Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Károlyi Csaba: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. II. A rendszer tervezése

Károlyi Cs.: A Zagyva—Tarna ... II. Rendszer tervezés Hidrológiai Közlöny 1973. 7. sz. 315 A rendszer működéséhez kétirányú (duplex) forgalmazást biztosító adatátviteli hálózat szükséges (3. ábra). Az előzetes tervezés során többféle lehetőség került vizsgálatra: a saját kábel, illetve bérelt áramkörök és ezek kombinációi, URH rádiós kapcsolat egy, illetve két átjátszóállomással, valamint a rádió és vezeték kombinációja, továbbá a teljesen postai kezelésű telex hálózathoz való csatlakozás. A beruházási költség a variációk függvényében 4,5—34,4 millió között, az évi költséghányad (üzemelési költség) 0,7 — 4,5 millió Ft között váltakozott. A legkedvezőbb költségkihatásúnak a telex hálózathoz történő csatlakozás mutatkozott. E hálózat üzembiztonsága kielégítő, fejlesztési lehetőség biztosított, egyidejűleg megoldja távgépírós összeköttetést más információk számára is, a postai hálózat felhasználása mentesít a karbantartási, üzemviteli gondok egy részétől, nem devizaigényes. A Magyar Posta elvi állásfoglalásában is ezt a megoldást javasolta, elsősorban abból a megfontolásból, hogy a rádiós kapcsolatot a mozgó szolgálatok részére tartja megfelelőnek. A vezérlő központ (4. ábra) az adatfelvevőn keresztül az adatátviteli hálózathoz csatlakozik, feladata alapvetően a mérőállomások hívása és a mérési eredmények fogadása, majd rendszerezése, tárolása és értékelése. Az adatfeldolgozó központtal való együttműködés kétféle lehet [4]: — off-line — amikor saját időprogramja szerint hívja a mérőállomásokat, fogadja és regisztrálja a mérési eredményeket (a regisztrálás másodlagos adathordozón — pl. lyukszalagon történik) — on-line — amikor az adatfelvevő központ perifériája az adatfeldolgozó gépnek, és csupán közvetítő funkciót kell ellátni az adatátviteli hálózat felé. A Zagyva—Tarna hidrológiai észlelőhálózat viszonylag nagy információsűrűsége, valamint az on-line adatfeldolgozás igénye (riasztás, előrejelzés) kis-számítógépes központot tesz szükségessé. Az on-line üzem igen rugalmas adatgyűjtési és riasztási lehetőséget biztosít. Nem szükséges az adatgyűjtés időprogramjának egyszer és mindenkorra történő rögzítése (mint off-line működés esetén), hanem lehetőség van az időprogram változtatására minimális emberi beavatkozással. Ugyancsak egyszerűen megoldható — ha ez valóban szükséges — az időprogramnak a mérések eredményeitől függő automatikus változtatása (pl. árvízveszély esetén automatikusan sűríthetők a mérések). A központi tároló egység memóriája egyidejűleg átlagosan 5 nap mérési adatait képes tárolni. Ha a memória közel megtelt (kb. 5 naponként), a szalaglyukasztón megtörténik az adatbank kiadása. Az adatbankon az információk kódolása optimális, ez minimális szalaghosszat eredményez. A központi egység közvetlenül felhasználható a memóriában benn levő adattömegen — mindig az utolsó 5 nap összes jellemzője — kiértékelési eljárások végrehajtására. A nagyszámú kiértékelési lehetőség közül itt csupán néhányat említünk. Szalaglyukasztó Szalagolvasó 1 Első 4k Második Központi gép Menetrend Utasítás dekódoló Off-line vezérlő Szalag lyukasztó On-line vezérlő Állapotjelzők Óra regiszter Periféria Puffer tároló 4 4 Óra Átkódoló Modem l I I I I v e z é r / ő i -J I i a d a t f e I v e v ő i 4. ábra. Vezérlő és adatfelvevő központ blokksémája Fig. 4. Block diagram of the control- and data collecting center — Hidrológiai modell futtatása az aktuális adattömegen. E programot a kezelő is indíthatja, de aktivizálhat ja a ri.asztó jel is, tehát nem szükséges az előrejelzés indításához emberi beavatkozás. A kiadott adatok és utasítások az adott helyzetben valóban jellemző és az operatív beavatkozás lehetőségét biztosító sűrített információk. — Az operátor utasítással a tárolt adathalmaz bármely elemét, idősorát meghívhatja. — Az operátor utasítására a tárolt adathalmazon különböző statisztikai vizsgálatok végezhetők. — A rendszer az észlelőhálózat és adatátvitel hálózat felderíthető hibáit a diszpécser felé jelezni tudja, de egyben képes a környezeti adatok alapján a kimaradt mérési eredmény közelítő meghatározására. — Teljes kiépítés esetén a rendszer döntéselőkészítő információkat közölhet vízkormányzási feladatok megoldásához, de a rendszerfüggvények alapos ismeretében automatikusan is elláthatja a tározók zsilipvezérlését. Az utóbbi esetben a rendszer együttműködik a vízügyi számítóközponttal time-sharing üzemben. A központ normális üzemmódja az on-line adatfeldolgozás. Ez az üzem a következő feladatok elvégzését jelenti: — adatgyűjtés az időprogram szerint, — mérési adatok azonnali feldolgozása: valószínű-e az adat, riasztási vizsgálat, — észlelőhálózat, adatátviteli hálózat, adatfelvevő tesztelése, — óránként adatbank szervezés, mágneslemezes háttér tesztelése, — riasztáskor az előrejelző program indítása,