Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

2. szám - Dr. Takács Sándor–Andrik Péter: Szalmonellák vizsgálata Borsod megye felszíni vizeiben

Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 62 Salmonellák vizsgálata Borsod megye felszíni vizeiben Dr. TAKiSCS S A N D O R — ANDRIK PÉTER* Az ivó- és ipari vízszükséglet növekedése folytán szükségessé vált a felszíni vizek felhasználása is. A felszíni vizek ivóvízként való hasznosításának alapkövetelménye, hogy a nyersvízként használt patak-, folyó- vagy tóvíz kémiai, bakteriológiai és biológiai minősége olyan legyen, hogy a rendelkezésre álló tisztító eljárásokkal még biztonságosan tisztítani lehessen. Az ipari vizeknél — kivéve az élelmiszeripar — a követelmény általában kisebb, de ahol a víz emberrel érintkezhet, a bakteriális fertőzés veszélyét nem szabad figyelmen kívül hagyni. A felszíni vizek tisztítása során végzett fertőtlenítés nem tekinthető mindenkor biztonságosnak, mert a fertőtlenítő berendezés meghibásodhat, a vegyszeradagolás csökkenhet, kimaradhat a technológia egy-egy fázisa. Nem közömbös az a tény sem, hogy a fertőtlenítőszerek (különösen a klór) nem hatnak egyformán minden baktériumra. A felszíni vizeket fürdőzésre és vízi sportokra is felhasználják, az emberi kontaktus a vízzel itt is fennáll. A vizekben élő kórokozók a vízzel érintkező állatokat is megbetegíthetik, melyek a fertőzést emberre közvetítik. Hasonló veszélyt jelentenek a fertőzött vízzel öntözött takarmányok, kerti növények az ember és az állatok számára. A felszíni vizek minősége a vízellátás tervezésében fontos tényező, így felhasználásuk előtt a vizek kémiai elemzése mellett alapos — kórokozókra is kiterjedő — bakteriológiai vizsgálat elvégzése szükséges. Vizsgálatainkkal megyénk jelentősebb felszíni vizeinek Salmonella fertőzöttségóre kívántunk adatokat szerezni. Anyag és módszer Salmonellák kimutatása céljából a vizsgálandó felszíni vizekből merítéssel 1—2 liter vízmintát vettünk, a mintákat hű tő táskában a laboratóriumba szállítottuk, ahol 12 órán belül feldolgoztuk. A vízmintákat membránszűrőn szűrtük, a filtereket Rappaport dúsítóban 24 óráig inkubáltuk, majd kioltottuk brillantzöld, bismutsulphit és desoxycholát-citrát táptalajra. A dúsítót szűréssel újra bedúsítottuk és a kioltást még két napon keresztül megismételtük. Salmonella typhi kimutatása céljából a mintákból lemeztáp talaj okra közvetlenül is szélesztettünk, a lemezeket párhuzamosan 37 °C és 44 °C-on tenyésztettük. A kitenyészett Salmonella-gyanús telepekről Nógrády-féle és ferde agar táptalajokra oltottunk és a törzseket a bacteriológiai diagnosztikában használt eljárásokkal identificáltuk [1, 2, 3,4], Eredmények A vizsgálati időszakban 17 felszíni vízfolyás 69 mintavételi pontjáról összesen 240 minta vizsgálatát végeztük el. Vizsgálati eredményeinket az 1. táblázaton tüntettük fel. Kiemelten vizsgáltuk a lázbérci ivóvíztározót és vízgyűjtő területét, valamint a Bódvát, mivel ezek vizét ivóvízként hasznosítják. A 240 mintából 52 bizonyult Salmonella-pozitívnak (a minták 21,6%-a), a kitenyészett törzsek száma 55. * Borsod megyei KÖJÁL, Miskolc. Korábban közölt vizsgálataink [5, 6] óta eltelt időszakban a pozitivitás jelentős növekedését tapasztaltuk a felszíni vizeknél. A felszíni vízfolyások közül hat minden vizsgálat alkalmával Salmonella-negatívnak bizonyult, pl. a nagy folyók (Tisza, Bodrog), mesterséges tavak (Lázbérc, Rakaca) és egyes, kevéssé szennyezett hegyi patakok (Jósva, Mályinka). A Bán és a Csermely patakok erős salmonellás fertőzöttsége az érintett községekben járványveszélyt teremt, a vízfolyások súlyosan szennyezik a lázbérci ivóvíztározót és a jövőben tisztítási nehézségeket okozhatnak [7]. A kevéssé szennyezettnek tartott Bódva és Hernád folyókból is gyakran tenyésztek ki Salmonella csoportba tartozó baktériumok. A Bódva vizét ipari és ivóvíz célokra hasznosítják, a Hernádból egész szakaszán mezőgazdasági öntözés folyik. 1. táblázat A vizsgálati anyagok megoszlása és Salmonella-pozitivitása Tabelle 1. Verteilung der Prüf Stoffe und ihre Salmonella-Positivität VizsSalmons 11a KitenyészKitenyész tett serotypusok száma Felszíni víz gálat tett. Kitenyész tett serotypusok száma száma pozinegatörzek száma Kitenyész tett serotypusok száma tív tív Kitenyész tett serotypusok száma Bán patak 4Í) 13 36 14 3 Bársonyos patak 1 1 — 1 1 Bodrog 5 — 5 — — Bódva 44 fi 38 7 3 Bótai patak 9 1 8 1 1 Csernely patak 32 2 30 2 2 Hangony patak 4 2 2 2 1 Hernád 10 4 6 4 4 Jósva patak 2 — 2 — ' — Lázbérci tározó 27 — 27 —* — Mályinka patak 4 — 4 — — Rakaca patak 2 1 1 1 1 Rakacai tó 5 5 — — Ronyva patak 2 1 1 1 1 Sajó 34 20 14 21 12 Tisza fi — 6 — — Vadász patak 4 1 3 1 1 Összesen 240 52 188 55 17