Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

6. szám - K. I. Ives: A víztisztítás korszerű irányzatai

K. I. Ives: A víztisztítás korszerű irányzatai Hidrológiai Közlöny 1973. 6. sz. 26 J A vízművek gyakorlatában a csöveket gyakran hatszögletű, vagv négyzet-keresztmetszettel készí­tik 0,6—1,2 m hosszú csőelemekből. Ezekben a tartózkodási idő 6 percig terjed, a cső belépő ke­resztmetszeti területére vonatkoztatott 12,2m 3/m 2 • óra vízhozamig. Az újonnan épülő csősoros üle­pítőkön kívül egyes esetekben csősor elemeket építettek be meglevő ülepítő medencékbe az 5. ábrán vázlatosan feltüntetett elrendezésben. A csősoros ülepítőket eredményesen alkalmaz­ták szennyvíztisztításban is [7], Flotálás Az ülepítés ellentétét jelentő eljárásban a ré­szecskéket lég buborékok segítségével felúsztatják és a habbal együtt lefölözik. Az eljárást elterjedten használják az ércdúsításban, de víztisztásban csak ritkán került alkalmazásra. Az eljárás nyilván­valóan előnyös detergensek eltávolítására és lebegő algákat (pl. Myxophyceae) tartalmazó vizek derí­tésére. A dél-afrikai Windhoek-ban ezt az eljárást al­kalmazzák [8] házi szennyvíznek ivóvízminőségűvé tisztítására. A fölös mennyiségben adagolt mész hatására magneziumhidroxid és kalciumkarbonát csapadék képződik és ez a szerves anyagokat pely­hesíti. Körforgószivattyú által keltett, egyenlete­sen elosztott légbuborékok a pelyhekben légzárvá­nyokat alkotnak, azokat felúsztatják és szenny­habot alkotnak. A flotációs medencében a tartóz­kodási idő mindössze 20 perc, ami sokkal rövidebb az ülepítő medencék szokásos 2 órás tartózkodási idejénél. A flotálásnak víztisztításban való alkalmazására irányuló kísérletek vannak folyamatban az angliai Vízkutatási Szövetség (Water Research Associa­tion) laboratóriumában. A vízhozam egy részét kamrán vezetik át, ahol a nagy nyomáson be­injektált levegőt a víz elnyeli. Amikor ezt a vizet a főáramba a flotáló medencében visszavezetik, a lecsökkent nyomáson az elnyelt levegő igen finom buborékok alakjában kiválik, és ezek a lebegtetett szilárdanyagra tapadva azt felúsztatják a felszínre. Részletes eredményeket ez ideig nem tettek közzé. Az eljárás biztató fejlődést jelenthet a víz­derítés területén. Szűrés A víztisztításban a hagyományos fiornokszűrőt számos új típusú gyorsszűrő kezdi kiszorítani. Ezek közül említésreméltók a többrétegű és a radiális szűrők. Egyre elterjedtebben folyamodnak továbbá modellkísérletekhez mielőtt a kialakítás tekinteté­ben döntés születne és egyre gyakrabban alkalmaz­zák az optimális tervezési eljárásokat is. Többrétegű szűrők Az antracit (fajsúlya 1,5 g/cm 3 körüli) — homok (2,65 g/cm 3 fajsúllyal) együttes alkalmazása kettős szűrőkben ma már általánossá vált. Ahogy a szűrő­közegek választéka növekszik, egyre fontosabbá válik a megfelelő szűrőközeg kiválasztása a több­rétegű szűrőhatás megtartása szempontjából. 5. ábra. Meglevő ülepítőmedencébe beépített csősoregységek elvi vázlata a: radiális átfolyás; b: vízszintes átfolyás o n q 0„ 0 00 O0°0 ooo 10 0 °o 0 0°p| •o°oV 0<> ° „ n 0 ° O O O O o 0 O O Q o o [g/cm 3] [mm] (i) <u) 1,04 1,40 <iii) 2,65 (Iv) 3,83 M 4,90 2,50 1,30 0,65 0,55 0,U6 6. ábra. Kísérleti ötrétegű szűrő 5 i: polisztirol; ii: antracit; iii: zúzott, kovakő; ir: gránát; v: magnetit 200 t 160­! 120­80­40­0,4 0,8 1,2 1,6 2,0 d [mm] 7. ábra. Egyedi szemcse ülepedési sebessége (vt) az átmérő (d) függvényében i: ömlesztett timföld; ii: gránát; iii: bányahomok; ir; zúzott kovakő; v: antracit

Next

/
Thumbnails
Contents