Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Bulkai János–Licskó István–Szépkuti Lajosné: Hidrometeorológiai viszonyok hatása a lebegő anyagok Zéta-potenciáljára

Bulkai L., Licskó I., Szépkuti L.-né: Hidrometeorológiai viszonyok Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. 563 3. táblázat Azonos hidrometeorológiai állapothoz tartozó empirikus és elméleli eloszlásfüggvények illeszkedési százalékai Tidde 3. Fitting percentages of empirical and theoretical distribution functions pertaining to identical hydro/meteorological conditions 1970. 1970. 1970. 1970. 1970. 1970. 1971. 1971. 1971. VI. 19. VI. 25. VII. 24. VIII. 26. VIII. 31. IX. 21. VI. 11. VI. 15. VI. 17. 1970. VI. 19 99,9 46,0 37,0 71,7 67,8 95,0 81,4 99,6 1970. VI. 99,9 56,0 31,4 97,3 51,2 90,2 63,6 95,4 1970. VII 24 46,0 56,0 34,6 60,5 65,5 41,6 87,5 69,0 1970. VII I. 20 37,0 31,4 34,6 99,8 99,9 99,5 99,8 83,2 1970. VII I. 31 71,7 97,3 60,6 99,8 95,7 97,5 99,9 99,5 1970. IX. 21 67,8 51,2 65,5 99,9 95,7 99,9 96,7 99,2 1971. VI. It 95,0 90,2 41,6 99,5 97,5 99,9 99,8 99,9 1971. VI. 15 81,4 63,6 87,5 99,8 99,9 96,7 99,8 99,9 1971. VI. 17 99,6 95,4 69,0 83,2 99,5 99,2 99,9 99,9 1. táblázat A három hidrometeorológiai állapotot jellemző elméleti eloszlásfüggvények hidrometeorológiai és valószínűségi adatai Table t. Hydro meteorological and probability parameters of the theoretical distribution functions characterizing three different hydrometeorological conditions Hidrometeorológiai jellemzők Valószínűségi jellemzők Vízhőmérséklet [°C] Vízállás [cm] Alsaszám fEjP' [ liter . m [inV] <7 [tnV] :r

0 [mV] A 1 mV k 0—4,0 4,1 — 15,0 15,1—21,4 149 — 334 160—456 240—580 0,200—10,416 0,600—31,560 1,032—32,416 —15,44 —13,83 —14,87 1,69 1,67 2,08 1 1,04 7,41 10,77 1,55 2,33 0,96 6,83 14,98 3,94 Átmeneti időszak (tavasz, ősz) Nyári időszak .... 0—4,0 4,1 — 15,0 15,1—21,4 149 — 334 160—456 240—580 0,200—10,416 0,600—31,560 1,032—32,416 —15,44 —13,83 —14,87 1,69 1,67 2,08 1 1,04 7,41 10,77 1,55 2,33 0,96 6,83 14,98 3,94 83,2%-ban teljesült a p > 5% feltétel. Ez azt jelenti, hogy az egyes osztályokba tartozó csaknem összes empirikus eloszlásfüggvény által reprezentált minta ugyanabból az eloszlásból származik. Tapasztalataink szerint az azonos hőmérsékletintervallumba tartozó empirikus eloszlásfüggvényeket közelítő elméleti eloszlásfüggvények paraméterei is véletlen ingadozást mutatnak, azaz valószínűségi változóként viselkednek. A normál eloszlás ,,m" paraméterének (amely az egyes esetekben a napi minták középértéke) empirikus eloszlásfüggvényét mindhárom intervallum esetén meghatároztuk. Ezután a /> = 50%-os valószínűségi értékhez tartozó ,,m" értéket vettük mindhárom esetben és az ennek megfelelő elméleti eloszlásfüggvénnyel jellemeztük az egyes osztályokat. Közelítésre mindhárom esetben a P(x

Q, X, k) eloszlást használtuk (6. ábra). Az egyes intervallumokat jellemző hidrometeorológiai adatokat és az (x

0, X, k) paramétervektor komponenseket a 4. táblázatban tüntettük fel. Az egyes intervallumokat jellemző eloszlásfüggvényekkel közelítettük a megfelelő hőmérséklet -23 -22 -21 -20 -19 -18 -17 -16 -15 -14 -13 -12 -11 -10 -9 Zp[mV] 6. ábra. Három különböző hidrometeorológiai állapothoz tartozó, közelítésre használt elméleti eloszlásfüggvények Fig. 6. Theoretical distribution functions pertaining to three different hydrometeorological conditions and used for purposes of approximation