Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
70 Hidrológiai Közlöny 1973. 2. sz. Dr. Schneider Sz.: Körvezetékes vízellátó hálózatok időpontban feltételezhető, nagyobb fogyasztással megismételjük, újabb információt nyerünk. A nyert információk alapján a hálózatot úgy tervezhetjük, hogy az évtizedekig az optimum környezetében marad. Ilyen, gyakorlatilag rendkívül értékes tulajdonsággal egy optimalizálás nélkül csupán feltevések alapján méretezett hálózat nem rendelkezik. Összefoglaló Egy körvezetékes csőhálózat hasonló módon optimalizálható, mint egy fővezeték, vagy víztávvezeték. Azonos mindkét esetben a gazdasági paraméter és azonos az optimalizálás gazdasági jelentősége is. A csőhálózat vizsgálata számításigényes, csak gépi számítással végezhető el. A kör vezetékes hálózat optimalizálásának matematikai modelljét egy egyszerű számpéldán szemléltettük. Ismertettük a feladat megoldásának két algoritmusát, az átmérőkombinációk vizsgálatát és az optimumnak lépcsős, a gradiens módszer szerinti közelítését. Célszerű e két módszer összekapcsolása. IRODALOM [1] Öllős Géza: Vízellátás és Csatornázás II. Budapesti Műszaki Egyetem, 1969. Kézirat. [2] Schneider Szilárd: Magastározók ós hálózati veszteségek szerepe szivattyútelepek szabályozásánál. Hidrológiai Közlöny 1971. 10. 445—449. [3] Öllős Géza—Borsos József: Vízellátás és Csatornázás. Budapesti Műszaki Egyetem. 1969. Kézirat. [4] Schneider Szilárd: Vízellátó hálózatok hidraulikája. Vízügyi Közlemények 1972/4. Budapest., 0nTHMH3ai;Hfl KOJibueBbix ceTeií BOflOCHaSweHHH JJ-p Ulneudep, C. M3BeCTHbI MeTOflbl 0nTHMH3aqHH MarHCTpaJlbHblX, flaJIbHeBOflHblX H OTBeTBJUUOmHX TpyŐOnpOBOflOB BOflOCHaGweHltfl. AHaJTOrHHHblM MeTOßOM, H npH T3KHX >Ke 3K0H0MHqecKHx napaiwerpax mowho ornrmwHSHpoBaTb cobpcmgh Hbie Kojibijeebte ce™ B0A0CHa6>KeHHH. B KanecTBe Teopera'lecKoü OCHOBH onTHMH3aqmi KOJibueBbix ceTeü, h onpeflejieHHfl SKOHOMHMeCKHX AHaMeTpOB Tpyßbl H AHa BOflOHanopHÖH ßaiUHH Hy>KHO ßbIJIO «e(|)HHHqHpOBaTb BbICOTy noTepn b ceTax h oOoßiUHTb noHímte ceTeBbix kphbhx xapaKTepHCTHKii. fljiH ormiMHsaitHH Tpeßye-rcfl npoBecTH Sojibiuoe KOJiHiecTBO pac<teTOB, K0T0pbie MoryT SbiTb npoflejraHbi TOJibKO Ha 3JieKfpoHHiecKHx BbmHCJiHTejibHbix MaiIIHHaX. BbIJI H3MH H306pa>KeH MaTeMaTHHeCKHH MOÄejib 3aaaiu onTHMH3aunn h H3Jio>tceHbi flBa pa3Hbie ajiropHTMbi fíjin ee pemeHHíi. OfíHH H3 aJirOpHTMOB fíjlfl HCCJießOBaHHfl BapHaHTOB ÄnaiweTpa, a flpyrofi íibjihctch nocTerieHHbiM npHGjiii>KeHHeM OnTHMV'Ma. I4ejieCOOÖpa3HO OCBMeCTHTb 3THX AByX MeT0;(0B. Optimierung von Ringleitungs-Wassersorgungsnetzen Dr. Schneider , Sz. Die Optimierung von Hauptleitungen, Wasserfernleitungen und verzweigenden Netzen ist allgemein bekannt. Ähnlicherweise, mit gleichem Wirtschaftsparameter können auch die modernen städtischen Ringleitungsnetze optimiert werden. Den theoretischen Grundlagen der Optimerung der Ringleitungsnetze, der Bestimmung der wirtschaftlichen Rohrdurchmesser und dem wirtschaftlichen Wasserturm-Sohlenniveau entsprechend, musste die Verlusthöhe des Netzes definiert und der Begriff der Netz-Kennlinienschar verallgemeinert werden. Die Optimierung ist dermassen berechnungsintensiv, dass sie nur mit ElektronenRechner durchgeführt werden kann. Wir haben das mathemat ische Modell der Optimierungsaufgabe veranschaulicht und zwei verschiedene Algorithmen zur Lösung der Aufgabe besprochen, Der eine Algorithmus ist die Untersuchung der Durchmesserkombinationen, der zweite die stufenweise, dem Gradientensystem entsprechende Annäherung des Ortes des Optimums. Es ist zweckmässig, diese zwei Methoden miteinander zu verbinden. A BORSODI CSOPORT JUBILEUMA A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja 1972. október 3—4-én ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját. A jubileumi ülést dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg. Rövid áttekintést adott a Társaság megalakulásáról, múltjáról, jelenlegi fontosságáról, majd köszöntötte az ünneplő Borsodi Csoportot. Dr. Pojják Tibor tanszékvezető egyetemi docens, a Borsodi Csoport tudományos munkabizottságának vezetője a Borsodi Csoport 20 éves munkáját ismertette. Előadásában végigkísérte a Csoport munkáját, alakulásától napjainkig. A zsombolykutató munkabizottság alakult meg először a Csoportnál, ez később karsztvízkutató, majd hidrogeológiai szakosztállyá alakult és ma is működik. Munkásságába tartozik a Bükk hegység igen sok eddig ismeretlen barlangjának, víznyelőjének feltárása, s két évtizeden keresztül folytatott vízmegfigyelési, mérési adataival nagymértékben hozzájárult Miskolc vízellátási problémáinak megoldásához. A vízellátási és szennyvíz szakosztály — eleinte mint munkabizottság — a Sajó szennyeződésével foglalkozott. Későbbiek folyamán az ipari üzemek szennyvízkérdései kerültek a szakosztály programjába. A szakosztály kezdeményezte a „Vízügyi Tanácskozás"-okat, melyet a megye nagyobb ipari üzemeinél tartottak meg. Ugyancsak a szakosztály rendezte meg az „Első Országos Szennyvíz Konferenciá"-t, melyet néhány év múlva a második is követett. Nagyobb rendezvénye volt még az „Országos Vízépítőipari Napok" miskolci előadássorozatai és kiállítás megszervezése, majd a „Vízminőségvédelem Társadalmi Aktíváinak Országos Tanácskozása". A műszaki hidrológiai munkabizottság, majd a későbbiek folyamán a hidrológiai ós viz gazdálkodási szakosztály is a megalakulástól működik a Csoportnál. A rendszeres előadássorozataival ós vízgazdálkodási témakörből készült tanulmányaival segítik a megye vízgazdálkodási problémáit. A balneológiai szakosztály eleinte a Zsóry fürdővel, majd a Miskolc-tapolcai barlangfürdővel foglalkozó munabizottságokból alakult, ós a megye ásvány-, gyógyvizeivel foglalkozott 1968-ig, a megszűnéséig. (Folytatás a 84. oldalon)
