Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Tirvol László: Mélyfúrású kutak korszerű megszüntetése

Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 247 Mélyfúrású kutak korszerű megszüntetése T I E V O L LÁSZLÓ* 1. Rétegvizeink és a környezetvédelem szerepe A környezet állandó és fokozódó szennyeződésével szemben az emberi civilizáció fokozott követelményeket támaszt. A felszíni vizek szennyeződése mellett jelentkezik a felszínalatti vizek szenynyeződése is. Hosszú évezredeken keresztül az emberiség számára a talajvíz volt a legfőbb vízellátást biztosító vízfajta. Ez ma már sok helyen nagyfokú szennyezettsége miatt sem ivó-, sem ipari-vízellátás céljára nem használható. Az ország területén a helyi vízellátásban igen jelentős szerepet töltenek be a réteg- és karsztvíztározók. Ezen víztározóink azok, amelyek az idők során a legkevesebb szennyeződésnek voltak kitéve. Az utóbbi évtizedekben végzett emberi beavatkozások káros következményei azonban e tározóink vizének mennyiségi és minőségi védelmére irányítják a szakemberek figyelmét. A bányászat káros víz-elszívó hatásán túl, több helyen az ásott és mélyfúrású kutak helytelen kiképzéséből, elhanyagolt állapotából fakadóan érik a mélyebb víztározókat károsodások, készletcsökkenés és szenynveződés egyaránt. Az Alföldön a századforduló előtt és azt követő három évtized alatt fúrt nagyszámú artézi-kút jelentős része már nem üzemei, kiképzésük korszerűtlen, kútfelsőrészük elhanyagolt, rossz állapotú. Sok helyen ezen kútfelsőrészeket — a nyugalmi vízszint csökkenése, a kút negatívvá válása következtében — szennyvíznyelőként használják. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén levő elhagyott — és feltehetően rétegszennyeződést okozó — fúrt kutakra általában 1,0—2,0 méter átmérőjű néhány méter mély akna került, ami víztározóként szerepel. A kutak aknarészét többségében szeméttárolóként, vagy szennyvíznyelőként használják, noha számos esetben tőlük 100— 200 méterre, azonos vízadórétegre települt vízműkutak vannak. A felszín alatti vizekbe történő helytelen és káros beavatkozások következtében felesleges készletfogyasztás léphet fel. Szentes határában például a K. 99. számú — 1923-ban létesített — artézikút felhasználatlan túlfolyó vize a kút körül mocsarasnádas területet létesített. Sok helyen előfordul, hogy sem a megépített kút túlfolyó vizét nem hasznosítják, sem—a vízkészlet megóvása érdekében — a kutat nem zárják le megfelelően. A rosszul kiképzett mélyfúrású kutak több esetben különböző hőmérsékletű, nyomású, vegyi összetételű vizet tározó felszín alatti rétegek káros kölcsönhatásba kerülnek, ami miatt kémiai és hőmérsékleti szennyeződések léptek fel. 2. Szennyeződési lehetőségek A rétegvizek szennyeződésének néhány fontosabb esete a következő. * OVH Vízkószletgazdálkodási Közpunt, Budapest. Felszínről vagy felszín közeli rétegből szennyeződő mélyebb víztározó réteg. Egyike a leggyakoribb szennyeződési formáknak, amikor egv mélyfúrású kút elhanyagolt kútfelsőrészén keresztül — zárás hiányában — a talajvízből jut biológiai és kémiai szennyeződés a mélyebb rétegekbe. Ilyen szennyeződések különösen koncentráltan fordulhatnak elő ott, ahol a felhagyott ásott vagy mélyfúrású kutakat szennyvíznyelőként használják (1. ábra). 1. ábra. Elszennyeződés felszínről v. Jelszínközeli rétegből mélység felé Abb. 1. Verunreinigung von der Oberfläche oder aus einer oberflächennahen Schicht der Tiefe hinzu Mélyebb rétegből szennyeződő felszín vagy felszín közeli réteg Főleg nagy hőmérsékletű és nagy sótartalmú hévíz, kőolaj és földgáz feltárása közben vagy azt követően fordulhat elő. A szennyezés ezen formája — mint kémiai és hőmérsékleti szennyezés — főleg az élővízre és ezen keresztül a mezőgazdasági művelésre jelent veszélyt. A szennyeződés sokszor a felhasználás után a befogadóba való bevezetés során jelentkezik. Példa rá a táskái és rábasömjéni nagy hőmérsékletű és nagy sótartalmú hévíz-kút amelyek felhasználása csak a sós víz elhelyezési problémáinak megoldása után válik lehetővé (2. ábra). Felszín alatti víztartók szennyeződése egymás között Ez a kémiai és hőmérsékleti szennyezések egyik leggyakoribb formája. A szennyeződés a hiányos palástcementezés a tömszelencék rossz zárása, vagy a korródeált kútcső áteresztése következtében áll elő (3. ábra). 3. A kutak megszüntetésének célja és szempontjai A felszín alatti vizek előzőekben bemutatott szennyeződésének megakadályozása érdekében tönkrement vagy felhagyott kutakat szakszerűen meg kell szüntetni, hogy a különböző irányú víz-