Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Boga T. László: Árvizek 1970 tavaszán Romániában
Boga T. L.: Árvizek 1970 tavaszán Romániában Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 245 A töltésekbe épített műtárgyak — mint minden árvíz során ez általában probléma —- az 1970 évi árvíznél is különböző gondokat okoztak. Az értékelők véleménye szerint a fennálló szabványok és a biztonsági előírások jók és előremutatók, de nagy gondot kell fordítani azok betartására. Célszerű akomplex vízrendezési és vízhasznosítási munkálatok keretei között létesülő valamennyi műtárgyat és építményt az árvízi tönkremenetellel szemben ugyanazon biztonságra kiépíteni. Nyilvánvaló az is, hogy a folyamszabályozási és a mederrendezési munkáknak is nagyobb összhangban kell lenniük az árvízvédekezés kapcsolódó feladataival. V. Az „Árvízkönyv" beszámolói Az árvíz lefolyását követően magyar nyelven is kiadták az elöntésekről szóló különböző, irodalmi, szakmai és közigazgatási tárgyú leírásokat tartalmazó ,,Arvízkönyv"-et. Hasonló ez a magyar napilapok törekvéséhez, amelyben azok is az eseményeket követően igyekeztek azonnali összefoglalásokat közölni. Az Árvízkönyv beszámol arról, hogy május 13-án reggel Szatmárnémetiben a Szamos vízszintje még az árvízvédelmi készültség szintje alatt volt. Í7 órakor azonban már 510 cm volt a vízállása, 14-én 22 órakor pedig túlhaladta a 900 cm-t is. Az áradás üteme kb. 400 cm volt 30 óra alatt. A töltések általában 800 cm-es vízállás fogadására voltak alkalmasak. Szatmárnémetin kívül a nagyobb helységek közül Dés és Bethlen is víz alá került. Ezzel kapcsolatosan több képeslap is közölt elöntési képeket. A Maros völgyében Marosvásárhely, Dicsőszentmárton, Segesvár, Medgyes ésGyulafehérvár, ill. Déva került víz alá. Részletes leírást találunk az árvízkönyvben arról, hogy Gyulafehérvár vízmércéjén miként emelkedett a vízállás május 14-én. A készültségi szintet 380 cm-t 12 órakor érte el a folyó. 17 órakor 494 cm, 20 órakor 536 cm, 21 órakor 680 cm, 22 óra 30-kor 725 cm, 23 órakor 780 cm, 24 órakor 841 cm, május 15-én 2 órakor 860 cm, 3 órakor 902 cm volt a vízállás és május 15-én 8 órakor 928 cm-rel következett be végül az árhullám tetőzése. Gyulafehérvár városának központjában a nemzetközi műút szelvényében mintegy 7 m-es vízoszlop okozott elöntést. A városnak természetesen olyan területei is víz alá kerültek, amelyek az eddigi történelem folyamán még sohasem kerültek víz alá. A Duna alsó szakaszán, így Braila és Galac körzetében június első napjaiban 15 000— 16 000 m 3/s csúcs vízhozamot valószínűsítettek. Ezekben a körzetekben az árvízvédekezés a legnagyobb erőket bevetve végeredményben sikeres volt. A történelmi példák idézése nyomán a szerzők megállapítják, hogy az 1970. évihez hasonló méretű és kiterjedésű áradásra eddig még nem volt példa és a természeti tényezők elemi ereje ellen a technikai eszközök sok esetben nem leiietnek elegendők. IRODALOM [1] Topor, N.: Cauzele unor ploi cu efecte eatastrofale in Romania, (ügyes — katasztrófális következményekkel járó esőzések okai Románia területén). Hidrotehnica, 15 (1970), 1 1, 584—592 old. Bukarest. [2] Popescu, B.: Inundatiile eatastrofale din mai — iunie 1970 si probletnele pe care le ridica in gospodarirea rationala a apelor. (Az 1970. május—júniusi katasztrófális áradások és azok a kérdések, amelyeket észszerű vízgazdálkodás területén felvetnek.) Hidrotechnica, 15. (1970) 12, 611—614 old. [3] Doneaud, A.: Un fenomen meteorologic, rar intilnit in tara noastra, cu earaeter catastrofal. (Egy hazánkban ritkán tapasztalható meteorológiai jelenség, katasztrófális hatásokkal). Hidrotehnica, 15, 615—619 old. [4] Diaconu, G.