Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 296 rétegű kavicsszűrőkkel kiképzett kutakat. Ezzel az eljárással a kutak számát és a költségeket, valamint a kivitelezési időt jelentékenyen csökkentették. Ember Károly (MÉLYÉPTERV, Budapest) a Galgavölgyi regionális vízmű vízbeszerzési lehetőségeiről adott elő. Ismertette a vízmű kialakításának körülményeit, különös tekintettel a terület változatos vízbeszerzési viszonyaira. Dr. Csókás János (Miskolc) a bélapátfalvai vízkutatási előkészítő geofizikai mérésekről számolt be. Ezek előmunkálatai a cementmű fejlesztésével kapcsolatos vízkutatásoknak. Az elhangzott előadások a borsodi szakemberek körében is élénk érdeklődést váltottak ki, mert az elhangzottakhoz hasonló esetek, hasonló vízbeszerzési területek az Alföld északkeleti szólén is előfordulhatnak. A Szennyvíz Szakosztály 1973. január 31 -i előadó ülésén dr. Farkas Péter ós Mucsy György tartott vetített képekkel kísért beszámolót amerikai tanulmányútjáról. Az előadók elsősorban a szennyvíztisztítási eljárásokkal, a kutatási irányzatokkal, a harmadlagos tisztítás ós újra felhasználás kérdéseivel foglalkoztak. Bemutattak szennyvíztisztító telepeket is, amelyeknek kialakításáról ós üzeméről szóltak. Az Ifjúsági Csoport a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztállyal közösen „Bevezetés a rendszerelmélet hidrológiai-vízkészletgazdálkodási alkalmazásaiba" címmel előadás-sorozatot indított. A sorozat előadója: Szöllősi-Nagy András. A sorozat kilenc előadásból áll. Február hó 6-án és 20-án került sor az első két előadás megtartására. Az előadás-sorozat célja: egységes matematikai keretben bemutatni a témával foglalkozó külföldi irodalmat, valamint a hazai kutatás irányait és eredményeit. Az előadások összeállításának alapvető törekvése volt, hogy azok lehetőleg a modern rendszer hidrológiai teljes skáláját bemutassák ós felvázolják a megoldásra váró feladatokat. A sorozat az irodalmi hivatkozásokon túlmenően, kidolgozott számítógép-programokkal ós gyakorlati példákkal igyekszik a rendszerelmélet hazai hidrológiai ós vízkészletgazdálkodási alkalmazásait elősegíteni. A Vízellátási Szakosztály 1973. február 6-i előadó ülésén Tóth Mihályné a pócsmegyeri csáposkút üzemeltetési tapasztalatairól, Várszegi Csaba pedig a Szentendre-szigeti kútrendszerek fejlesztéséről tartott előadást. A Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály a Békés megyei Csoporttal közösen 1973. február 7-én Szarvason előadó ülést rendezett, amelyen Csávás Imre (Szarvas) és Szivák Attila (Budapest) a homogenizált hígtrágya kiöntözésének korszerű elveiről ós módszereiről adott elő. Az előadások ismertették a nagyüzemi állattartó telepeken keletkező homogenizált hígtrágya kiöntözésének agronómiai feltételeit, a Szarvasi Állami Gazdaságban szerzett gyakorlati tapasztalatokat ós eredményeket. Bemutatták a homogenizált hígtrágya öntözőrendszer hazai kialakulását ós az alkalmazott technikai berendezéseket. Az előadások után bemutatták a Szarvasi Állami Gazdaság rózsási telepén megépült berendezést. A Nyíregyházi Csoport 1973. február 7-én a Vízgépészeti Vállalat termékeiről gyártmányismertetést tartott. A Somogy megyei Csoport 1973. február 9-ón úti élménybeszámolót tartott Kaposvárott, amelynek keretében dr. Wisnovszky Iván (Budapest) India vízgazdálkodásáról adott elő. Az előadás foglalkozott a vízkészletekkel, tudományos kutatással, vízhasznosítási tervekkel ós egyes megépült műtárgyakkal. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Szennyvíz Szakosztállyal közösen 1973. február 9-én előadó ülést rendezett, amelyen Pintér György és Literáthy Péter tartott beszámolót az Amerikai Egyesült Államokban tett tanulmányútjáról. Az előadók elsősorban a vízminőség-szabályozás elméleti ós gyakorlati kérdéseit, a vízminőségi vizsgálatok korszerű módszereit ós a felszíni vizek automatikus vízminőségmórő állomásait érintették előadásukban. A Szegedi Csoport 1973. február 13-i előadó ülésén dr. /sulfa István (Baja) az árvízvédelmi előrejelzés számítógépes módszereit mutatta be. Az előadó a Duna árvizeinek előrejelzésére dolgozta ki eljárását, amelynek az az előnye, hogy mindig az időszerű adatokból indulhat ki az időben következő árhullám vizsgálata során. