Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztési tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja

Dr. Szabó I.-né: A területi vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1973. 12. sz. 547 nyek meghatározásával kell foglalkozni szakági bontásban. Kőfejezetei a — vízkárelhárítás (árvízmentesítés, árvízvédelem: tószabályozás, folyószabályozás; síkvidéki területek vízrendezése; hegy- és dombvidéki területek vízrendezése) — vlzminőségvédelem (települések, ipartelepek csatornázása ós szennyvíztisztítása, vizek minőségének védelme stb.) — vízhasznosítás (lakossági ivóvízellátás, üdülés, fürdés, vízisport, ipari vízellátás, illetve vízhasznosítás; vízierőhasznosítás; mezőgazdasági vízhasznosítás: öntözés, halászat; ásvány, gyógy- és hévízhasznosítás, víziközlekedés stb.) — többcélú vízgazdálkodási létesítmények megtervezése vízkészlet növelők, vízpótlók (víztározás, vízátvezetés, vízforgatás, bányavíz-gazdálkodás, illetve hasznosítás), s végül beavatkozások, illetve szükséges tennivalók összefüggéseinek vizsgálata, elemzése, értékelése". Az alapozó anyag negyedik részében rögzíteni kell a költségigényeket, ezek alapján a műszaki és gazdasági értékelést, amely magában foglalja a tervrészek műszaki ós közgazdasági jellemzőinek meghatározását, értékelését, ezen belül a műszaki változatok ismertetését, gazdasági értékelését stb. Végül az alapozó anyag utolsó része az összefoglalás, azaz a terv általános összefoglalója, amely két részben tárgyalja a fejlesztést. A terv eredményei alapján javaslatokat rögzít : a szakágazati fejlesztésekre és a helyes arányok fenntartására; majd a fejlesztés időbeli megvalósítására és pénzügyi ütemezésére. Alapozó anyag, ill. tanulmány elkészülte után célszerű az ebben kidolgozott fejlesztéseket először területi és országos vízügyi szervekkel ellenőriztetni, egyeztetni. Az itt kialakult állásfoglalások, illetve javaslatok alapján lehet a vízgazdálkodásfejlesztési tervet az alapozó anyag eredményei alapján összeállítani és megfelelően ,.tálalni". A vízgazdálkodás-fejlesztési terv tehát a vizsgált területen, térségben, régióban, folvó szakaszon a társadalmigazdasági fejlődés által megkövetelt vízgazdálkodási feladatok összessége célszerűen csoportosítva és ütemezve. A területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv javasolt tematikáját a 2. melléklet tartalmazza. Ennek kiegészítésére a következőket ismertetjük: A terv első része az előzmények ismertetésével foglalkozik, majd a kitűzött cél ismertetése után röviden öszszefoglalja a terület általános és jelenlegi vízgazdálkodási helyzetét, s javaslatot tesz a főbb fejlesztési tennivalókra. A terv második része a vizsgált terület és kapcsolódó területei jelenlegi helyzetének részletes vízgazdálkodási jellemzését, azaz helyzetértékelését adja, nem azonos sem tartalmában, sem követelményben az alapozó tanulmányban rögzített 2. pont alattiakkal, hanem annak összefüggései alapján áttekintő képet ad a vizsgált terület és annak hatásterülete, vagy vízgyűjtő területe és kapcsolódó területének helyzetéről és rögzíti a vizsgált terület, régió, üdülőkörzet stb. jelenlegi, részletes vízgazdálkodási jellemzését. A terv harmadik része a terület vízgazdálkodás-fejlesztési feladataival foglalkozik. A korábbi szakági fejlesztésektől — melyeket az alapozó tanulmányban rögzítettünk — elszakadva csoportosítja a tennivalókat. Ezen belül meg kell határozni a kitűzött cél ismeretében és az alapozó tanulmány felhasználásával azokat az alapfejlesztő, közmű fejlesztő és kiegészítő vízgazdálkodási fejlesztéseket, amelyeket biztosítani kell, illetve, amelyek biztosítására törekedni kell. Ezenbelül pl. üdülésfejlesztés esetén: Alapfejlesztések: A légió vízbázisának, tónak, mederszakasznak meder-, part- és vízszint biztosítása, vízpótlása, vízminőségvédelme, hajózás feltételeinek megteremtése. 