Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Gács Ferenc–dr. Szabó Mária–dr. Némedi László–Kuslits Béláné: A főváros vízellátásának egészségügyi vonatkozásai

Dr. Gács F.—

dr. Szabó M.—dr. Némedi L.—Kuslits Bné: A főváros Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. 423 JELMAGYARAZAT: 0

2 fogyasztos Oldott 0, BOI

s max. 30 mg

/l értéknél > I Duna vízállása [rnkfl [cm] -800 -104 -103 -100 -103 -102 -600 -102 -101 •500 -101 •400 -100 •400 -100 •300 -99 •300 -99 - Sä -200 - Sä •100 • 97 •100 • 97 - 0 - 96 - 0 • 95 /. I //. | m. | IV. | V | VI. | VII. I VIII. 1 IX. I X. I XI. I XH~

\[hónap] 7. és 8. ábra. A Duna vizsgálat eredményei a Felszíni Vízkivételi Mű szelvényében 1971-ben és 1972-ben értéke 10 mg/l körüli, addig a tisztító mű által szolgáltatott ivóvíz kémiai paraméterei az ivóvíz szabvány által megadott határérték alatt is lehetnek, pl. 2,5 mg/l 0

2 fogyasztás, mely 75%-os tisztítási hatásfokot jelent. Ha azonban a Duna 0

2 fogyasztás értéke 15 mg/l fölé emelkedik, a tisztított ivóvíz 0

2 fogyasztás értéke átlagosan 5,0 mg/l, mely csupán 65%-os tisztítású. Ezt a tisztítási eredményt tartósan szennyezett Duna-víz mellett, méréseink szerint a jelenlegi technológiával nem lehet növelni. A vízkezeléssel kapcsolatos minőségváltozások szezonális ingadozása reakciókinetikai megfontolásokkal indokolható. Ui. az adagolt klór oxidációs reakciói a nyári hónapokban a magasabb hőmérsékleten intenzívebben érvényesülnek, ezért nyáron függetlenül a tisztításra kerülő ,,nyers víz" minőségétől kisebb a tisztított víz szerves szennyezettsége és nem mutatható ki Clostridium. A felszíni vízkivétellel termelt víz itt ismertetett közegészségügyi hiányosságait, mint a kémiai makro-, és mikroszennyező'< anyagok, a klórrezisztens mikro-