Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája
488 Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek Összefoglalva: a gáztalanítás egyes technológiai szempontjainak ismertetésével is igazolható az esetenkénti komplex vizsgálatok alapján megalapozott vízkezelési technológia, valamint a leghatékonyabb vízellátási rendszer kialakításának fontossága. PERECSI FERENC (OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága) : Gázosság hatása a vízművek üzemére Az ország számos részében, elsősorban a Tiszántúlon és azzal határos területeken, továbbá Somogy és Zala megye egyes térségeiben nemcsak a hévízkutak, hanem a kisebb mélységű, harmad- és negyedkorú vízadó rétegekre települt, ivó- és ipari vizet szolgáltató fúrt kutak vize is gázt, főleg metánt tartalmaz. A vízből atmoszférikus nyomáson felszabaduló éghető gázok a vízellátó üzem létesítményeinél, az ipari és magánfogyasztóknál kedvezőtlen adottságok összejátszása esetén — megfelelő biztonsági intézkedések hiányában —- tüzet és robbanást idézhetnek elő, ezért szükségessé vált a vízből atmoszférikus nyomáson felszabaduló szénhidrogének káros és veszélyes hatásának — tűz, robbanás, mérgezés, fulladás — elhárítására átfogó intézkedések bevezetése. Ezek egy része átmeneti jellegű, mivel számos vizsgálat elvégzése ós további kutatási munka szükséges ahhoz, hogy a gázos vizekkel felmerült kérdéseket műszakilag helyesen és reális költségszinten oldhassuk meg. A metántartalmú vizeket vízellátás céljára nagyobb vízművek is igénybe veszik, általában azonban a kis vízművek, ipari, mezőgazdasági vízellátó művek szükségletei kielégítésére szolgálnak. Ezeknél az üzemeknél a metántartalmú víz miatt az utóbbi időben súlyos kimenetelű balesetek ós üzemzavarokat előidéző robbanások következtek be. További veszélyes helyzet megelőzése és kiküszöbölése érdekében több intézkedés megtétele szükséges. 1. Meghatározandók azok a térségek és azok a vízadó rétegek, amelyekből nagy valószínűséggel metángázos víz nyerhető. Ezzel kapcsolatban az OVH megbízására a VITUKI 1973. III. n. év végére kijelöli azokat a térségeket, ahol az ivó- ipari ós mezőgazdasági célokra létesített fúrt kutak gáztartalmának ellenőrzése indokolt. Ennek alapján intézkedik az illetékes vízügyi hatóság, ill. az ipari, mezőgazdasági létesítmények felügyelő hatósága a vizsgálatok végrehajtására, majd a vizsgálati eredményeket a VITUKI részére kiértékelés és nyilvántartás céljára megküldi. 2. El kell végezni a már meglevő és gáztartalmú vizet szolgáltató kutak vizsgálatát. Előzetep felmérések alapján az ivó-, ipari-, mezőgazdasági célokra vizet szolgáltató mélyfúrású kutak száma — amelyeknél indokolt a gázvizsgálat beütemezése, ezres nagyságrendre tehető. A nagyszámú vizsgálat szükségességére utal pl. az a tény, hogy a Szolnoki Vízmű Vállalat kezelésében levő 39 vízmű közül — a hálózatról vett vízminta gázanalízise alapján — csak 14 vízmű vize tekinthető metánmentesnek, ill. tartalmaz csak nyomokban metánt. A vizsgálandó kutak nagy száma miatt a még fel nem tárt területeken két ütemben célszerű a mélyfúrású kutak vizének metántartalmát vizsgálni. Az első ütemben tájékoztató jellegű egyszerű vizsgálattal állapítható meg, hogy a szolgáltatott víz tartalmaz-e metánt. Ez aránylag egyszerű módon, kisebb költséggel elvégezhető. Ezen szűrővizsgálatok alajiján lehet beütemezni a második ütemben a metángázt tartalmazó kutak részletes vizsgálatát, amelyeknek során a gáztalanító berendezés tervezéséhez szükséges adatok felvétele történhet. A szükséges vizsgálatok a következők: — a gáz mennyiségének meghatározása a vízhozam függvényében (gáz-víz arány), és a gáz minőségének és összetételének meghatározása, mélységi vízmintából vett helyszíni felszíni vizsgálattal; — a metántartalom meghatározása a technológiai berendezések a csővezetékszakaszok légterében. 3. A javasolt vizsgálatok befejezése után szabványban kell meghatározni az egyes vízellátó műveknél, ill. fogyasztó csoportoknál azokat a határértékeket, amelyek felett a vizet gáztalanítani kell. Ugyancsak szabványban kell megadni a gáztalanított vízben megengedhető határértéket és a vízben oldott összes és az atmoszférikus nyomáson felszabaduló metán (metánhomológ) mennyiségét is. A gáztalanított vízben megengedhető metán menynyiségének határértékére a vízvizsgálati szabványok gyűjteménye nem tartalmaz előírást. A megengedhető határértéket az üzemi, fogyasztói helyiségek légtere, szellőzési viszonyai és az időegység alatt termelt fogyasztásra kerülő víz mennyisége határozza meg. Előzetes irányelvként 1.2 att telítési nyomáson az alábbi értékek fogadhatók el tájékoztatási alapul: kommunális (lakossági) fogyasztásnál (kisfogyasztó) 2 —3 l/m 3 ipari fogyasztónál . . . 0,4—0,6 l/m 3 átmeneti időszakban (ideiglenesen) . . : 30 l/m 3 4. A metántartalmú vezetett vizet az OVH MI 135/6 műszaki irányelvekben megadottak szerint gáztalanítani kell, mert káros metántartalmú víz a vízmű elosztóhálózatában nem vezethető. A gazdaságos megoldás érdekében kidolgozandók modell, ill. félüzemi kísérlet alapján a gázleválasztó berendezések prototípusai, kis és nagyobb vízművek és mezőgazdasági üzemi vízművek részére is, mivel az utóbbiak általában egy kúttal és hidrofóros berendezéssel működnek. A gáztalanítás során a kísérő gázok káros hatását is ki kell küszöbölni és figyelembe kell venni a földgáznak a levegőnél nehezebb fajsúlyú komponenseit is. A műszaki-gazdaságossági szempontok figyelembevételével vizsgálat tárgyává kell tenni azt is, hogy a gázos kutak, ill. kútcsoportok részére egyedenkénti vagy központi gázleválasztó kivitelezése a kedvezőbb-e, mivel a vízművek fúrt kútjai általában egymástól nagyobb, 1—2 km távolságra vannak. Központi gáztalanító berendezés esetén meg kell adni azokat a biztonságtechnikai és üzemviteli előírásokat, amelyeket a gázos vizet szállító vezetékeknél kivitelezés, üzemvitel, karbantartás és meghibásodás esetén be kell tartani. A gáztalanító berendezések prototípusát célszerű úgy kialakítani, hogy az más hasonló jellegű vízműnél (ipari, mezőgazdasági üzemi vízműnél is) adaptálható legyen. A prototípusok kialakításánál a gazdaságos és opti-