Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dulovics D.: A műanyagtöltésű biológiai csepeg tetőtest Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 513 Technologische Möglichkeiten der Anändung der kunststoffgefüllten biologischen Tropfkörper Dulovics D. Der erste Teil der Abhandlung gibt eine Zusammen­fassung aufgrund des ungarischen und ausländischen Fachschrifttums über die Anwendungsmöglichkeiten der kunststoffgefüllten Tropfkörper sowohl bei der Klä­rung von häuslichen als auch von biologisch abbaubaren industriellen Abwässern. Für den Fall der Klärung der häuslichen Abwässer wird die Anwendbarkeit der kunststoffgefüllten Tropf­körper als: — biologisches Vorklärobjekt — eine ein- oder mehrstufige biologische Kläranlage und —- Schlammstabilisierungs-Objekt besprochen, während im Laufe der Klärung von Indu­strieabwässern, die im Falle von — öffentlichem Kanalnetz als Vorfluter — lebendigem Wasserlauf als Vorfluter und — Wiederverwendung anwendbaren Verfahren mit kunststoffgefülltem Tropf­körper analysiert werden. Für diese technischen Lösungen zeigen die Abbildun­gen 1—7 Beispiele. Magyar alelnököt választott a Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség Nagy megtiszteltetés érte a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságát. A Szövetség Nemzetközi Végrehajtó Tanácsának Prá­gában 1973. június 11—15. között rendezett 24-ik ülés­szakán egyhangú szavazással, ellenvélemény nélkül a szövetség egyik alelnöki helyére a Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét, Dr. Bogárdi János aka­démikust, a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tan­székének professzorát választották meg. Ugyanekkor Dr. Petrasovits Imrét a mezőgazdasági tudományok dok­torát, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növényter­mesztéstani ós földművelóstani tanszékének professzo­rát a szövetség keretében működő Evapotranszspirá­eiós Bizottságba választották meg tagként. A megtiszteltetések, melyek a Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának — a Magyar Tudományos Aka­démia műszaki osztályának keretében működő — egész kollektíváját érték nem véletlenek, hanem annak a szí­vós tudományos és szervező munkának az eredményei voltak, melyet az 1968-ban történt újjászervezése után a bizottság kifejtett. Ezt a munkásságot a következő ki­emelkedő jelentőségű események fémjelzik. — 1970: a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szö­vetség elnöke E. G. Papadopoulos ós titkára 1. K. Máltá­ján magyarországi látogatása. — 1971: a Dunavölgyi Országok ICID vezetőinek budapesti tanácskozása. — 1972: az egyik legnagyobb delegációval való rész­vétel (kb. 50 fő) a Várnában rendezett 8. Nemzetközi Öntözési ós Vízrendezési Világkongresszuson. — 1973: a Szövetség 9. Európai Regionális Konfe­renciájának Magyarországon való megrendezése. A 9. Európai Regionális Konferencia előkészítése tu­lajdonképpen még 1971-ben vette kezdetét amikor a 8. Európai Regionális Konferencián felvetődött a követ­kező európai összejövetelnek Magyarországon való megtartása. Külön aktualitást biztosított a konferen­ciának a Kiskörei II. Tiszai Vízilépcsőnek 1973 tava­szán történt üzembe helyezése. E tény határozta meg a hazánkban rendezett konferencia témaköreit is melye­ket ,,A többcélú folyócsatornázás és vízhasznosítás" címmel határozott meg a konferenciának Dr. Stelczer Károly a műszaki tudományok kandidátusa a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója elnök­letével működő tudományos előkészítő bizottsága. A kon­ferencia programját a Dr. Starosolszky Ödön a műszaki tudományok kandidátusa, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese