Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
11. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak és kapcsolódó vízművek gázosságának problémája
Dr. Karácsonyi S.: Kutak és kapcsolódó vízművek Hidrológiai Közlöny 1973. 11. sz. 479 gálni. Nyilvánvaló, hogy e vizsgálatok jellegükben eltérnek a szokásos vízkémiai vizsgálatoktól és költséghatásuk többszöröse a vízkémiai vizsgálatok költségeinek. Ennek megfelelően a legegyszerűbb vizsgálati mód bevezetése és alkalmazása kívánatos amely egyben a vizsgálandó minták számának minimumra csökkentését is igényli. Itt is meg kell jegyezni, hogy a gázos vizekhez kapcsolódó ismeretek legnagyobb részt közvetve a szénhidrogénkutatás eredményeiből származnak. Nagyon csekély a közvetlen gázos vízre vonatkozó tapasztalat, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy azok a gázkiválás egész folyamatára rendszerint nem terjedtek ki ós általánosítható következtetések levonására így nem is alkalmasak. Ennek megfelelően feltétlenül elvégzendők e folyamatvizsgálatok oly mértékben és oly részletességgel, hogy ennek eredményeként lehatárolható legyen a gázos vizekkel kapcsolatos minimálisan szükséges mintavételek helye és módja, amelyek a védekezés szempontjából szükséges intézkedések megtételének alapját képezik. A folyamatvizsgálatok egy része az adott feladatok kapcsán elvégezhető, azonban emellett is célszerű lenne elsősorban műszaki fejlesztés keretében annak teljességét biztosítani. E helyen is ki kell emelni, az üzemi feltételek mellett végzendő vizsgálatok, ill. mintavételek fontosságát. 6. Cázok a vízben, a gázhozani állandósága A közelmúltban végzett és elsősorban ivóvízjellegű vízellátást biztosító vízműkutak gázvizsgálati eredményét a 12. ábra mutatja be. A vizsgálatok eredményeiből ki kell emelni, hogy az elemzések helyén a 40—100 m közötti vízadórétegek vize is gázosnak minősült, sőt egyes esetekben a fajlagos gázhozam a legnagyobb, emellett a gáz összetételében a különösen veszélyes metán menvnvisége számottevő volt. A vízművek gázos kútjainak nagy része pedig 250 m-nél sekélyebb, amelyből következik, hogy a kisebb mélységű kutakat sem. lehet a vizsgálat köréből kirekeszteni. Az egyes vízművek kútjaira vonatkozó vizsgálati eredményekből egyebekben az is látható, hogy azonos, ill. egymáshoz közel fekvő vízadórétegek igénybevételénél mind a gáztényező, mind a szabad- és oldott-gáz aránya, mindpedig a gázok összetétele jelentősen eltérő. A szabad- és oldottgáz összetételében fellelhető eltérés természetszerűleg a gázkiválás BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR SZUfíÖZÉS JEL [m ] 0. 390 -419 1. 112-119 II. 53 -60 m. 67,0-72 IV 90,0-101 VI. 206-215 a [l/p] 0. 220 1. 155 II. 330 m. 260 IV 400 VI. 420 OLDOTT GÁZ [l/m'] 16,5 20,8 26,9 23J 20,0 16,2 CH v • , C0 2 0 2 "2 t.f. [%] í 0 100 0 =i= 50 100 0 0 100 0 1 100 0 5 7 100 0 0 100 SZABAD GÁZ ßM 7, 0 11, 8 12 ,1 95, 0 4! ,0 13, 3 C0 2 0 2 N» — "1 I GÁZ [l/rrß] 23 ,5 • 32, 6 39 0 106 ,3 ,0 — | 29,9 1 GÁZ [l/m 3] — / — / — / / : K /V -V/ y// yy yy — / /// 'A — / CH4 /, /Y / /// -V/ ? y C0 2 0 2 N_7 ' / — — n 2 I GÁ1 [l/m 3] [ _J Ok lottgi •z yy > • i i — '/ Sz ab ad gáz 12. a) ábra. Békéscsabai Konzervgyár kútjai Abb. a) 12. Brunnen der Konservenfabrik in Békéscsaba
