Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dr. Oláh J.: A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban

Dr. Oláh J.: .4 bakterioplankton biomasszája a Balatonban Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. 353 A rövidperiódusú vert ikális vizsgálataink azt mutatták, hogy a rétegzettség a víz dinamikus állapotától függően nagyon labilis, egyedül télen, jég alatt alakult ki állandó rétegzettség. A jégalatti rétegzettségre jellemző, hogy a szervezetek elsősorban az alzati vízrétegekre koncentrálódnak. A Balatonban a bakterioplankton vertikális el oszlása tehát rendkívül labilis, az állandó mozgás állapotában alakul, változik. Ocevski felvétele [29] a Balkán-félsziget néhány sekély, eutróf taván a bakterioplankton egyenetlen vertikális eloszlását mutatta. Razumov és Zaharova [43] szerint a sekély, nagykiterjedésű víztárolókban a bakterioplankton vertikális eloszlása igen bonyolult képet mutat, különösen a nyári hónapokban. Mindezekből következik, hogy a nagy vízfelülettel rendelkező állóvizekben a baktériumok vertikális eloszlását a víz dinamizmusa formálja. A Balaton nagy kiterjedésű, sekély víztömegét közepes erősségű hullámok is felkavarják. A szél erősségétől függően különböző nagyságrendű és iilepedési sebességű részecskék kerülnek a víztömegbe. Tovább növeli a változatosságot az a tény, hogy a különböző vízrészletekben eltérő az üledék minősége, sőt az üledék egyetlen szelvényen belül is nagyon különböző lehet [6]. Mindez végeredményben a különböző vízrészletek hozzáférhető tápanyagának változatosságát eredményezi, amelyen pedig minőségileg és mennyiségileg nagymértékben eltérő baktériumpopulációk alakulhatnak ki. A bakterioplankton mennyisége a Balaton nyíltvizében és parti zónájában Rogyina [45] a Ladoga tóvidék tavain a makrofita vegetációs parti zóna ós a nyílt víz bakterioplankton mennyiségét tanulmányozva hangsúlyozta a part i zóna magasabb biológiai produktivitását. A sekély, nagy vízfelülettel rendelkező Balaton medermorfológiája tekintélyes partszakaszt eredményez, amely — tekintettel a partvonal-víztömeg index nagyságára [51] — fokozott mértékben befolyásolhatja a tó tápanyag ellátottságát. A parti öv jelentős makrofita állományának évi produkcióját Entz [5] nyolcezer tonnára becsüli. Ennek egy része a detritusz driften keresztül [50] a nyíltvízi területek anyagforgalmába is bekapcsolódik, és a bakteriális lebontás folyamán detritusz formájában érvényesül a tápláléklánc különböző fokozatain. Mindez alátámasztja a Balaton parti zónájának fontosságát az egész tó anyagforgalmában. Tekintettel arra, hogy a parti övben termelődő szervesanyag nagyrósze a baktériumokon keresztül kerül a tápláléklánc magasabb szintjeire, a bakterioplankton mennyiségének ismerete közvetve ugyan, de tájékoztat a parti zóna trofikus szerepének mennyiségi viszonyairól is. A nyílt víz és a parti zóna összehasonlító bakteriológiai viszonyait a Balatonban Haranghy tanulmányozta [10]. Adataiból, melyek csak a gelatin és Heyden albumóz agaron fejlődő heterotrófokra vonatkoznak, jól (?) ® ® <ü <5> 3,9 m 1 Homokos alzat Kevert alzat 21. a bra 22. ábra 10^3 2 1 2 1 ti 2 1 20. ábra 23. ábra \ ÁPR.I8 MAJ.26 JUH. 28 JUL.31 AUG. 27 20—23. ábra. A teljes bakterioplankton (23. ábra), a rmtrient agaron számolt heterotrófok (21. ábra) és a nátrium kazeinát agaron számolt heterotrófok (22. ábra) évszakos változása a részletesen vizsgált szelvényen (20. ábra)