Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Könyvismertetés

508 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Zsuffa I.: A Duna bajai szelvényében felület, jégfelülethozam és a jégtömeghozam értékek, a napi különbségeket mutató differenciaértékek és folyamatosan összegezett integrálértékeik — a tudományos értékelés szempontjából hasznos és megbízható adatokat adnak. Mérési módszerünk értékelésénél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy maga a mérés, még a kisebb jégtörőhajókról végzett 30 vastagságmérés is gyorsan és egyértelműen végrehajható és a fényképezés rutinmunkaszerűen, gyorsan végezhető. A mérésnek a jelenlegi módszer szerinti feldolgozása azonban lassú. A legtöbb időt igénylő munkafázis a fényképek értékelése, elsősorban a %-os jégborítottság meghatározása. Az adatok matematikai statisztikai feldolgozása ehhez képest gyors. A Duna jégviszonyai egyetlen szelvényre vonatkozó adatgyűjtés alapján természetesen nem jellemezhetők. Ezért, 1972 decemberétől az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Duna-szakaszán a dunaföldvári magaspartról, a Paks környéki löszdombról, a dunaszekcsői magaspartról és a mohácsi gabonaraktár tetejéről is figyelemmel kísérjük a leírt módon a jégviszonyokat. A javasolt adatgyűjtési módszernek az egész Duna-szakaszra való kiterjesztésével és megfelelő hosszúságú megfigyelési adatsor előállítása után a jégjárás jelenségei az eddiginél nagyobb biztonsággal lesznek jellemezhetők, és ezzel a jégviszonyok alakulásának előrejelzésére is mód nyílhat. IRODALOM [1] Bognár Győző: A Duna jégviszonyai és a jégtörés tapasztalatai a Dunaföldvár—Vukovár szakaszon 1967-—68. év telén. Vízügyi Közlemények. 1968. 3. [2] Horváth Sándor—Lászlóffy Woldemár: A Morva torkolattól a Fekete-tengerig terjedő Duna-szakasz jógviszonyai. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1958. 3—4. [3] Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára. Vízügyi Közlemények. 1934. 3. [4] Starosolszky Ödön: A jég a vízépítésben. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények. 27. szám. Budapest. 1969. KÖNYVISMERTETÉS Magyarország tudományos térképei Stegena Lajos egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Térképtudományi Tanszékének vezető professzora újszerű vállalkozásba fogott. „Magyarország tudományos térképei" címmel hazánk geonómiai vonatkozású térképeinek sorozatos kiadását kezdte meg az Országos Kőolaj-, és Gázipari Tröszt anyagi támogatásával. Elsőnek a geofizikai, geológiai és tektonikai viszonyokat ábrázoló térképek jelentek meg, 10 lapon. Ezzel a Térképtudományi Tanszék kilépett a tudomány elefántcsonttornyából és nemcsak helyüket kitűnően megálló kartográfusokat nevel, hanem aktív népgazdasági szolgálatot vállal. A most megjelent I. sorozat a következő 10 térképlapot tartalmazza. I. 1—6: Magyarország átnézetes geotermikus térképei, a 0,5—, 1,0—, 1,5—, 2,0—, 2,5—, illetőleg 3,0 km-es mélységi szinterekre számított geotermikus hőmérsékletek feltüntetésével. Méretarány =1 : 1 500 000. A számított értékek kétféleképpen vannak megadva: négyzethálós rendszerben (az oldalhossz = 37,5 km), majd az ezekhez az értékekhez szerkesztett izotermákkal. Á körülbelül azonos hőmérsékletű kéregrészeket különböző árnyalatú kék és rózsaszín vonalkázás borítja. E térképek tudományos alapját Stegena L.: Magyarország geotermikus térképei. Geofiz. Közi. 13. kt. 2. sz. 221— 230 old. Bpest, 1964. című dolgozatában rakta le. Jelen feldolgozásban újabb geotermikus adatok szolgáltatásával Gálji János (VITUKI) és Korim Kálmán (VITUKI) vett részt. A rendelkezésre álló egész adatanyagot újból Facsinay László (ELTE) dolgozta fel. Az új feldolgozás módszerét illetően az 1964. évben közöltnél lényegesen szerencsésebb. Ott a térképek a kerek 30°, 50°, 100° C hőmérsékletekhez tartozó változó mélységeket-, esetünkben pedig az adott kerek mérőszámú mélységekhez tartozó geotermikus hőmérsékleteket tűntetik fel. A többszöri közepelés miatt a térképek mindkét esetben a regionális geotermikus viszonyokat tükrözik. Az I. 7—9. számú térképek hazánk földmágneses viszonyairól adnak tájékoztatást. Mindháromnak szerkesztője Kis Károly (ELTE, Geofizikai Tanszék). Az I. 7. számú lap a magyarországi földmágneses deklináció izogonjait ábrázolja 1965,0 időpontban; az I. 8. számú a földmágneses térerősség horizontális-, az I. 9. számú pedig a vertikális összetevőjének izodinam vonalait vetíti elénk, ugyancsak az 1965,0 időpontra vonatkoztatva, 1 : 1 000 000 méretarányban. A feldolgozott mérési adatokat a M. Áll. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet bocsátotta a szerkesztő rendelkezésére. Az I. 10. sz. térkép hazánk nagy morfológiai egységeit (hegységek ós dombságok; ártéri-, ill. medenceperemi hordalékkúp-síkságok; futóhomok- és löszborította területek) szemlélteti Pécsi Márton korszerű feldolgozásában. Ugyanez a térkép feltünteti a kloridos artézi vizet szolgáltató mélyfuratok helyét is Erdélyi Mihály (VITUKI) adatgyűjtése ós térképei alapján. Végül tartalmazza a térkép hazánk szerkezeti töréseit (I—

III. rendű diszlokációs vonalait) Körössy László ós Kertai György felfogásában. Méretaránya= 1 : 1 000 000. Stegena professzor úttörő vállalkozása mindenképpen igen szerencsés ós hasznos kezdeményezés. Folytatását várjuk. Dr. Bendefy László