Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

254 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Tirvol L.: Mélyfúrású kutak mert több cementdugó-beépítés esetén minden cementdugó után 16—24 órai várakozás szüksé­ges. Nagyátmérőjű kutaknál (0500—1500 mm) a cementálási művelet árának növekedése miatt a ,,B" módszer válik gazdaságosabbá. A kút típusok (mélység, átmérő), az anyagnyerő­helyek, szállítási távolságok és egyéb, a szakszerű megszüntetés során fellépő adottságok sokrétű­ségére, a kúteltömésre országos viszonylatban ér­vényes fajlagos költségbecslést (Ft/fm ár), csak igen tág határok között adhatunk. Általában a szakszerű megszüntetése eléri ugyanolyan mély­ségű új kút építési költségének 15—30%-át. 6. A szakszerű kút megszüntetések népgazdasági jelentősége A fúrt kutak eltömésének, szakszerű megszün­tetésének népgazdasági jelentőségét a tágabb ér­telemben vett környezetvédelem szempontjából vizsgálhatjuk. A mélységi víztározók vizének szennyeződése felbecsülhetetlen kárt okozhat. A veszély és a károkozás nagyságát azon az egyszerű számon lemérhetjük, hogy. a gázolaj milliószoros hígításban évtizedekre ihatatlanná teszi a vizet . Egyetlen hordó gázolaj egv kisváros évi vízfogyasztásával egyező tömegű vizet év­tizedekre használhatatlanná tehet. A szennyeződések megakadályozásával már ko­rábban és jelenleg is foglalkoznak a vízügyi szak­emberek. Azonban megfelelő hatású részletes jog­szabály, műszaki előírás és fedezet, valamint ilyen jellegű oktatás és tájékoztatás hiányában intéz­kedéseik nem is lehettek eléggé hatásosak.. Moderne Abschaltung von Tiefbohrbrunnen Tirvol, L. Die ständige und immer mehr zunehmende Verun­reinigung der Um weit breitet sich — infolge der schon mehrere Jahrzehnte haltenden Eingeriffe — an einzel­nen Stellen auch schon auf die Tiefenwasserträger aus. Die Abhandlung bespricht jene Verunreingungsfällc, die aus der unfachmässigen Ausbildung oder aus dem vernachlässigten Zustand der die Tiefenwässer auf­schliessenden Brunnen stammt. Der Herkunft der Ver­unreinigung entsprechend werden sowohl die allgemeinen und eingehenden Gesichtspunkte der Abschaltung der Brunnen, als auch die Verstopfungsart der Schiehten­und Karstwasserbrunnen besprochen. Die Abhandlung befasst sicli weiters mit den Kostenauswirkungen der Abschaltung von Tiefbohrbrunnen und mit deren Volks­wirtschaft liehen Rolle. Der Verfasser wünscht mit der Ausarbeitung dieses Themas gleichzeitig, die Aufmerksamkeit der sich mit Wasseraufschliessung befassenden Fachleute darauf len­ken, dass im Lande — besonders infolge des Ausbaus von neuen Wasserwerken — die fachmässige Abschal­tung der vielen aufgelassenen Brunnen unverzüglich wichtig geworden ist, um die Reinheit der Tiefen wasser ­vorräte bewahren zu können. (Folytatás a 228. oldalról) Beszámoló a Magyar Hiilriilógiai Társaság Nyugati! imán túli Csoportja 1968—1972 közötti tevékenységéről A Csoport Vezetősége az 1908. július 20-i vezetőség­választó taggyűléstől négy évre kapott megbízatást. ' Szükséges tehát, hogy ennek leteltével értékeljük az el­múlt négy év munkáját, tapasztalatait, feladatait. 