Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Csuka József: A mezőgazdasági vízellátási beruházás vizsgálata a kockázat és a fokozatosan növekvő kihasználás figyelembevételével

430 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Csuka J.: A mezőgazdasági vízellátási számítási képlet vezethető le. Az időtényező figyelembevétele nélkül pedig a C

k=—.

Q(C

A+Cv) (11) V összefüggés alkalmazható. 2. A fokozatosan növekvő kapacitáskihasználás gazdasági hatásának számítása A mezőgazdasági vízszolgáltatásnak elsősorban az idényszerűség olyan sajátos vonása, amelyet a termelő-szolgáltatás várható gazdasági eredményének meghatározásához szükséges figyelembe venni. Ezen túlmenően a kitermelhető, illetve kitermelt vízmennyiség fokozatosan növekvő igénybevételére is tekintettel kell lenni, mert a mezőgazdasági üzemek csak hosszabb időszakban teremthetik meg az öntözéses gazdálkodás szükséges feltételeit. A beruházási ráfordítás és a hasznosítás eredményei eltérő időpontokban jelennek meg. Az idő gazdasági hatása az eredményeknek a létesítmény üzembe helyezési időpontjára végzett redukciójával vehető figyelembe. A létesítmény üzembe helyezésének időpontjára redukált évi eredmény (díjbevétel) —- a kamat- és diszkontszámítás részleteit mellőzve —- két lépésben számítható. Első lépésben a különböző mértékű vízhasználat időtartamában képződő eredmények diszkontált értékeinek az azonos kapacitáskihasználású hasznosítási időszakra vonatkozó átlagértéke számítható a >h összefüggés alapján, ahol p a hasznosítható egységnyi vízmennyiség díja, V egy év alatt hasznosított vízmennyiség, EB a kamat mértéke, th gazdasági időhorizont, ti a hasznosítás egyes fokozataihoz tartozó időpontok, Hi a ti esetén számított diszkontált átlag, n & th — ti időtartamba eső évek száma. Második lépésben a í,- időpontokra diszkontált évi átlageredményeket a /i=/«(L +EB)~'

Í (13) képlet felhasználásával diszkontálhatjuk a létesítmény üzembe helyezésének időpontjára. A kivitelezési időszakban lekötött eszközök miatt elmaradó gazdasági eredményeket a létesítmény üzembe helyezésének időpontjára végzett kamatoskamat-számítással vehetjük figyelembe. 3. Gyakorlati alkalmazás A kockázatot tartalmazó évi üzemi költség meghatározására és a fokozatosan növekvő igénybevétel gazdasági hatásának figyelembevételére javasolt számításokat egy beruházás gazdasági hatékonysági számítási példán keresztül mutatjuk be. A vizsgálat korlátozó feltételei között figyelmet érdemel, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjrendszerében számottevő társadalmi preferencia érvényesül, így nincs értékarányos árrendszer. A vízszolgáltatás értéke a jelenlegi árképzés elvei szerint meghatározható, bár ez eltérhet a társadalmilag szükséges ráfordításoktól. Mint kalkulált „területi ár" a számításokban a tevékenység értékeként alkalmazható. A számítások során a vízszolgáltatás gazdasági eredményeit csupán a vízgazdálkodási ágazat körében a díjbevétel nagyságával vesszük figyelembe, hozzáfűzve, hogy a gazdasági hatások teljes körének, a kapcsolódó hatások terjedelmének vitatott kérdéseit nem kívánjuk érinteni. A példa során csupán a számítástechnika és a tárgyalt eljárások alkalmazását kívánjuk a gyakorlat számára bemutatni. 3.1 Alapadatok Az alapadatok a kiszolgáltatható vízmennyiségre, a vízfelhasználás időbeli ütemére, a beruházás költségadataira és az üzemi költség állandó és változó költségrészének felbontására vonatkoznak. A példa csak az öntözőrendszer főcsatornájának, műtárgyainak és egyéb létesítményeinek költségeit tartalmazza, nem szerepelnek benne az öntözőtelepek csatornáinak és azok műtárgyainak költségei. A kiszolgáltatható vízmennyiségre vonatkozó adatok: a) Az öntözési idény alatt kiszolgáltatható vízmeny nyisóg (V) A főművek kiépített kapacitása [m

3/s] 6 A vizsgált öntözési idény tartama május 15—augusztus 27. Az öntözéses napok száma 105 Az öntözés időtartama [sec] 9,072 -10

6 A kiszolgáltatható vízmennyiség [m

3/idóny] .. 6 • 9,072 • 10

e = 54,432 • 10" A fellépő veszteség [30%/m

3/idény] 16,329-10

6 A veszteséggel csökkentett hasznosítható vízmennyiség [m'/idény (F)] 38,103 • 10

6 b) A főműre települt öntözőrendszer fokozatos kiépítése miatt az öntözésre igénybe vett vízmennyiségek folyamatos vízsugárra átszámított értékének növekedése. A beruházás üzembe helyezésével egyidejűleg 2,0 m

3/s A beruházás üzembe helyezése után 5 év múlva .... 2,0 m

3/s A beruházás üzembe helyezése után 8 év múlva .... 1,0 m

3/s A beruházás üzembe helyezése után 12 év múlva ... 1,0 m

3/s A beruházás költségadatai (K) Egyszeri ráfordítások a) A megvalósítás egyes éveiben felmerülő költségek és azoknak az építés befejezés időpontjára redukált értéke