által vezetett szervező­bizottság határozta meg. E szerint a június 4—5-ére előkészített vitaüléseket 3-án a Budapest Szálló tető­teraszán rendezett fogadás előzte meg, melyen részt vettek a konferencia külföldi és hazai résztvevői ós kí­sérői, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Hivatal, a Mezőgazdasági ós Élelme­zésügyi Minisztérium vezető szakemberein kívül And­reas de Vajda az egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező­gazdasági Szervezetének vezető munkatársa is. Másnap június 4-ón a konferenciának a Magyar Tu­dományos Akadémia nevében Dr. Bogárdi János aka­démikus által történt megnyitása után Vincze József az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, majd Dr. Szalóczy Bálint a mezőgazdasági tudományok kandi­dátusa a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának vezetője üdvözölte a konferencia résztvevőit. A 24 országot képviselő résztvevők létszáma 300 fő körüli volt. A konferencia során két napot szenteltek a technikai kérdések megvitatásának s az ezutáni két napon két tanulmányút következett. A konferencia két fő témaköre: 1. ,,A folyócsatornázás hatása a folyóvölgy vízgazdál­kodására" és 2. „Az öntözés műszaki és mezőgazdasági problé­mái" volt. A Szövetség elnökségét Heinrich Zölsmann (NSZK) európai és Ibrahim. Zaki Kinawy (Egyiptomi Arab Köz­társaság) afrikai alelnökök képviselték. A Szövetség Központi Hivatala részéről (New-Delhi) Kavasai Kaik­hosrou Framji a szövetség főtitkára volt jelen. E. E. Alekszejeveszlcij, a Szovjetunió Öszszövetségi Vízgazdál­kodási minisztere, a szövetség elnöke írott üzenetével köszöntötte a Konferenciát. A megvitatásra benyújtott dolgozatok és a két napos vita hozzászólásai ismételten hangsúlyozták, hogy vala­mennyi vízgazdálkodási mű megvalósítására vonatkozó döntést gondos, korszerű matematikai apparátust igény­be vevő műszaki, gazdasági vizsgálatoknak kell meg­előznie. A konferencia eredményeként az a javaslat fo­galmazható meg a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség részére, hogy a döntések előkészítésére vonat­kozó tanulmányok közlésére ösztönözzön, sőt esetleg szakértőket kórjenek fel a Szövetség Bulletinjének szer­kesztői ilyen dolgozatok beküldésére. A kétnapos tanácskozást két egy-egy és egy két na­pos tanulmányút követte. A június 6-i tanulmányút fő célkitűzése a Kiskörei Vízlépcső és az ahhoz kapcsolódó létesítmények bemu­tatása volt. Ennek során a Kiskörei Vízlépcsőnél Mátrai István az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat műszaki igazgatóhelyettese és Szabó Lajos a Tiszavidéki Mező­gazdaságfejlesztési Iroda igazgatója tartottak ismerte­tőt. Majd a bánhalmi állami gazdaság halastavát és a Kisújszállási „Búzakalász" termelő szövetkezet öntözé­seit tekintették meg a tanulmányút résztvevői. A június 7-i tanulmányút a dunántúli, elsősorban a Balaton környéki öntözési és vízrendezési művel ismer­tette meg a számos külföldi ós hazái érdeklődőt. A ta­nulmányút során a műszaki ismertetőket Karászi Kál­mán a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és Ligeti László a siófoki vízügyi kirendeltség vezetője tar­tották. A június 8—9-ón rendezett „Post-Congress" tanul­mányút a tiszántúli nevezetességeket a Hortobágyot, a Debreceni szenny vízöntözést, a Hajdúszováti esőztető öntözőrendszert mutatta. A konferencia vitáinak angol—francia nyelven ki­adott anyaga néhány példányban még a Nemzetközi Öntözési ós Vízrendezési Szövetség Magyar Nemzeti Bi­zottságának titkárságán (Budapest, IX., Kvassay út 1. H épület) megrendelhető. Tervezik az anyag magyar nyelven való megjelentetését is. Dr. Balogh János

Next

/
Thumbnails
Contents