Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Dr. Oláh János: A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detrituszformálódás folyamatában: a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban
520 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Oláh J.: A szerves törmelék kilúgozódása +300 +200 -+ 100 — | ö-100--200 •-300 •-m 12 3 4 5 6 7 Inkubációs idő [nap] 13. ábra. A nádas üledék (a), a nyíltvízi üledék (b) és a frissen lehullott, úszó nád (c) redukálóképessége 300 200 ^ 100 e 0 uf 100 200 300 123 456 1 8910 Inkubációs idő [nap] 14. ábra. A nyíltvízi üledék redukálóképességének évi menete Összefoglalás Finoman porított nádat szuszpendáltunk tóvízben és szobahőmérsékleten levegőztettük. A mikroorganizmusok morfológiai típusainak kifejlődését és szukcesszióját fluoreszcensz-és elektronmikroszkóppal követtük nyomon. Az ATP—ADP— AMP tartalmat mértük az inkubálás folyamán és az ATP-biomassza-C-t kiszámítottuk. A biomassza teljes aktivitását a TTC-módszerrel mért dehidrogenáz aktivitással és a korábban leírt redukálóképesség módszerünkkel vizsgáltuk. Morfológiai, biokémiai és fiziko-kémiai paraméterek alapján kilúgozódási, benépesülési és stabilizációs szakaszokat különítettünk el a detrituszformálódás folyamatában. A nádlebontás során az anaerob állapot hatását is vizsgáltuk. A laboratóriumi kísérletek mellett hasonló vizsgálatokat végeztünk a Balatonból származó iszapés detrituszmintákon, abból a célból, hogy az általunk leírt detrituszképződési szakaszokat természetes környezetben is ellenőrizzük. A Balatonban a nyíltvízi üledék kevés és erősen lebomlott, stabilizálódott detrituszt tartalmaz, így alacsony tápértékű a vízi állatok számára. * Köszönetemet fejezem ki Dr. Zs.Nagy Imrének az ATI' meghatározások során nyújtott értékes segítségéért és dr. Elekes Károlynak az elektronmikroszkópos felvételek elkészítéséért. IRODALOM [1] Deutsch, A. and Nilsson li. (1953): Ion exchange chromatography of inosine phosphates. — Acta Chem. Scand. 7, 1288—1292. [2] Ernst W. (1970): ATP als Indikator für die Biomasse mariner Sedimente. — Oecologia (Berl.) 5, 56—60. [3] Holm —Hansen O. (1969): Determination of microbial biomass in ocean profiles. — Limnol. Oceanogr. 14, 740—747. [4] Kaushik N. K. and Hynes H. B. N. (1971): The fate of the dead leaves that fall into streams. —Arch. Hydrobiol. 68, 465—515. [5] Meschkat A. (1934): Der Bewuchs in den Röhrichten des Plattensees. — Arch. Hydrobiol. 27, 436— 517. [6] Odum E. P. and de la Cruz A. A . (1963): Detritus as a major component of ecosystems. — Amer. Inst. Biol. Sei. Bull. 13, 39—40. [7] Oláh J . (1970): Measurement of the reducing ability of natural waters and sediments: a simple limnological method. — Annal. Biol. Tihany. 37, 209—222. [8] Oláh J. (1971): On the water-blooms of blue-green algae oceuring periodically in the Keszthcly-Bay. — Hidrol. Közi. 51, 455—459. [9] Ponyi J., Oláh .7. and Frankó A. (1972): Organic matter and bacteria in the open water sediment of Lake Balaton. — Annal. Biol. Tihany. 39, [10] Rodina A. G. (1967): Variety and destruction of lake detrius. — Verh. Int. Ver. Limnol. 16, 1513— 1517. [11 ] Ruschke R. (1968): Die Bedeutung von Wassermyxobakterien für den Abbau organischen Materials. — Mitt. Int. Ver. Limnol. 14, 164—167. [12] Rybak J. I. (1969): Bottom sediments of the lakes of various trophic type. — Ekol. Pols., Ser. A. 17, 611—662. [13] Sebestyén O. (1964): Detritus and its role in the production of Lake Balaton. — Verh. Int. Ver. Limnol. 15, 1006—1011. [14] Sushenya L. M. (1968): Detritus and role in the production processes of waters. — Hydrob. J. 2, 77—83. [15] Tamás G. (1971): Quantitative investigations on microphytobenthos in 25 transversal sections of Lake Balaton. — Annal. Biol. Tihany. 38, 269— 283.
