Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája
Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 491 BÉLTEKY LAJOS (VITUKI): Az újabban jelentkező komolyabb gázveszélyt az utóbbi évtizedekben jelentősen fokozódott közművesítés vízkivételi hatásának tartja. A korábban is ismert gázos vizek egyedi közkútként a kútfejnél kiszellőztek, gázosságuk gyakorlatilag megszűnt. Ezzel szemben a szivattyús vízkivétel esetén a gáz egy része a vízmű rendszerébe kerülhet, amelynek megakadályozására kell intézkedéseket tenni. VARRÓ ISTVÁN (BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet): A biztonságos gáztalanítás egyik fontos feltételének tekinti a kútaknák és egyéb műtárgyak szellőztetésének fejlesztését, tekintve, bogy a vízgőzzel keveredő gáz a levegőnél nehezebb és így szivárgás következtében kút-, vagv akár tolózár-aknákban is a veszélyes mértékig felgyűlhet. SZAKVÁRY JENŐ (OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóság): Rendkívül fontosnak tartja a vízművek gázosodásával együttjáró problémákkal való foglalkozást, mivel a gázosság következtében ezek a művek robbanás- és tűzveszélyes üzemekké váltak. A szigorú intézkedések megtétele tehát nem halasztható. EMBER KÁROLY (MÉLY ftPTERV) IVANCSICS JÁNOS (VÍZITERV): Kiemelték azoknak az irányelveknek vagy rendelkezéseknek halaszthatatlan szükségességét, amelyek egyértelműen rendelkeznek a különböző gázhozamoktól függő védekezési fokozatok tekintetében és a kutak fúrása után azok gázosságának szabatos meghatározása vonatkozásában. MARIK JÁNOS (Vízkutató és Fúró Vállalat): Megítélése szerint a legkisebb gázhozam is veszélyes lehet azáltal, hogy szellőzetlen terekben felgyűlve a robbanásveszélyességig fokozódó koncentrációkban lehet jelen. A gázhozammérést tehát minden esetben szükségesnek tartja. DR. ÖLLÖS GÉZA (MTA Vízellátási és Csatornázási Albizottsága) elnöki zárszava: A vízellátási feladatok között — különösen jelen időben — nagy horderejű probléma a kutak és a kapcsolódó vízművek gázossága elleni védekezés. A gáz okozta káros hatások többirányúak, amelyek elleni védekezés helyzetét, módját és lehetőségét vitatta meg az Albizottság. A jelen helyzet és a közeljövő tennivalói a következőkben összegezhetők. a) A kutak és a kapcsolódó vízművek gázossága veszélyes üzemet jelent, a veszély elhárítása sokirányú intézkedést és embercentrikus szemléletet igényel. b) Nem engedhető meg, hogy a vízellátás területén a jelenleg fennálló veszélyesség továbbra is fennmaradjon, vagy esetleg fokozódjon. Ennek megakadályozására szakmailag el kell menni minden célszerű megoldás felkutatásáig, a technológiák körét pedig sürgősen, kötelezően tovább kell gyakorlatilag használható módon bővíteni, az oksági elvet a lehetőség határáig figyelembe vevő ismeretekre, kutatási eredményekre kell jutni. c) A feladat hatékony megoldásához szükséges szakembergárda és az ismeretek egy jelentős része rendelkezésre áll, amelyek célszerű igénybevétele és felhasználása alapul szolgálhat a veszélyesség mielőbbi felszámolásához. d) A felelősségérzet a probléma népgazdasági jelentősége és kihatása kérdésében a,főhatóság részéről messzemenően érezhető, amely biztosítéka annak, hogy a vízellátás átlagosan kiemelkedő eredményeinek e káros mellékhatása mielőbb felszámolódjék. e) A gázosodás elleni védekezést, intézményessé kell tenni, amelynek összes előfeltételét minél gyorsabban meg kell teremteni. f) A megfelelő szemlélet kialakítását az előmunkálat, a vízműépítés, valamint az üzemeltetés helyes módszerének létrejöttét az oktatástól kiindulva a szakegyesületek igénybevételével is elő kell segíteni. így javasolható egy ezzel kapcsolatos mérnöktovábbképző előadás-sorozat megtartása. Célszerű volna továbbá — különösen az érintett területeken — a Magyar Hidrológiai Társaság vidéki csoportjaiban a probléma szakmai megvitatása. Javasoljuk az MHT egyes Szakosztályai — elsőrsoban a Vízkémiai- és Víztechnológiai Szakosztálya — felé a gázosodás elleni védekezés fő kérdéseinek részletesebb megvitatását, ily módon is a helyes szemlélet és a célszerű megoldások kialakulásának elősegítését. g) Megállapítást nyert, hogy az ország különböző szervei által végzett vizsgálatok rendszerint részlegesek., általánosításra még nem alkalmasak. Célszerű azok összegyűjtése és a szükséges sorozatvizsgálatokkal való kiegészítése, hogy a gázkiválás folyamatáról annak elősegítésére alkalmas módozatokról a vízműkialakítás minden változatára kiterjedően megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk. h) A rendelkezésre álló ismeretanyag alapján a gázos vizek veszélyes területeinek mielőbbi lehatárolása kívánatos, amelyen belül a gázvizsgálatra már a kutak elkészülte után kell felkészülni. Ezen túlmenően is lehetőleg egyszerűsített eljárással minden új kút átadásáig a feltárt víz gázosodásának veszélyéről meg kell győződni. i) Meglevő kutak vízmű céljaira történő igénybevétele, a már működő vízművek bővítése, rekonstrukciója előtt a gázos vizek termelésének veszélyéről meg kell győződni és a vízmű üzemét erre tekintettel kell kialakítani. A gázos vizű kutakra épült vízműveknél a gáztalanítást fokozatosan kell megvalósítani. j) A további tapasztalatszerzés érdekében szükséges a már elkészült és most készülő gáztalanító berendezések hatékonyságának figyelemmel kísérése, megfelelő további tapasztalatszerzés céljából. k) A gáz okozta káros hatások elleni védekezés egyik nagyon lényeges feltétele az intenzív szellőztetés. Ezért a meglevő típusterveket, a különböző tervező és kivitelező, valamint üzemeltető szervek részéről alkalmazott sorozatmegoldásokat (aknák, medencék, víztornyok stb.) ilyen szempontból felül kell vizsgálni, amely önmagában is hatékonyan hozzájárulhat a veszély csökkentéséhez. I) A védekezés irányelveit és módozatait célszerű mielőbb kialakítani. Az előzőekben javasolt intézkedések a tapasztalatokat a közeljövőben jelentősen növelik, ezért e tapasztalatok rendszerezése és kiértékelése után kívánatos az irányelveket felülvizsgálni és azokat szükség szerint kiegészíteni, ill. véglegesíteni.