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1973. február 13-i előadó ülésén dr. Bényei Zoltán a magyar nemzetközi vízjog problémáiról tartott előadást. A Borsodi Csoport a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat Borsodi Területi Szakosztályával közösen 1973. február 1 3-án Miskolcon előadó iilóst rendezett, amelyen Kováts András: „Új irányok a barlangi üledékek vizsgálatában", Elek Izabella ós Majoros Lászlóné: „Kőzetösszetétel szerepe a karsztosodásban", továbbá Várszegi Sándor: „A Bükk hegységi kisfennsík hidrológiai összefüggései" c. előadásai hangzottak el. A Debreceni Csoport 1973. február 15-i előadó ülésén Erojimovics Gábor (Budapest) az üvegszál erősítésű poliészter cső gyártásáról ós alkalmazásáról adott elő. A Magyarhoni Földtani Társulat MérnökgeológiaEpítésföldtani Szakosztálya, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrológiai Szakosztálya 1973. február 17-én közös rendezésben tartotta meg Galli László: „Az építési földtan feladata és módszerei" c. vitaindító előadását. Az előadó rámutatott, hogy az építési földtan nagy területekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő, de nem nagy mélységi hatású műszaki létesítmények tervezéséhez szükséges földtani-talajmechanikai adatok szolgáltatásával foglalkozik. A nagy területek miatt feltárási és vizsgálati rendszerének a földtani-földrajzi összefüggésekből kell kiindulnia ós értékeléseinél számolnia kell a rétegek települési rendszeréből és keletkezési körülményeinek kisebb-nagyobb változásaiból eredő minőségi szóródásokkal is. Ezért feltárási és vizsgálati rendszerének el kell térnie a geotechnika és a geohidrológia megszokott feltárási ós adatszolgáltatási módszereitől. E helyett a terület adottságaihoz alkalmazkodó feltárási adatszolgáltatási értékelési ós tervezési módszereket kell kialakítania. A Hidrogeológiai Szakosztály 1973. február 20-án tartott előadó ülésén dr. Koriin Kálmán és Liebe Pál: „A szentesi hévíztároló rendszer hidrogeológiai és hidrodinamikai viszonyai", dr. Korim Kálmán: „A Kisalföld hévízei az újabb kutatások tükrében", továbbá Liebe Pál: ,,Hévízkutak hidrodinamikai méréseinek és termelési adatainak értékelési problémái" c. előadásai szerepeltek az ülés napirendjén. A Közép-Dunántúli Csoport 1973. február 20-án Székesfehérvárott megtartott előadó ülésén Bolliói Zoltán a Velencei-tó mederszabályozásánál alkalmazott hidromechanizációs technológia tapasztalatait ismertette. A Soproni Csoport 1973. február 20-i előadó ülésén Bognár Dezső a F ertő-tavon követett nádgazdálkodásról tartott előadást. A Bajai Csoport 1973. február 21-i előadó ülésén Mucsy György (Budapest): „Amerikai tapasztalatok a szennyvíztisztítás körében" c. előadása hangzott el. A Vízgazdálkodási Szakosztály Közgazdasági Csoportja 1973. február 21-ón tartott előadó ülésén dr. Csanády Lajosné a vízgazdálkodás hosszútávú területi tervezésének egyes kérdéseivel foglalkozott előadásában. A Szolnoki Csoport 1973. február 22-i előadó ülésén Gál Tivadar a KEVITEIiV vízgazdálkodási tervezési munkáit ismertette. A Pécsi Csoport 1973. február 26-i vitaülésén Varga Dezső: „A romonyai és palkonyai lehetőségek felhasználása Pécs város környékének fürdőfejlesztésénél" c. előadása hangzott el, amelyhez felkért hozzászólóként Tóth Zoltán ós Szilágyi Elemér fűzött gondolatokat. A Békés megyei Csoport 1973. február 28-án Gyulán előadó ülést rendezett az alábbi napirenddel: Dr. Bakáts Tibor: Környezeti ártalmak és azok biológiai háttere. Dr. Madas András: Erdők és zöldövezetek környezetvédelmi jelentősége. V. I.