Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

7. szám - Károlyi Csaba: A Zagyva–Tarna komplex vízgazdálkodási rendszer. II. A rendszer tervezése

Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 311 II. A rendszer tervezése KÁROLYI CSABA* A Zagyva felső szakaszán létesítendő tározókkal megvalósuló vízrendezésről e lap hasábjain korábban beszámoltunk [1], Ezt a tervet továbbfejlesztve alakult ki olyan árvédekezési koncepció, amely a Zagyva—Tarna térségében az 500 évenként várható nagyvíz elhárítását is árvízvisszatartó tározók építésével oldaná meg, mintegy 40 millió m

3 tározótér építésével. A rendszer célszerűen egyidejűleg a vízhasználók igényeit is figyelembe veszi, és mintegy 6 millió m

3 évi vízmennyiséget szolgáltat. Az árvízvédekezési, vízkormányozási feladatok előrejelzést igényelnek. A heves lefolyású kis és közepes nagyságú vízgyűjtők előrejelzése jelenleg módszerét és technikai felszerelését tekintve nem megoldott. A követendő út világos: a lefolyást kiváltó és befolyásoló tényezők gyors és pontos megismerése. A vízgazdálkodás egyéb területein is fokozódnak az információ igények: vízkészletek és vízhasználatok volumene, a vízminőség védelme illetve minőségi állapota csak kellő számú alapadat birtokában ismerhető meg. Erre van szüksége a vízügyi létesítményeket tervező és beruházó szakembernek is, hogy a teljesítőképességet, a célszerű kiépítési fokot és sorrendet eldönthesse. Az előzőekben címszószerűen említett főcélok indokolják azt az elhatározást, hogy a gazdaságilag nagyértékű, dinamikusan fejlődő területen, a korszerű és jól megalapozott vízgazdálkodás alapadatbázisát meg kell teremteni. A tényezőnként elkülönült, műszakilag nem egyenértékű, időben rendszertelen és lassú, korszerűtlen formában és megbízhatatlanul regisztrált adatgyűjtések helyett, olyan többcélú információs rendszer létrehozása a cél, amelyik automatikusan, nagy pontossággal megfelelő sűrűségben és gyorsan begyűjtött alapadatok azonnali feldolgozását és tárolását olyan formában biztosítja, amely a hozzáférés és további részletes feldolgozás szempontjából a legkedvezőbb. A vízgyűjtő jellemzése Az 5676 km

2 nagyságú vízgyűjtőterület jelentős földrajzi tájegységei: a Mátra hegység, a Keleti-Cserhát, a kis kiterjedésű Karancs—Medves hegység, a HevesBorsodi dombvidék, a Gödöllői dombvidék, a Mátraalja és Jászság. A fő jellemvonás a változatosság: ezt az állítást a magasság 80 és 1015 méter közötti, az átlagos csapadék 400 mm/év és 780 mm/év, az átlagos lefolyás 16 mm/év és 200 mm/év közötti értékei igazolják. Vízgazdálkodási szempontból a folyóvölgyekre közepes vízbefogadóképességű, jó víztartó talajok, a dombvidékre és a sík területekre jó vízbefogadóképességű, jó víztartó talajok, a magasabb területekre közepes és rossz vízbefogadóképességű és erősön vízzáró talajok a jellemzőek. Feltűnő, hogy a hidrológiai paraméterek sokévi átlagtól való eltérése igen jelentős, esetenként nyolctizenkétszeres. Az eltérés hatását fokozza, hogy az év * Középduna völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest. meghatározott — február és április közötti — szakaszára koncentrálódik az éves lefolyás 65—85%-a. A jellemző szelvények árhullámtömegei és csúcsvízhozamai : Pásztó V

t'!,= 32 millió m

3, illetve <2

2% = 119 m

3/see Hatvan F

2% = 6

_9 millió m

3, illetve Q,% = 165 m

3/sec Jásztelek F

2% = 140 millió m

3, illetve Q

2% = 314 m

3/sec A Zagyván ós a Tárnán az eddigi tapasztalatok alapján elsősorban a hóolvadásos árvizeket tartjuk veszélyesnek, mert magasságuk, de elsősorban tömegük és tartósságuk felülmúlhatja a záporokból származó árvizeket. A Zagvván 1912, 1914., 1941., és 1963. évek, a Tárnán 1940., 1941.. 1952., 1963. ós 1965. évek és a Jászberény alatti Zagyva szakaszon az 1939., 1940., 1941. és 1963. évek árvizei voltak rendkívüliek. A kisebb vízgyűjtőket ezzel szemben elsősorban a záporok veszélyeztetik, így történt az emlékezetes 1926. évi az 1963. évi salgótarjáni, 1953. évi, valamint 1970. évi ecsegi árvíz. Az árhullámok levonulási sebessége rendkívül nagy. Hatvanig és Kálig kb. 6 km/óra, lejjebb Jászberényig 4 km/óra és Jászberény alatt 2 km/óra az árvízcsúcs levonulásának sebessége. .Ezekhői az adatokból számítható, hogy az intenzív olvadás kezdetétől, vagy jelentékeny csapadék megindulásától mekkora időelőnnyel rendelkezünk. Ez az időelőny Pásztónál és Síroknál mintegy 6 óra, Hatvannál és Kálnál 12 óra, Jászberénynél 24 óra, és Szolnoknál 48 óra. Az árvízvédelem jelentős problémája az árhullámok egymásra futásának ismeretének hiánya. Kedvezőtlen egymásra halmozódás több helyen okozott már katasztrofális árvizet. Ebből a szempontból igen veszélyes a Zagyva, és Tarna egymásra futó árvize. Az árvízjelző rendszer egyik lényeges feladata az árhullámok halrnozódási lehetőségót jellemző információk szolgáltatása. A rendszer vízmérlege Pásztó, Jobbágyi, Apc, Hatvan térségében, illetve Jászberénytől lefelé negatív. A Zagyva —Tarna vízgyűjtőjében levő vízfolyások a meglevő vízhasználatokkal annyira le vannak terhelve, hogy felszíni vízből való ivó, ipari és mezőgazdasági igények kielégítése csak víztárolással oldható meg. Vízhasználatok szerinti osztályozásnál a minőségi állapot — KGST osztályozás szerint — a Zagyva Jászfényszaru feletti szakaszán IV. osztályú, lejjebb (Jászberény alatt) II. ós III. osztályú. A Tarna helyzete valamivel kedvezőbb, a felső szakasz III. osztályú (Tófaluig), majd II. és I. osztályú. A vízminőségvédelem hatékonnyá tétele, terhelési és terhelhetőségi értékek meghatározásához nélkülözhetetlen a folyamatos és helyszínrajzilag elegendően sűrű, egyidejű mérés. A hidrológiai viszonyok szélsőségei miatt, a területen korszerű előrejelzés és érzékeny távmérőrendszer nélkül nem lehet a víz kártételei ellen hatékonyan védekezni és vízgazdálkodni. A hidrológiai eseményeket a váratlanság és a bonyolult területi eloszlás jellemzi. A gyakorlati vízügyi szakemberek számára az adatoknak tömegét még olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azokon alapuló intézkedések a leghatékonyabbak lehessenek. Jelenleg a vízgyűjtő vízügyi igazgatási szempontból három részre oszlik. Nyugati része Budapesthez (46%), keleti része Miskolchoz (35%) ós déli része Szolnokhoz (19%) tartozik. A mérendő információk A kiépítés első lépcsőjében a vízhozam előrejelzés a fő cél, így az ehhez szükséges alapadatok gyűjtendők.