Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

9-10. szám - Antók Ödön: A főváros árvízvédelme és belvízrendezése

392 Hidrológiai Közlöny 1973. 9—10. sz. Antók ö.: A főváros árvízvédelme és belvízrendezése Az árvizek tetőző szintjét 1775-től az 1. ábrán tüntettük fel. Anélkül, hogy messzemenő következtetést vonnánk le az 1965. évi árvíz tartósságából, magasságából, minden bizonnyal fel kell készülnünk veszélyes árhullámokra. Van még bőven tennivalónk. Hiszen tökéletes védelemről csak a régi Budapest területén beszélhetünk. Az 1950-ben Budapesthez csatolt Békásmegyer, a jelenlegi XXII. ker. és Újpest területén a védőművek mind magasságuk, mind korszerűségük miatt erősítésre szorulnak. Meghaladná visszaemlékezésünk célját a jelen és a jövő részletes ismertetése, ezért csak nagyvonalakban említjük meg jelenlegi munkánkat és jövő elképzeléseinket. A több mint 100 éves partfalak megerősítését elkezdtük. Kísérleteket végeztünk a résfalazással történő megerősítésre is. A Duna több éve rendkívül alacsony vízállása azonban lehetővé tette, hogy a Petőfi-hídtól délre levő pesti partfal lábazatát vasbetonköpennyel erősítsük meg. Ezen kívül rendszeresen figyeljük a partfalak mozgását abból a célból, hogy szükség esetén beavatkozzunk. A Margitsziget partjainak kőburkolatát felújítottuk. Elkezdtük a korszerű aszfaltbeton rézsűburkolatok építését, miután a kísérleti szakaszokon meggyőződtünk annak használhatóságáról és értékéről. A védőművek rendszeres fenntartására a Fővárosi Tanács, a Fővárosi Csatornázási Művek keretén belül fenntartó részleg szervezését rendelte el 1968-ban, amely azóta is — korszerű felszereléssel —- rendkívül hasznos, tervszerű megelőző karbantartás jellegű munkát végez. Elkezdődött a Római part árvízvédelmi műveinek kiépítése, melynek fő célja az épülő békásmegyeri lakótelep és az üdülőpart védelme. A védvonal — részben folyamszabályozási okokból —- a Duna medrében épül. Ugyanis a jelenlegi töltés alatt vízfőnyomócső húzódik, gyönyörű fasor és számtalan átvágás nehezíti a védelmet, illetve a töltés rontja a városképet. Ahol lehetőség van, a mélyterületeket igyekszünk feltölteni, mint például a Hosszúréti pataktól délre levő területet, melyet 1965-ben végül is nem sikerült megvédeni. A jövendő 6. sz. műút Budafok térségében — valószínűleg a Duna medrében épül meg — a jelenlegi áteresztő anyagú és nem kellő magasságú vasúti vonaltól átvéve annak árvízvédelmi szerepét. A nagyobb munkák előtt korszerű kismintakísérletekkel bírálják el a tervek helyességét. Állandóan fejlesztjük és korszerűsítjük a védekező szervezet felszerelését. Rendszeres gyakorlatokkal gondoskodunk a védekezésben résztvevő szakgárda szakmai továbbképzéséről. A fővárosban ma 7 védelmi körzet van, amelyeknek összes védelmi hossza 83,5 km, a mentesített terület mintegy 3000 ha. Az állandó nagy vízhozamú vízfolyások — mint pl. a Szilas- és Rákos patak — partja visszatöltésezett. A kisebb vízfolyások és csatornák betorkolása zsilippel zárható és szükség esetén mintegy 30 helyen átemelik a szenny- és csapadékvizeket. • c; .55 -i; .Ca <) O C; nj rí; -Q3 ^ g-g g | $ -If-Sgg f ír-ar^-« K B S-§ 'S BZ'Ol [ui] ualaudívzi/i uaj-ppoßi/i dg oung o sp//ozi/\ Nagy fontosságúnak tartjuk az önállóan védekező üzemek (pl. a Csepel Vas- és Fémművek) segítését, ellenőrzését, mert zavar a vonalukon beláthatatlan bajokat okozhat.