Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Csanády Mihály: Az eleveniszap-minőség értékelése tisztítástechnológiai szempontból

408 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Dr. Csanády M.: Az eleveniszap-minőség értékelése A tisztítási folyamat szempontjából lényeges adat még az iszap aktivitása (lebontóképessége) [13,14]. A továbbkezelés szükségességét illetően a stabilitás (bomlóképesség) ismerete szükséges. Ezek részletes vizsgálata azonban meghaladná a jelen tanulmány kereteit. 3. Vizsgálati módszerek A vizsgálatok elsődleges célja az eleveniszapos berendezések működésére, a jól működő berendezésekkel elérhető tisztítási hatásfokra vonatkozó adatgyűjtés volt, amihez — helyszíni szemle keretében — a szennyvizet mintáztuk és vizsgáltuk. Ezzel egyidőben mintáztuk magát az eleveniszapot is, eleinte csak tájékozódás, később kifejezetten a tisztítási folyamatban betöltött szerep tanulmányozása céljából. Eleinte az országban működő összes eleveniszapos berendezés működését figyelemmel kísértem (1964—67), később egyes kiválasztott telepekre és néhány új berendezésre kellett korlátoznom a vizsgálatot. A jelen tanulmány az eleveniszap minőségével és egyes technológiai paraméterekkel való összefüggésével foglalkozik. Az adatoknak a tisztítási hatásfok szempontjából való feldolgozására majd később kerül sor. A vizsgált és az értékelésbe is bevont berendezések technológiájának és műszaki adatainak részletes ismertetése messze meghaladná e tanulmány kereteit. A részletes ismertetés helyett ezért a főbb adatok táblázatos összeállítására szorítkozom, megjegyezve, hogy a kapacitásra vonatkozó adatok egy részénél a tervezett névleges kapacitást adom meg, másutt viszont — konkrét adatok hiányában — csak becsült értékeket tudtam feltüntetni (1. és 2. táblázat). Ezek a kapacitás-adatok csak a berendezések nagyságának hozzávetőleges jellemzésére szolgálnak. A vizsgálatok előre be nem jelentett időpontban történtek. A váratlan jelleg biztosította, hogy az általános, a tényleges üzemi viszonyoknak megfelelő állapotokat tudtuk felmérni, ami — legalábbis jelentős vizsgálati szám esetén — jellemzőnek vehető. Az eleveniszap vizsgálatára a levegőztető medencéből, általában a medence elfolyásánál vettünk mintát. A recirkuláló iszapot is mintáztuk, ahol erre lehetőség volt. A mintavételi hely megállapításakor azonban itt a helyi adottságokhoz kellett alkalmazkodnunk, nem lehetett egységes gyakorlatot kialakítani (pl. egyik telepen csak a recirkulációs szivattyú előtt, másutt csak ez után lehetett mintázni), ami az értékeléskor okoz bizonyos nehézséget. Az iszapvizsgálat keretében mértük a lebegőanyagot súly szerint, ennek izzítási veszteségét. Elvégeztük az ülepítési próbát, 15 és 30 perc, 1 és 2 óra után olvasva le a térfogatokat. A 30 perc utáni térfogat és a lebegőanyag tartalom (iszapkoncentráció) hányadosa adja a Mohlmann-féle iszaptérfogati indexet. Mértük ezen kívül az iszap kémiai oxigénigényét is. Mértük továbbá a levegőztető medence oldott oxigén koncentrációját. A szennyvízvizsgálat keretében a szokásos komponenseket (kémiai és biokémiai oxigénigény, lebegőanyag, oldott oxigén, pH, nitrogénvegyületek, rothadókópessóg A vizsgált berendezések II. (teljesoxidációs) 2. táblázat Tabelle 2. Die untersuchten Einrichtungen II ( Volloxydation ) Helység Kb. kapacitás [m

3/nap] Utóülepítő Recirkuláció Megjegyzés Oxidációs árkok Aggtelek 140 dortm. sziv. Aberttelep 200 dortm. SZÍV. Bábolna 150 dortm. SZÍV. Bükkszék 150 dortm. sziv. nagy sótartalmú a víz Egercsehi 80 dortm. SZÍV. igen híg a szv. Feketeigen híg a szv. völgy 100 dortm. sziv. híg szennyvíz Heves 200 dortm. sziv. híg szennyvíz Pótfürdő 150 — — szakaszos üzem Vecsés 140 dortm. sziv. híg szennyvíz Visonta 400 dortm. sziv. híg szennyvíz TABTA t elep Badacsony 80 TABTA * Balatonalmádi 600 TABTA * kétszintes előülepítő van (túlterhelt) Hévíz 1000 uniflow sziv. a régi telep kombinált bővítése (nem teljesoxidáoiós) Királyrét 30 TABTA * * A TAB,TA berendezésekben a recirkuláltatást a rotor szívóhatása biztosítjastb.) mértük, részben a helyszínen. E vizsgálatok ismertetésére és értékelésére itt nem térek ki. A 31 berendez ésnél 105 alkalommal végzett helyszíni szemle keretében 194 iszapmintát vettünk, az elvégzett alkatrész-vizsgálatok száma meghaladja az 1800-at. Az egyes részeredmények külön-külön történő bemutatása helyett csak az átlagos értékeket és a mért szélsőértékeket adom meg (3. táblázat) a berendezések típusa szerinti bontásban. A táblázaton feltüntettem a vizsgálatok számát a mintaszám ennél nagyobb), majd a két legfontosabb paraméter, az iszapkoncentráció és a Mohlmann-féle iszaptérfogati index értékeit külön a levegőztető (eleveniszapos) medencében és külön a recirkulációban, az iszapkoncentrációkból számított recirkulációs arányt, a szervesanyag-liányadot mutató izzítási veszteséget (itt összevonva a levegőzte tőben és a recirkulációban mért adatokat) és a levegőztető medencében mért oldott oxigén koncentrációt. Az 1. ábra az egyes vizsgálatok alkalmával mért paramétereknek az értéktartományok szerinti eloszlását mutatja be.