Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Babos Zoltán: Magyarország legnagyobb egynapi csapadékai

Babos Z.: Magyarország legnagyobb egynapi csapadékai Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 451 3. tábláz fit Nagycsapadékok gyakorisága az egyes hónapokban Tabelle 3. Wiederkehr-Häufigkeit der Grossniederschläge in den einzelnen Monaten Nagy csapadék jelentkezésének gyakorisága I. II. III. IV. V. VI.—VIII. IX. X. XI. XII. hónapban Dunántúl Északi <lomb-hegyvi<Jék Dnna-Tiszaköz Tiszántúl 0,02 0,01 0,00 0,00 0,04 0,02 0,09 0,02 0,10 0,06 0,05 0,04 0,22 0,18 0,22 0,14 0,56 0,42 0,49 0,49 1,00 1,00 1,00 1,00 0,66 0,54 0,50 0,47 0,38 0,32 0,22 0,23 0,34 0,17 0,05 0,03 0,03 0,08 0,00 0,01 Országos viszonylatban 0,01 0,04 0,06 0,19 0,49 1,00 0,54 0,29 0,15 0,03 2. Időbeli eloszlásuk A tárgyalt nagycsapadékok időbeli (évszakok, illetve hónapok szerinti) eloszlására vonatkozóan már említettem, hogy ezek a tavasz—-nyár—ősz folyamán egyaránt előfordulnak, de vannak példák téli nagycsapadékra is. Súlyponti időszakuk általában a nyári hónapokra esik. Ezen az általános jellemzésen beliil azonban az eloszlásukat illetően egyrészt országos viszonylatban, másrészt országrészenként jellemző eltolódások, egyenlőtlenségek mutatkoznak. A csapadék mérések rendszeres végzése óta eltelt közel 100 év tapasztalata szerint a nyári három hónap folyamán ilyen nagycsapadékokra valamennyi országrészen és bármely nyári hónap folyamán számítani kell, ha gyakoriságuk a különböző befolyásoló körülmények hatására mérőhelyenkint egymástól többé-kevésbé eltérő is. Ha a három nyári hónapban a nagycsapadókok gyakoriságát egységnek vesszük, akkor ehhez viszonyítva az év többi részében a jelentkezésük gyakorisága országrészenkénti és havi bontásban, a 3. táblázat adatai szerint alakul. A táblázat adatai alapján általában megállapítható, hogy egy nagycsapadék gyakorisága a nyári évszakbeliéhez viszonyítva országosan májusban és szeptemberben már kereken felére, októberben harmadára, áprilisban ötödére, novemberben pedig hatodára csökken. A téli-koratavaszi időszak ilyen méretű szélsőséges esőt csak nagyon ritkán hoz. A fenti értékeket országrészenként szemlélve ismét arra az eredményre jutunk, hogy a nagycsapadékok őszi, téli, tavaszi gyakorisága tekintetében túlnyomórészt a Dunántúl áll az első helyen, melyet az Északi domb-hegyvidék, majd a Duna—Tisza köz és utolsó helyen a Tiszántúl követ, tehát a legszélsőségesebb méretű esők gyakorisága hazánk területén nyugatról kelet felé haladva határozottan csökken. Valamennyi országrészen az őszi nagycsapadékok gyakorisága nagymértékben meghaladja a téli-koratavasziakét. Síkvidéki területeinken decemberi és januári szélsőséges nagvesapadékok alig jelentkeztek. 3. Ismétlődésük és halmozódásuk Az előző fejezetekben ismertettem a nagycsapadékok gyakorisági adatait. Csapadékmérő hálózatunk hatalmas észlelési anyaga azonban azt bizonyítja, hogy a nagycsapadékok az esetek nagy többségében nem alkalmazkodnak a számított gyakorisági százalékokból folyó szabályos követési időtartamokhoz, hanem a legszeszélyesebb egyenlőtlenséggel jelentkeznek. Ezek a többékevésbé nagyfokú kilengések nem jellemezhetők általános érvényű szabályokkal, mert helytől és időtől, valamint sok befolyásoló körülménytől függően annyira változóak. Szeszélyesen jelentkező ismétlődésüknek különösen azok az esetei figyelmet érdemlők, melyeknél az egymást rövid időn belül követő nagyméretű esők már láncszerűen kapcsolódnak, többé-kevésbé összefolynak és halmozódásuk révén elsősorban a kedvezőtlen következményeik összegeződnek, veszélyességük rohamosan fokozódik. E közlemény keretei között nincs mód arra, hogy a szélsőséges nagycsapadékok legkülönbözőbb összefüggésekben feljegyzett számos ismétlődési és halmozódási esetével részletesebben foglalkozhassak, ezért csak vázlatosan foglalok össze néhány jellemző adatot. A feljegyzett hazai nagycsapadék ismétlődések esetei között első helyen említendő Fonyód, ahol 1944 közepén 7 héten belül hat alkalommal észleltek 52—91 mm egynapi esőt. Ezek a nagycsapadékok két esetben is 2—2 egymást követő napon halmozódtak úgy, hogy az összegeződő esőmennyiség elérte a 113, illetve 169 mm-t. Ezt az egyedülálló példát az ugyanazon mérőhelyen egy éven belüli 5 előfordulásra feljegyzett mindössze öt eset követi, ugyancsak a Dunántúlról. Az egy éven belüli négyszeri előfordulásra már számos példa található, melyek közül csak egy esetet emelek ki, a Bükk hegység déli oldaláról. Itt Cserépfalun 1958 nyarán 10 nap alatt négy nagycsapadékot jegyeztek fel, egyenként 62-—78 mm egynapi esővízbozammal. Közülük kettő egymást követő két napon 140 mm összes csapadékkal szorosan halmozódott. Az ugyanazon mérőhelyen egy éven belül jelentkezett három nagycsapadók előfordulására már számtalan példa említhető, sőt a hosszabb adatsorú mérőhelyeink között olyan is van, ahol egy éven belüli bárom nagycsapadék már ismételten előfordult.