—Lazarescu, I).—Mociornita, C.: Aspecte hidrologice ale viiturilor pe unele riuri interioare din primavara anului 1970. (Az 1970-es tavaszi áradások hidrológiai jellemzői egyes belső vízfolyásokon). Hidrotehnica, 15, 620—627 oldal. [5] Bondar, C.: Date hidrologice noi rezultate din masuratorile si observatiile directe efectuate pe sectorul romanesc al Dunarii in perioada apelor mari din aprilie-iunie 1970. (Az 1970. április—júniusi nagyvízi időszakban, mérések és közvetlen megfigyelések útján beszerzett új hidrológiai adatok a Duna román szakaszán.) Hidrotehnica, 15, 628—635. old. [6] Podani, M.: Comportarea lucrarilor hidrotehnice in timpul inundatiilor din primavax-a anului 1970. (A vízépítési műtárgyak viselkedése az 1970-es tavaszi árvizek idején). Hidrotehnica, 15, 636—645 old. [7] Rusu, C.: Inundatiile in tara noastra si masurile care se impun pentru reducerea efeetului lor distructiv. (Az árvizek hazánkban ós azok az intézkedések amelyeket meg kell valósítani romboló hatásuk csökkentéséért.) Hidrotehnica, 15, 646—653 old. [8] Stanescu, P.: Amenajarea antierozionala a bazinelor hidrografice, mijloc important in lupta impotriva inundatiilor. (A vízgyűjtők erózió ellenes kiépítése, fontos eszköze az árvízvédekezésnek). Hidrotehnica, 15, 654—657 old. [9] Gostin, E.: Padurea — factor de prevenire si atenuare a inundatiilor eatastrofale si eroziunii solului. (Az erdő — mint a katasztrófális áradásokat ós a talajeróziót megelőző és csökkentő tényező.) Hidrotehnica, 15, 658—665 old. [10] Újvári, J. — Anitán I.: Hydrologischo Daten der Hochwasserkatastrophe in NW-Rumänien, Mai 1970. Geoforum, 1971, 6, 86—92 old. [11] Dános Miklós—Kacsó Judit és'mások: Árvízkönyv. Kritérion Könyvkiadó, Bukarest 1970. riaBOAKH BecHoií 1970-ro rofla B PyivibiHHM Boea, T. JI. RIABOFLOK p. Tuca B 1970-OM ro^y, «oTopan Ha ceBepoBOCTO'IHOIÍ H BOCTO'IHOH MaCTÍIX BOAOCGOPA pCKH FLOCTHI' Haiiöojibiuero pa3Mepa B Bempnn, Towe >IBJIHERC>I naMflrHbiM. Ha 3THX njiomafljix Bbinaji B nepnoße c 11 no 14 MAN 1970 r. TÓT MPE3BBMAIÍHBIH oca^oK Gojibuioií HHTCHCHBHOCTH, KOTopbifí Ha p. Tnce H Ha ee Gonee Ba>KHbix npHTOKax C(|)opMHpoBaJi cepuK) no CHX nop HeBHfleHHbix naBOflO'iHbix BOJIH. Cepbe3Hbie TpyflHocTH, ripumiHeuHbie Mpe3Bbi iiaiÍHbiM nojio)KCHHeM —AAMNTA OT naBOÄKa, ycrpaHeHHe yiuepöoB H BoccTaHOBJreHiie — 3acTaBHJiH pyMbiHCKHx cneiuiajiHCTOB, aflMHHHCTpaTHBHblX OpraHOB H HapOflHOe X03HHCTBO K pemeHHK) rpaHflH03Hi,ix 3a«aM. B cTaTbe HsjiaraioTca pe(fepaTbi, yKa3aHHbie B juiTepaTypHOM nepeiHe, c uejibio npeflocTaBJieHHH AaHHbix ann BeHrepcKHX cnequaJiHCTOB, 3aHHMaK)LHHXCH C npOTHBOnaBOflOHHOH 3aiHHT0ÍÍ. HeCKOJibKO Gojibmnx peK BOrtocGopa p. Tnca HBJIÍHOTCH 06IUHMH MOKÄV BCHrpiiH H PyMBLHHH, TaKHM 0Gpa30M pyMbiHCKiie onbiTbi H ouemcH MoryT 3ac.riy>KHTb BMiMamic H c TOHKH SPEHHH Bem epcKHx nponiBoriaBOflOMHbix saiijHTHbix paGoT. Hochwasser im Frühjahr 1970 in Rumänien Boga, T. L. Das auch in Ungarn denkwürdige Hochwasser im Theisstal des Jahres 1 970 war in den nördlichen und östlichen Teilen des Einzugsgebiets der Theiss am grösst.en. In diesen Gebieten sind zwischen den 11. und 14. Mai 1970 jene Niederschläge von ausserordentlich grosser