Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1973. május 25-én tartott évzáró üléséről

572 Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. Beszámoló az MHT 1973. május 2ö-i évzáró közgyűléséről Ennek beszűrőzésével a kút 90 l/p/m fajlagos vízszolgáltatás mellett több mint 1000 liter vizet adott. Lenti, 3. sz. vízműkút. Ugyancsak karotázs mérés után történt a szűrőelhelyezés 53—61 m mélységközben. 100 órai kompresszorozás után mindössze 70 liter vizet lehetett kitermelni, ami egyáltalán nem felel meg az ott kifejlődött kavicsos durvahomok vízadó rétegből kitermelhető vízmennyiségnek. Vízhozamnövelés érdekében két alkalommal savazás, majd további 400 óra kompresszorozás után a kút csak 90 l/p. vizet adott. A Vízföldtani Felügyelet ekkor hívta fel a kivitelező figyelmét a kút rendkívül csekély vízszolgáltatására és javaslatot tett a szűrő beépítésének vizsgálatára. Kitűnt, hogy a vízadó réteg 38—53 m mélységben helyezkedik el, azaz följebb az előző méréseknél megállapított mélységnél. Mivel ebben a furatban a kívánt mélység beszűrőzését végrehajtani nem lehetett, ezért új kutat kellett fúrni. Itt a kívánt mélységben elhelyezett szűrő beépítésével, majd megfelelő kútkiképzéssel 350 liter vizet termeltek ki 35 l/p/m fajlagos vízhozam mellett. II. Helytelen kútkiképzés Vajszló, Zöldmező TSz (Baranya megye). A 35— 45 m-ben települt kavicsos durvaszemcséjű homokból 24 m mély üzemi vízszinten 130 l/p vízmennyiséget termeltek ki. A kút fajlagos vízhozama 4 l/p/m. Az ellenőrzés során ellenőrző fúrás lemélyítését javasolták a kút közvetlen környékén, mivel a környéken hasonló mélységű kutakból lényegesen több vizet termeltek ki. A nevezett kúttól alig 20 m távolságra lemélyített kútból ugyanabból a mélységből 520 liter vizet kaptak, 14 m mély üzemi vízszinten. Az ellenőrző kút fajlagos vízhozama pedig 50 l/p/m. Ebben az esetben az ellenőrzés során nyilvánvaló volt, hogy a bentonit használatával a durvaszemcsés porózus réteget úgy eliszapolta a kivitelező, hogy ennek következtében előállott gát hatás miatt nem lehetett a réteget kellőképpen kitisztítani, illetőleg a réteg áteresztő képességének megfelelő vízhozamot kitermelni. Az előbbihez hasonló jelenség játszódott le Szigetváron, a Szentegáti Állami Gazdaság, valamint a szakorcai termelő szövetkezet területén lemélyített kutaknál is. Mindkettő kavicsos, durvaszemcséjű homokrétegre települt, de csak minimális vízmenynyiséget szolgáltatott. Az utóbbi két esetben is ellenőrző fúrást javasolt a Vízföldtani Felügyelet és mindkét esetben a fajlagos vízhozam többszörösére emelkedett. Oldalakon át folytathatnám még a helytelen kútkiképzések felsorolását. Hiszen csak 1972-ben kb. 30 kút volt selejt, amiről a Felügyeletnek tudomása volt. Hogy valóban mennyi, azt nem lehet megállapítani. A kellő szakmai tudás nélkül telepített, helytelenül kivitelezett artézi kút a felszínalatti víztartó rétegben is sok esetben helyrehozhatatlan kárt okoz. Egy-egy víztározó vízszolgáltatását csakis kellő földtani alapismerettel lehet megállapítani és a helytelen kútkiképzésből adódó hiányosságokra elsősorban a geológus hívhatja fel a figyelmet. Sajnálatos tény azonban, hogy éppen a geológus közreműködése hiányzik, ugyanis hazánkban évente lemélyítésre kerülő 800—1000 db kút folyamatos ellenőrzését mindössze 6 geológus végzi és ebből is csak kettő, aki a fúrások vízföldtani ellenőrzését hatékonyan ellátja. A Vízföldtani Felügyelet két geológusa a kivitelezőtől függetlenül végzi tevékenységét, ezzel szemben a kivitelezőknél alkalmazott geológus szolgálat minimális és a munkáját ez is részrehajlóan végezheti. A felszíni vizek védelménél a Vízminőségi Felügyelet hatékonyan végzi munkáját. A vízfolyásokat szennyező üzemeket, vállalatokat sokszor több millió forintot kitevő bírsággal sújtják. A felszín alatti vizeink védelme még mindig megoldatlan kérdés, ezért szükséges lenne hatékony intézkedést hozni és a kártevőket ugyanúgy bírsággal sújtani,mint a felszíni vízfolyásokat szennyezőket. Felszín alatti vízkészletünk ivóvízellátásunkban mind fokozottabb jelentőségű, ezért fontos védelmükről hathatósan gondoskodni. Abban a reményben nyitom meg évzáró ülésünket, hogy a felszín alatti vízkészletünk védelmét az illetékesek meg fogják oldani. Tisztelt évzáró ülés! Múlt évi évzáró ülésünk óta súlyos veszteségek érték Társaságunkat. Örökre eltávoztak körünkből: M. F. Menkelj és Georg Heuerle külföldi tiszteletbeli tagjaink, akikről Közlönyünkben már megemlékeztünk. Dr. Csajághy Gábor tiszteletbeli tagunk, éveken át volt ügyvezető elnökünk, akiről mai ülésünkön külön is megemlékezünk. Rendes tagjaink közül elhunytak: Bácsi Elek, Dr. Boros Ádám, de Chatel Rudolf, Fülöp József, Goldoványi Béla, Hetényi Endre, Iloezky Béla, Radó Béla. Kegyeletünk jeléül egy perc felállással áldozzunk halottaink emlékének. Örömünkre szolgál, hogy a múlt évi évzáró ülés óta következő tagtársaink részesültek kitüntetés'ben: A magyar hidrológiai tudomány és liidrológusok külföldi megbecsülését jelzi, hogy a Bécsi Műegyetem Dr. Bogárdi János akadémikust, elnökségi tagunkat díszdoktorává választotta. A Munka Érdemrend Arany Fokozatát kapták: Bokor Mihály, Budavári Kurt, Dóra Tibor, Ilirig Dénes, Dr. Lászlóffy Woldemár, Dr.Springer Ferenc, Szilágyi József, Dr. Lampl Hugó. A Munka Érdemrend Ezüst Fokozatát kapták: Dr. Benedek Pál, Dr. Danicska Lajos, Dobó István, Hadházi László, Dr. Karácsonyi Sándor, Dr. Kovácsházy Frigyes, Dr. Szeifert Gyula, Rásonyi Győző, Vincze László. A Munka Érdemrend Bronz Fokozatát kapták: Gerencsér Árpád, Hajdú László, Hernády Alajos, Major Pál, Márk Imre, Pásztor Géza, Puskás Mária, Dr. Réezey Gusztáv, Dr. Starosolszky Ödön, Dr. Sziráky István, Dr. Donászy Ernő. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek: Bolhóy Zoltán, I)r. Csermák Béla, Dr. Felföldy Lajos, Greskovits Endre, Dr. Horváth István, Katona István, Komjáti Sándor, Kovács István, Dr. Krempels Tibor, Dr. Merényi István, Nagy Lukács, Odor István, íirdögh József, Őri László, Perecsi Ferenc, Putz József, Dr. Springer Ferenc, Törőcsik Ignác.