Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A Kisalföld hévizei az újabb kutatások tükrében

Dr. Kor im K.: A Kisalföld hévizei Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 490 100 120 1000 1100 1200 1300 ím 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 140 160 180 200 210 M[m] 4. ábra. A megnyitott hévíztároló rétegekkezdeti sztatikus rétegnyomása 1: Csorna, 2: Gyßr-1, 3: Győr-2, 4: Oyör-3 ( = Györszabadhegy), 5: Lébény, 6: Hegykő, 7: Lipót, 8: Mosonmagyaróvár Abb. 4. Anfänglicher statischer Schichtendruck der erschlossenen thermalwasserspeichernden Schichten l: Csorna, 2: Győr, .3: Győr-2, 4: Győr-.3 ( = Győrszabadhegy), 5: Lébény 6: Hegykő, 7: Lipót, 8: Mosonmagyaróvár kisebb (Lébény: 0,01), míg a medence peremterületein adódik a legnagyobb (Csorna: 2,6) GVV-érték. A gáztartalom főképpen C0

2 alakjában van jelen, ami a nyugat-dunántúli medencék sajátsága. A réteg hőmérsékleti értékek kisebbek, mint amilyeneket a dél-alföldi felsőpannóniai hévíztároló szintben mértek. A kisalföldi medencében a kifolyóvíz maximális hőmérséklete 77—80 °C (Mosonmagyaróvár). A rétegvizsgálatok, illetve kapaci2. táblázat Műszeres réteghőmérséklet mérések hévízkutakban Hévízkút Műszerállás helye [m] Réteghőmérséklet [°C] Győrszemere 1285 67,5 Petőháza 1306 71 Hegykő 1293 80 Kapuvár 1779 81 Győr-3 (Győrszabadhegy) . . 2000 86 I.ipót 2090 88 Csorna 1793 90,5 Győr-1 1964 94 Győr-2 1992 99 Mosonmagyaróvár 1906 101 Lébény 2200 114 tásvizsgálatok során végzett műszeres réteghőmérséklet mérések alapján (2. táblázat) a 100 °C-os geoizoterma felület nagyjából 2000—2100 m közti mélységben húzódik, míg ugyanakkor a szentesi területen ez a felület 1800—1900 m között adódik. Maximális réteghőmérsékleti értéket hévízkútban a lébényi termelési próba során mértek: 2200 m-es műszerállás mellett 114°C-ot. Ugyanakkor a Bősárkány-1. sz. szénhidrogénkutató fúrásban csövezetlen lyukaszakaszban az iszapcirkuláció megszüntetése után 35 órával 4485 m-ben 226 °C hőmérsékletet mértek. 4. A hévizek vegyi jellemzői Már az eddigi vizsgálatok alapján is megállapítható, hogy a hévizek vegyi összetétele, alkata, koncentrációja és a hévízadó rétegek rétegtani helyzete között bizonyos összefüggés mutatkozik, így az alsópannóniai alemelet rétegvizei nagy töménységükkel és kloridos típusukkal tűnnek ki. A Győr-2. sz. hévízkút 1912—1980 m-es alsópannóniai szakaszából beáramló rétegvíz 8945 mg/l összes oldott sótartalom mellett 4750 mg/l kloridiont, míg a Győr-3 (Győrszabadhegv) hévízkút 1872—2122 m-es mélységközéből nyert víz 10 811 mg/l összes szilárd és 5000 mg/l klorid-ion tart almat mutatott. Ugyancsak kloridos jellegűek a felső- és alsópannóniai átmeneti zóna rétegvizei. Ezzel szemben a felsőpannóniai hévizek már erősen felhígultak, többnyire 1000—2000 mg/l öszszes oldott sótartalommal és hidrogénkarbonátos jellegűek. A rétegvíz koncentrációja nem növekszik az abszolút mélységgel, sőt éppen a legmélyebb helyzetű víztárolók szolgáltatják a leghígabb hévizeket. így a mélysiillyedék területén levő lipóti hévízkút a 2155—2200 m-es szakaszból is mindössze 2114 mg/l összes oldott és 118 mg/l Cl- ion tartalmú vizet, míg a lébényi kút az 1984—2274 nies intervallumból csupán 1952 mg/l összes szilárd alkotórészt, valamint 138 mg/l klorid-iont tartalmazó vizet adott. Jellemző, hogy a lébényi hévízkút véglegesen kiképzett 1730—2274 m-es termelő szakaszából beáramló víz már csak 1749 mg/l összes oldott sót és 56 mg/l klorid-iont tartalmazott. Bizonyos esetekben a felsőpannóniai hévizek az alsópannóniai határ közelsége miatt megnövekedett konyhasó tartalmukkal tűnnek ki, feltehetőleg az alsópannóniai eredetű rétegvizekkel történt keveredés következtében. Ilyen jelenséget tapasztaltunk a kapuvári hévízkútban, ahol a felsőpannóniai alemelet legalján elhelyezkedő s 1635—1757 m között megnyitott rétegekből nyert hévíz 16071 mg/l összes szilárd alkotórész mellett 4580 mg/l kloridiont tartalmaz s az anionok milligramm-egyenértéke alapján kloridos típusnak felel meg. A hegykői hévíz a medenceperemi miocén rétegvizek ismérveivel rendelkezik. Összes oldott sótartalma 11 903 mg/l, klorid-ion tartalma pedig 800 mg/l. Alkáli hidrogénkarbonátos típusú. A kisalföldi hévizek részletes, rétegvizsgálatonkénti vegyelemzési adatait a 3. táblázat tartalmazza. Az elemzéseket az Országos Közegészségügyi Intézet végezte.