1972-ben a hosszan tartó árvizek ós egyéb okok foly­tán keletkezett, időzavar a vezetőségválasztó taggyűlés és a környezetvédelmi feladatokra előirányzott rendez­vény elhagyásához vezetett. Kiadluk viszont az 1971. évi vízellátási nagyrendezvényünk anyagát. A munkabi­zottsági feludatok közül ki kell emelni a szombathelyi területi vízmű variánsainak bírálata során kifejtett mintaszerű munkát. Az 1972. évi munkánk fenti rövid jellemzése után Csoportunk 1908—72 közötti életének tevékenységének áttekintését kíséreljük meg. A Csoport tevékenységét átfogóan a következő szá­mok jellemezhetik 191)8 1909 1970 1971 1972 Nyilvános rendezvény 9 15 12 11 7 Nagyrendezvény 1 2 1 1 1 Előadások 8 22 18 26 IS Munkabizottsági ülések 1 1 3 8 13 összes látogatottság, fii 341 111)1 372 56« 247 Átlagos látogatottság, í'ő/rend 38 40 31 52 3« Ügy gondoljuk, rendezvényeink közül szakmai szem­pont ból az 1 969. évi hidrornetriai műszerbemutatónk és az 1971. évi vízellátási ankétunk, valamint a Magyar Kémi­kusok Egyesülete helyi Csoportjával közösen szervezett szennyvízkezelői tanfolyam kelthette a legnagyobb figyel­met. 1970. évi országos tanulmányutunkra szívesen emlék­szik tagságunk. Az utóbbi években a rendezvények elaprózottságának visszaszorítására egyúttal a munkabizottsági tevékeny­ség kiterjesztésére törekedtünk. Szakcsoportjaink közül főleg a hidrológiai és a vízellátási szakcsoportok jó mun­káját lehet kiemelni. A települések vízgazdálkodásával foglalkozni hivatott szakcsoportunk egyelőre még nem működött. A munkabizottsági témák közül ki kell emelni 1972-ben a Szombathely vízellátását, amelynek igen alapos vizsgálata elismerést váltott ki. Tagságunk példás pontossággal fizeti a tagsági díjat. Jogi tagjaink sorába léptek 1972-ben vízitársulataink. Anyagi gondjaink így nincsenek. Ä továbbiak során kívánatos lehet a Tanácsok, válla­latok vízgazdálkodási szakembereinek bevonása tag­jaink közé. Dr. Joó Ottó titkár A Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (SITII) 1972. szept. 25.—okt. 5. között Kiszlovodszkban (Szov­jetunió) rendezte meg VIII. Kongresszusát mintegy '.150 résztvevővel. A Magyar Hidrológiai Társaság Ralneotechnikai Szakosztálya keretében alakulóban levő SITH Csoport négy tagja vett részt a mintaszerűen rendezett Kongresszuson. A szakelőadások három cso­portja szerepelt: I. A balneológiai gyógyintézmények építése és berendezése. II. Az ásványvizek és gyógyisza­pok, mint természeti kincsek kutatása, tanulmányozása és értékelése. III. Az ásványvizek és iszapok gyógyászati alkalmazása. Előadást tartott dr. Cziráky József Magyar­ország szénsavas ásvány- ós gyógyvizeiről, dr. Szpiriev Bozsidár a magyarországi hévízkutak vizsgálatáról és dr. Sziráky István a prevenció ós gyógyítás lehetőségoiről a magyarországi szakszervezeti szanatóriumokban. A Kongresszuson E. Chiostri (Olaszország) a SITII el­nöke átnyújtotta a SITH aranyérmét elsőnek I. Kozlov (Szovjetunió) SITH alelnöknek, a Kongresszus elnöké­nek. A Kongresszus résztvevői megtekintették a Kauká­zusban levő Kiszlovodszk, Esszentuki, Zseleznovodszk, Fjatyigorszk ós Szocsi-Mareszta gyógyhelyeket, az ot t, fakadó gyógyforrásokat és a gyógyfürdők balneotechni­kai berendezéseit. Cz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents