Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

6. szám - Dr. Lampl Hugó köszöntése

Lorberer A.: A rétegvízkészlet kitermelés okozta időbeli változása Hidrológiai Közlöny 1973. 6. sz. 271 IRODALOM [1 ] Alföldi László: Hidrogeológia, Szakmérnöki Jegyzet M. 244. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1970. [2] Bindcman, N. N.: Ocenka ekszpluatacijonnüeh zapaszov podzernnüch vod. (A kitermelhető fel­színalatti vízkészletek meghatározása.) Izdatyel­sztvo NEDRA, Moszkva, 1960. [3] Castany, Georges: Prospection et exploitation des eaux souterraines. (A felszínalatti vizek feltárása és hasznosítása.) Paris, Dunod, 1 968. [4| Fedoszejev J. A.: Razvityije znanyij o proizhozs­gyenyiji, koliesesztve i krugovorotye vodii na zemlje. (Ismeretek a víz keletkezéséről, mennyisé­géről és körforgásáról.) Izdatyelsztvo Nauka, Moszk­va, 1967. [5] Halász Béla: A kitermelhető mélységi vízkészletek meghatározása potenciálelméleti módszerekkel. Hidrológiai Közlöny, 1972. 10. 455—458. [6] Juhász József: A konszolidáció révén kitermelhető statikus vízkészlet számítása. Magyar Tudományos Akadémia Kúthidraulikai Ankétja, Budapest 1966. I. B/4. [7] Juhász József: A kitermelhető statikus rétegvíz­készlet számítása. Hidrológiai Közlöny, 49. kötet 1969/2. sz. p. 49—60. [8] Kesserű Zsolt: Vizsgálatok a rótegvízkószlet meg­határozási módszerek továbbfejlesztésére, gazdasá­gosságának megítélésére. Bányászati Kutató Inté­zet Kutatási Eredményei, 1969. [9] Kovács György: Felszínalatti vízkészletek, Szak­mérnöki Jegyzet. VITUKI 1972. Budapest. [10] Kudelin, Borisz, Ivanovics: Principiji regional noj ocenki esztyesztvennüeh resszurszov podzem­niich vod. (A kitermelhető felszínalatti vízkészle­tek regionális értékelésének alapjai). Izdatyelsztvo Mószkovszkogo Unyiverszitetu, Moszkva, 1960. [11] Lapsin, N. N.: Ocenka doponitel'nogo pitanyija vodonosznüeh plasztov pri ókszpluataciji vodo­zaborov. (A víztartórétegek utánpótlódásának meg­határozása a vízkivételi művek működése során.) Razvedka i Ohrana Nedr. 37. kötet, 1971/4. sz. p. 51—54. [12] Lorberer Árpád: A felszínalatti vízkészlet vizsgálata Salgótarjánban. Magyar Hidrológiai Társaság „Fia­tal hidrogeológusok találkozója" című ankétján el­hangzott előadás, Miskolc. 1972. május 23. (Kéz­irat). [13] Lorberer Árpád: A kecskeméti 11. vízmű rétegvíz­figyelési vizsgálata. VITUKI Témabeszámoló 1972. (Kézirat.) [14] Németh Endre: Hidromechanika Tankönyvkiadó. Budapest, 1963. [15] öllős Géza: Kúthidraulika, Szakmérnöki Jegyzet. M. 231. Mónröki Továbbképző Intézet. Budapest 1970. [16] Tóth József: Hozzászólás Dr. Szebényi Lajos „Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása" című tanulmányához. HK. 1966/6. sz. p. 261—264. [17] Wiest, Roger /,, M. de: Geohydrology — (Geo­hidrológia.) New York—London—Sydney, 1965. Dr. Latnpl Hugó köszöntése Dr. Lampl Hugó, a műszaki tudo­mányok doktora, az egykori Orszá­gos Öntözésügyi Hivatal elnöke, a Magyar Hidrológiai Társaság tisz­teleti tagja, f. év április] hó 10-én töl­tötte be kilencvenedik életévét. Hat­vanhét éven át — nyugalomba vonu­lásáig—a vízügyi szolgálat különböző fontos őrhelyein, azóta pedig az OVF, illetőleg az OVH szakértőjeként szol­gálta és értékes javaslataival ma is szolgálja a magyar nép vízgazdál­kodási érdekeit! Finom metszésű arcéle és acél­szürkébe áttűnő kék szemének tekin­tete teremtő értelmet és energiát sugároz. Nagy­szerű alkotások változatos sorozata köszönheti létét ennek az energiának! Ezt a gazdag építőtevékenységet csak célfelada­tokban — soroksári Duna-ág rendezése, budapesti kereskedelmi és vámmentes kikötő, balatoni kikötők, Körös-vidéki, tiszafüredi, hódmezővásárhelyi és tisza­löki öntözőrendszerek — lehet felmérni. Mindegyik célfeladat egy vagy több nagyszabású műtárgy: „Kvassay"-zsilip, ráckevei mederelzárás, tassi víz­lépcső, gabonatárház, silók, raktárak, rakodóberen­dezések, mólók és partfalak, békésszentandrási hajó­zsilip, tiszaörvényi szivattyútelep, csatornahíd, hód­mezővásárhelyi szivattyútelep, tiszalöki vízlépcső alapozása, Keleti hajózható öntöző­csatorna stb. és azok köré csoporto­suló tucatnyi, meg többtucatnyi ki­sebb műtárgy építésének közvetlen vagy központi irányítása folytán kapcsolódik Lampl Hugó nevéhez. Különleges szakértője [volt meghi­básodott, megrepedezett építmények helyreállításának. Biztos diagnoszti­kája és célravezető, gazdaságos kar­bahozási javaslatai révén számos műtárgyat, pl. Duna menti finom homokra alapozott szivattyútelepe­ket lehetett a jövő számára átmen­teni. Az építkezései során felmerült problémáit tudo­mányos alapossággal végzett kutatómunkával ol­dotta meg, és másutt is alkalmazható eredményei­ről előadásokban, valamint a Vízügyi Közlemé­nyekben, illetőleg a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványaiban számolt be. Építőanyag-vizsgálatai közül kiemeljük a cementre, betonra, vasszádfa­lakra vonatkozókat, az építéstechnológiai vizsgála­tok közül pedig a eementbesajtolásra, nyílt csator­nák védőburkolataira, az alföldi altalajok víz­vezető képessége és szemcseszerkezete között i ösz­szefüggés meghatározására vonatkozókat. Több évtizedes kutatómunkájának úttörő eredményeit tartalmazó ,,Munkagödrök víztelenítése talajvíz-

Next

/
Thumbnails
Contents