Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
9-10. szám - Dr. Gács Ferenc–dr. Szabó Mária–dr. Némedi László–Kuslits Béláné: A főváros vízellátásának egészségügyi vonatkozásai
\ , > 420 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr.GácsF.—dr. Szabó M.—dr. Némedi L.—Kuslits Bné: A főváros szűrésű kutaknak valamivel kevesebb, 29,1%-át kellett kifogásolni. A peremkerületi kutak átlagos kémiai minősége is javult 1972-ben 52,2%-ra. Ez egyértelműen a magasabb nitrát-tartalmú kutak kikapcsolásával hozható összefüggésbe. A Fővárosi Vízművek egyes termelő telepeinek kémiai és bakteriológiai minőségének alakulását az 1. és 2. táblázat mutatja be. Az 1972. évi vizsgálati eredmények hasonlóan a korábbi évekhez, azt mutatják, hogy az északi újabb telepítésű termelő telepek (Horány, Surány) vízminősége kedvezőbb, mint a régebbi telepítésűek (I.-es és Il-es átemelő telep) valamint az újabban, de nem megfelelően telepített szigetszentmiklósi telepek. A kifogás tárgyát — általában a magasabb szerves szennyezettség (0 2-fogv., ammónia és nitrát-tartalom), valamint a kolmatált szűrőrétegre utaló vas-, mangántartalom, bakteriológiai szempontból pedig a fekál-indikátorok mennyiségi növekedése, a kénbaktériumok megjelenése, az enterális fágerősség fokozódása és a dunai, valamint a talajban előforduló szervezetek megjelenése a kutakban — képezi. Részben a termelt víz eredeti szennyezettségével kapcsolatos a tárolt és vezetett vizek minőségének alakulása (3. és 4. táblázat). Közegészségügyi szempontból különösen aggályos, hogy a hálózatba kerülő víz, az előzetes kezelés ellenére sem éri el a szabványban rögzített minőséget. Ugyanakkor a termelt, tárolt és vezetett víz minősége az év folyamán szezonálisan ingadozik, részben a Duna vízállásával, az átlagos hőmérséklettel, részben pedig az operatív beavatkozásokkal kapcsolatban. (2., 3. és 4. ábra.) Külön említést érdeme' a felszíni vízkivétellel termelt víz. Budapest vízellátási nehézségeinek gyors felszámolására helyezték üzembe 1961-ben a Nagyfelszíni Víztisztító Művet, mely 1968 óta teljes kapacitással működik és alacsony vízállások idején a főváros ivóvízszükségletének mintegy 30—40%át biztosítja. A felszíni víztisztító mű bekapcsolása a főváros vízelosztási rendszerébe alapvető változást eredményezett a hálózati víz mikrobiológiai és kémiai minőségében. A partiszűréssel ellentétben, a felszíni víztisztítás jelenlegi technológiája nem alkalmas a szervesanyag-tartalom megfelelő csökkentésére. Ezt a tény figyelembe véve —speciálisan a felszíni vízkivételből származó ivóvíz minősítésére — módosítani kellett az ivóvíz szabvány-határértékeit. 3. táblázat A Fővárosi Vízművek tároló medencéi és főnyomói által szolgáltatott ivóvíz minőségi alakulása a kémiai komponensek alapján (1972) Mintavételi hely Minta szám Vizsgálati szám Elfogadható Tűrhető Kifogásolt [db] [%] fdb] [%] [db] [%] Tároló medencék, összesen . 365 4061 258 70,7 52 14,2 55 15,1 FŐNYOMÓK Káposztásmegyer Békásmegyer Szigetszentmiklós 19 11 1 76 209 121 2017 1 9 82 5,3 81,8 46,7 6 40 31,5 22,7 12 2 54 63,2 18,2 30,6 Főnyomók öszsesen 206 2347 92 44,6 46 22,3 " 68 33,1 4. táblázat A Fővárosi Vízművek termelt, tárolt és vezetett vizeinek részletes mikrobiológiai vizsgálata (1972) Kifogásolt minták %-os arányszáma az alábbi paraméterek alapján Minták származása 20 °C-os bakt. szám 37 °C-os bakt. szám Coliform szám Fekálcoliform E. coli I. tip. Enteropatogén E. coli/a coliform mint. Streptococcus faecalis Pseudomonas aeruginosa Clostridium . szám Enterális fág erősség Mikroszkópos biológiai vizsgálat Termelőtelepek 15,9 2,0 11,2 4,7 2,0 — 7,9 0,7 10,0 5,0 55,0 Főnyomó gépházak, főnyomócsövek 6,7 2,2 6,2 2,8 1,2 0,2 2,7 0,6 8,6 — — Tároló medencék 47,2 — 22,5 8,4 3,7 — — 1,3 0,7 — 36,0 Hálózati minták 30,1 — 15,7 5,6 2,9 1,0 9,2 1,0 2,7 4,0 51,0