •///)}////. i* 'i L_> pi 2. ábra. A kompenzációs távadó elve Abb. 2. Prinzip des Kompensations-Fernsenders 3. ábra. Kettős mérlegkar Abb. 3. Doppelte Waagebalken A P x és P 2 közt a karáttétel által meghatározott szigorú arányos kapcsolat van, ezáltal P x és Xt között is, tehát a kimeneti jel értéke a P x erővel és ezáltal a mért mennyiséggel egyértelmű arányos kapcsolatban van. A méréstartomány beállítása a karáttétel változtatásával könnyen végrehajtható. A nullpont az R rugót feszítő C csavarral állítható be, ha P t=0, a rugó egyensúlyozza ki a kart (ezáltal P 2=0 és így Jft=0). Pneumatikus távadóknál, ahol a mérendő mennyiség nulla értékének 0,2 att felel meg, a rugót úgy kell előfeszíteni, hogy P x=0 esetén is a kiemeneten az Xk=ti,2 att jel legyen. A karát tétel változtatása a távadók jelentős részénél az úgynevezett kettős mérlegkarral történik, melyet a 3. ábra mutat be. A P x erő az M y karra a P 2 az M 2 karra hat. A kettő között a H jelű kettős ék teremt kapcsolatot. Ha a H éket balfelé toljuk, akkor ugyanakkora P 2-höz kisebb P y tartozik, tehát a mérési tartomány csökken és viszont. A 2—3. ábrán bemutatott rendszer az erőkompenzációs távadó, ez a leggyakoribb megoldás. Van ezen kívül nyomatékkompenzációs és útkompenzációs távadó is, de ezek ritkán fordulnak elő, részletesen ezért nem ismertetjük, csak annyit jegyzünk meg, hogy mindegyiknél megtalálható a nullindikátor és az erősítő, csak a P t és P 2 helyett nyomaték vagy út szerepel. Ujabban kezdenek elterjedni a kompenzációs elvet nélkülöző távadók is. Ezek a távadók rugóval szembeni elmozdulást közvetlenül villamos jellé alakítanak át visszacsatolás nélkül. A leggyakrabban induktív átalakítót használnak. E műszerek előnye, a kompenzációsokkal szemben a kisebb rezgésérzékenység, egyszerűbb felépítés, hátrányuk viszont á kisebb pontosság és a gyártás során megkívánt igen pontos technológia. Ilyen elven működnek az újabb gyártmányú ,, Hartmann <$c Braun" távadók is. Messung, Messungsarten, Fernniessung Hadas, P. Heute gibt es unter den wissenschaftlichen oder wirtschaftlichen Tätigkeiten des Menschen keine, die die objektive Informationen sichernde Messtechnik und Messinstrumente entbehren könnte. Die komplexe Automatisierung der industriellen Prozesse baut unmittelbar auf das Messen auf. Die gemessenen physikalischen Quantitäten werden durch ihre Grösse und ihren Masseinheiten bestimmt. Die Masseinheiten sind international standardisiert. Die Messinstrumente und das Messen kennzeichnen
