Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

1. szám - Bélteky Lajos: Hévízkutak létesítése és komplex hasznosítása

Bélteky L.: Hévízkutak létesítése Hidrológiai Közlöny 1973. 1. sz. 33 Az ivóvizes kutaknál komplex hasznosításként csak a fürdő és az öntözés jöhet szóba, de erre szükség nincs, mert az ivóvíz ellátásnál felesleges víz nem igen van. Nagyon el vagyunk maradva a gyógyvíznek is minősíthető 35 °C-ot meghaladó hőmérsékletű ásványvizek ivókúrára vagy szénsavval telítve üdítő italként való felhasználása terén. Ilyen a természetes szénsavas büki és az alkalihidrogénkarbonátos bükkszéki Salvus víz. Palackozva hozzák forgalomba a szegedi Anna kút és a szolnoki Áldás ásványvizet is, a múlt évben kezdték el a tiszakécskei Új Élet mg. tsz. részére fúrt 225 m mélységű kút 42 °C-os vizét szénsavval lelítve palackozni. Ez a fúrás hívta fel a figyelmet a tiszakécskei területen mutatkozó geotermikus anomáliára. A kút vize elsősorban a major ivóvízzel való ellátására és a kerekdombi strandfürdő táplálására szolgál. Palackozva forgalmazzák a Bpest-Margitsziget II. sz. kút vizét is szénsavval telítve. A konyhasós-jódos ásvány-gyógyvizek közül a hajdúszoboszlóit és a debrecenit palackozzák, a kénes gyógyvizek közül pedig a harkányit. Ásvány- és gyógyvizeink ivókúrára való alkalmazása terén még nagyon a kezdet kezdetén vagyunk. A 35 °C-nál langyosabb palackozott ásványvizeink száma sem éri el a 15-t, beleszámítva a különböző területeken termelt szulfátos gyógyvizeket, a keserű vizeket is. Vízhiány esetén pedig sokat segítene a palackban árusított ásványvíz. Ipari célokra hasznosított kutak Mindegyikét kendergyárak fúratták túlnyomóan a Nagyalföldön az üzemi technológiához tartozó kenderszál-rothasztás céljára. A 11 kút közül komplex hasznosítást csak egy kútnál, a komárominál láthatunk, ahol a városi strandfürdőbe vezetik át több mint 1 km hosszú vezetéken a víz egyrészét. Ez a kút ugyanis elkészültekor a karbonátos mészkőből 2500 pl. 60°C-os vizet szolgáltatott. Ma ez már jóval kevesebb. A többi kendergyári kút komplex hasznosítását a kis hőmérséklet (35—45 °C) és a gyáraknak a községektől való távolsága akadályozza. Vízvisszatápláló és észlelő kutak Az algyői mezőn folyamatban levő szénhidrogén termeléssel kapcsolatban az olajjal kitermelt víz pótlására, a rétegnyomás fenntartására, az olaj „kiseprésére" a kőolajipar már eddig 9 hévizes kutat fúratott, túlnyomóan 1300 m mélységre. Itt természetesen máscélú hasznosításra gondolni sem lehet. Van néhány földtani kutató fúrásból kiképzett vízszintészlelő kút is, ezekből azonban nincs víztermelés. (íázos kutak komplex hasznosítása Növelni lehet a hévízhasznosítás gazdaságosságát a vízzel együtt termelt magas kalóriájú gáz hőenergiájának felhasználásával. Tulajdonképpen a komplex hasznosítás egyik tényezőjének, lépcsőjének is tekinthető. Az orosházai Dózsa mg. tsz. hévízkútjánál az OMFB anyagi támogatásával végzett félüzemi jellegű kísérlet igazolta, hogy megfelelő technológiával kialakított gázleválasztó rendszer lehetővé teszi a hévíz hőenergiájának felhasználása mellett a leválasztott gáz ipari célokra vagy a saját víz tovább melegítésére való felhasználását. A hévíz és gáz hőenergiájának együttes felhasználása a kút hasznosítható hőenergiáját 25—30 %-kal megnöveli s lehetővé teszi a mezőgazdaságban a kétlépcsős szárítást s emellett a hűtőben való nyári tárolást is. A gáz- és vízviszony megállapítása céljából a kútszabványban a nagymélységű fúrt kutakra kötelezően előírt vizsgálatok elvégzésétől tehát nem lenne szabad a jövőben eltekinteni, főleg azokon a területeken, ahol nagy gáztartalmú vizek ismeretesek. Ilyenek pl. Orosháza—Tótkomlós környéke, Hajdúszoboszló, Debrecen, Kaba, Nádudvar, Hortobágy, valamint Szolnok térsége és a jászsági terület. Hajdúszoboszlón a naponta termelt 4—5000 m

3 földgázt már negyven évvel ezelőtt elektromos ener gia termelésre, komprimálva pedig a MÁV személykocsik világítására használták fel. Debrecenben pedig a kutak gázhozamát a városi gázművek vette igénybe. A mellékelt három térképen a hévízzel táplált fürdők helye, azonkívül a mezőgazdaság részére, továbbá az ivóvízellátásban hasznosított kutak vannak feltüntetve. Komplex hasznosítás esetén a kút arra a térképre került, amely elsődleges hasznosításnak tekinthető. A többi hasznosítási lépcső szegmensként van ábrázolva a kutat jelző köröcskében. Jól érzékelthető a térképekről, hogy a mezőgazdasági fűtés és az ivásra használt kutak bizonyos területeken sűrűbben találhatók s legjobban szétszórtan az ország egész területén a fürdők vannak. A hévizek vegyi összetétele Szükségesnek tartom a hévizek kémizmusáról is rövid tájékoztatót adni, mert a hévizek hasznosításának műszaki és gazdaságossági vonatkozásait a víz vegyi összetétele is nagymértékben befolyásolja. A feldolgozott vegyvizsgálati adatok szerint a megvizsgált hévizek 46%-a az alkali hidrogénkarbonátos, tehát a 3. típusú vizek közé tartozik. Utána következnek 28%-kal a jódos-brómos vizek (9. típus), majd az 1. típusú egyszerű termális vizek 14%-kal. A 4., 5., 8. típusú vizek teszik ki a többi 12%-ot. A részletes kémiai vizsgálattal rendelkező kutak 86%-ának a vize tehát ásványvíznek minősül. A hévizek vegyi jellege és a földtani viszonyok közötti kapcsolat kérdésével többen foglalkoztak a magyar kutatc>k közül. Az a megállapítás, hogy a felső pannonban a víz sókoncentrációja a mélységgel növekedik, beigazolódott a hévízfúrások rétegvizsgálatainál, ahol a porózus víztartók több mélységszakaszban alulról felfelé haladva kerültek megnyitásra.