Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
6. szám - Dr. Buzás István: A kémiai denitrifikáció valószínűségének vizsgálata vizes talajszuszpenziókban
290 Hidrológiai Közlöny 1973. 6. sz. Dr. Búzás I.: A kémiai denitrifikáció valószínűségének vizsgálata Idő 1. ábra. A koncentrációviszonyok alakulása konszekutív reakciókban Puc. 1. CffiopMupoeanue ycAoeuü Konyeiimpaifuu e KonceKymueHbix peaKifunx Abb. 1. Gestaltung der Konzentrationsverhältnisse in konsekutiven Reaktionen Az extinkciónak megfelelő [N0 3 — N] értéket kalibrációs görbéről olvassuk le. Brucin-reagens: 2 g brucin 100 ml kloroformban oldva. Nitrit ionok meghatározása 20 ml talajszűrlethez 2 ml nitrit-reagenst adtunk és 15 perc múlva 580 ni/<-nál spektrofotometráljuk. Az [NO,-N] értékeket kalibrációs görbéről olvastuk le. Nitrit reagens: a) 0,1 g alfa-naftilamin, 50 ml jégecet ós 100 ml ammóniamentes desztillált víz elegyében oldva b) 0,5 g sulfanilsav, 50 ml jógecet ós 100 ml ammóniamentes desztillált víz elegyében oldva Ezeket a reagenseket külön-külön sötét üvegekben tároltuk, ós csak a használat előtt kovertük össze egyenlő mennyiségben. Ammónium ionok meghatározása 20 ml szűrlethez 1 ml 2%-os borax oldatot ós I ml Seignette-só oldatot adtunk, majd jól összekevertük. Az elegyhez 1 ml Nessler-reagenst pipettáztunk ós 5 perc múlva, 378 m/z-nál spektrofotometráltuk. Az [NH 4 — N] értékeket kalibrációs görbéről olvastuk le. Seignette-só oldat: 100 g Seignette-sót 200 ml forró vízben oldtunk, majd ammóniamentesre mosott szűrőpapíron szűrtük. A szűrlethez 10 ml Nessler-reagenst adtunk ós pár napig sötét üvegben állni hagytuk, amíg az oldat kitisztult. Eredmények és értékelés Általában, ha A anyagból k L reakciósebességgel valamilyen B közbülső termék, majd k 2 reakciósebességgel C anyag keletkezik, vagyis az: a^+B^C konszekutív átalakulások játszódnak le, akkor az 20 [nap] [N] [mg/lOOgJ 3• [N] [mg/WOgJ 3 BŰ [mg/100g} 3 0 20 [nop] 2. ábra. A nitrát-, nitrit- és ammónium-ionok koncentrációinak változása kezeletlen talajszuszpenziókban I: Réti agyagtalaj (Szarvas), II: Homokos csernozjoni (Izsák), III: Barna erdőtalaj (Szekszárd) Puc. 2. H3Meneuue Koiiifenmpaifuü uonoe mimpama, Humpuma u ÜMMOHUH e ueofípaöomamibix zpyumoebix cycneitcunx JI. JlvroBan rjiHHa (oKpeciHOCTb r. CapBaiii), jut. neciaHbiií wepHoeaM (onpecTHocTb c. HMH), JIJUI. KopH«meBaH jiecHa» nOMDa (oKpecraocTb r. CeKcapa) Abb. 2. Änderung der Nitrat-, Nitrit- und Ammoniumion-Konzentration in unbehandelten Bodensuspensionen I: Wiesen-Lehmboden (Szarvas), II. Sandiger Tschernosjom (Izsák), III. Brauner Waldboden (Szekszárd)
