Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

8. szám - Dégen, I.: A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat

Dégen I.: A vízgazdálkodás, mint népgazdasági ágazat Hidrológiai Közlöny 1973. 8. sz. 345 A vízgazdálkodási ágazati kapcsolatok mérlegének (VAKM) sémáját a 3. táblázat ismerteti. 3. táblázat A vízgazdálkodás ásazali kapcsolatok mérlegének sémája (VÁKM) Table 3. Schema of the balance of sectorial relatious in water management Felhasználó ágazatok Elosztó ágazatok i Vízgazdálkodási ágazat (szakágazati bontásban) (1) A többi termelő ágazatok (2) A végső felhasználó ágazatok (3) o "ö> — s £ Vízgazdálkodási ágazat (szakágazati bontásban) (1) I. III. V. N ^ 73 o 5 S 2 o A többi termelő ágazatok (2) II. Eszközlekötés Amortizáció Bérek és jövedelmek Felhalmozás IV. A yízgazdálkodás bruttó termelési értéke Magyarázat: (1) a) Víztermelés-szolgáltatás Ivóvíztermelésszolgáltatás Ipari víztermelésszolgáltatás Szennyvízelvezetés és tisztítás Csapadékvíz elvezetés Fürdőellátás b) Mezőgazdasági vízhasznosítás Öntözővíz termelésszolgáltatás Halgazdasági víztermelésszolgáltatás c) Vízkárelhárítás Árvízmentesítés, árvízvédelem Belvízrendezés, belvízvédelem Folyószabályozás Vízfolyásrendezés Hajóútkitűzés d) Vízgazdálkodási fejlesztési tevékenységek (tervezés, házilagos kivitelezés) Megjegyzés: A mérlegben a felsorolt termelő népgazdasági ágak ágazati bontásban szerepelnek. A VÁKM modell, más néven vízgazdálkodási szubmátrix tartalma a vízgazdálkodás belső és külső kapcsolatát tükrözi. Részei: I. a vízgazdálkodási szakágazatok kibocsátott termékeinek ágazaton belüli felhasználásait tükröző mező; II. a vízgazdálkodási szakágazatok által a népgazdaság termelő ágazataitól átvett termékek felhasználásait tükröző terület; III. a vízgazdálkodási szakágazatok által a termelő ágazatoknak átadott termékek felhasználásait tartalmazó rész; IV. a vízgazdálkodási szakágazati termékek amortizáció, munkabér, közteher stb. ráfordításait, valamint a társadalmi tiszta jövedelmet tartalmazó ún. alsószárny; V. a vízgazdálkodási szakágazati termékeknek fogyasztó ágazatok közötti végső felhasználását tartalmazó oldalszárny. Az I. jelű, a vízgazdálkodás szakágazatai közötti anyagi kapcsolatokat, a kibocsátott saját termék felhasználásait tükröző mezőben az oszlopok azt fejezik ki, hogy a vízgazdálkodás szakágazatai mennyiben járultak hozzá az adott termelési érték létrejöttéhez, a sorok viszont az előállított termelési értékből a vízgazdálkodási szakágazatok anyagi fogyasztását mutatják be. A mátrix elemei a vízgazdálkodási szakágazatok belső, egymás közötti kapcsolatait tárják fel, egyrészt az anyagi kapcsolatokat, amelyek a javak vagy szolgáltatások közvetlen mozgásával járnak, másrészt a tevékenységek kapcsolatát, amelyek egyik szakágazatban jelentkeznek ugyan, de egy másik szakágazat tevékenységére gyakorolnak kedvező hatást. (Ilyen például a belvízcsatornák öntözővíz szállítására történő használata.) A II. jelű, a vízgazdálkodási szakágazatoknak a népgazdaság termelő ágazataiból történő termék felhasználásait tartalmazó mezőben az oszlopok azt mutatják meg, hogy a vízgazdálkodási szakágazatok termelési értékének előállításához a népgazdasági termelő ágazatok termékeikkel milyen mértékben járulnak hozzá. A sorok kifejezik az anyagi termelő ágazatok termékkibocsátásait a vízgazdálkodási szakágazatok felé. A III. jelű, a vízgazdálkodási szakágazatok által a termelő ágazatoknak átadott termékek felhasználásait bemutató mezőben az oszlopok tartalmazzák az egyes termelő ágazatok által a vízgazdálkodási szakágazatoktól átvett termékek felhasználását, a sorok a vízgazdálkodási szakágazatok termékkibocsátásait fejezik ki a termelő ágazatok felé. AIV. jelű, alsó szárny oszlopai a vízgazdálkodási szakágazatok által előállított termelési értékek alább felsorolt — nem anyagi jellegű — ráfordításait és jövedelemelemeit részletezik: amortizáció, bérek és jövedelmek, nyereségrészesedés, munkabérek közterhei, forgalmi adó, árkiegészítés, nyereség, veszteség, illetményadó, eszközlekötési járulék, egyéb felhalmozás. A sorok előbbieknek szakágazatonkénti megoszlását mutatják be. Az V. jelű, a vízgazdálkodási szakágazati termékeknek a fogyasztó ágazatok közötti végső felhasználását tartalmazó oldalszárnyban az oszlopok fejezik ki az egyes végső felhasználó ágazatok által a vízgazdálkodási szakágazatoktól átvett termékek értékét, a sorok a vízgazdálkodási szakágazatok termékkibocsátásait fejezik ki a végső felhasználó ágazatok felé. Az alsó szárny utolsó sorában — az I., II. és IV. mezők oszlopainak összegeként — az egyes vízgazdálkodási szakágazatok bruttó termelési értékei jelennek meg, a sor összege pedig a vízgazdálkodás teljes bruttó termelési értékét adja. e) Vízkészletgazdálkodás (mennyiségi és minőségi) /) Vízgazdálkodási tudományos kutatás g) Hatósági, szakigazgatási tevékenységek (2) Ipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Építőipar Szállítás és hírközlés Kereskedelem Egyéb termelő tevékenységek (3) Lakossági fogyasztás Közületi fogyasztás Készletváltozások Export Beruházás