2. melléklet Területi vízgazdálkodás-fejlesztési terv tematikája ripiiAooicemie Ns 2. TeMamuica pezuoita/tbHoeo n.iana pa3eumim eodiioeo xo3micmea Beilage 2. Tematik des regionalen wasserwirtschaftlichen Entwicklungsplans (üdülésfejlesztés esetén; egyéb esetben 3.1, 3.2 és 3.3 alattiak átcsoportosítása szükséges) 1.1 Előzmények. 1.2 Bevezetés és összefoglalás 2. Helyzetértékelés. 2.1 Vizsgált terület és a hozzá tartozó vízgyűjtő teriilet általános vízgazdálkodási jellemzése. 2.2 A vizsgált területhez ós vízgyűjtőhöz kapcsolódó közvetlen és közvetett területek lehatárolása, vízgazdálkodási jellemzése. 3. A vizsgált terület vízgazdálkodás-fejlesztési feladatai. A kitűzött cél ismertetése, ennek felhasználásával az alapfejlesztések, a közműfejlesztések ós a kiegészítő vízgazdálkodás-fejlesztések körének meghatározása. 3.1 Alapfejlesztések feladatainak meghatározása, költségigények rögzítése: 3.11 Meder, part, vízszint biztosítása, 3.1 2 Vízminőségvédelem, 3.13 Üdülés előfeltételeinek, pl. vízpótlás, hajózás stb. feltételeinek biztosítása. 3.2 Közmű fejlesztés feladatainak meghatározása, költségigények rögzítése: 3.21 Vízellátás (lakosság, intézmények, ipar) 3.22 Csatornázás, szennyvízelvezetés és tisztítás, belsőségi vízrendezés 3.23 Ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás 3.24 Üdülés, fürdés, vízisport, horgászat vízgazdálkodás-fejlesztési vonzatai. 3.3 Kiegészítő vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok meghatározása, költségigények rögzítése 3.31 Árvízmentesítés, árvízvédelem 3.32 Vízrendezés 3.33 Mezőgazdasági vízhasznosítás; öntözés, halászat. 4. Műszaki fejlesztési, tudományos kutatási, tervezési, intézkedési feladatok meghatározása, költségigények felmérése. 5. A fejlesztés időbeli és pénzügyi ütemezése. 5.1 A lapfej lesz tósek időbeli megvalósítása és ütemezése. 5.2 Termelő-szolgáltató fejlesztések időbeli megvalósítása és ütemezése. 5.3 Kiegészítő vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok időbeli megvalósítása és ütemezése, műszaki fejlesztési, tudományos kutatási feladatok ós költségigényük. 6. Javaslatok összeállítása Tartalomjegyzék Mellékletek jegyzéke: Táblázatok: 3—5 db Ábrák: 5—6 db Mellékletek: 3—4 db Közmű fejlesztések: Azaz a terület közmű ellátásának megtervezése; vízellátás; csatornázás; szennyvízelvezetés; tisztítás; belsőségi vízrendezés; ásvány-, gyógy- ós hévízhasznosítás; üdülés, fürdés, vízisport, horgászat vízgazdálkodás-fejlesztési követelményeinek megtervezése, amelyek biztosítása a terület kulturált életéhez feltétlenül fontos. Kiegészítő vízgazdálkodás-fejlesztések: Meghatározásuk közvetlenül, vagy közvetve a terület életét cs így vízgazdálkodását is befolyásolják: ezek árvízmentesítés ós árvízvédelem, a vízrendezés (településen kívül) és a mezőgazdasági vízhasznosítás feladatainak és lehetőségeinek feltárása. A terv negyedik részében össze kell gyűjteni mindazokat a tervezés közben felmerült bizonytalanságokat, hiányosságokat, amelyeket a műszaki-fejlesztés, a tudományos kutatás, a tervezés, intézkedés és egyéb téren meg kell valósítani, hogy a terület vízgazdálkodás-fejlesztésénél akadályok ne legyenek.