Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

5. szám - Dr. Székely Ferenc: A talajvíz függőleges vízforgalmának és a szivárgási paramétereknek meghatározása talajvízészlelési adatok alapján

Székely F.: A talajvíz függőleges vízforgalma Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 233 008 0,07 0,06 0,05 OM 0,03 0,02 0,01 0,1 i a 1,1 — a 1,1 """ — 1 T a: 1,2 / 1 T a: 1,2 / -f / "1 1 j / • / ( / a­W <­""p — / / 7 / a mV> / / / ­// t ­n 7 I'W —<— ­•ffl V / / j — / — — ­­­­­­­­j ­j ­­­1 0,2 0,3 r 0,10 5. ábra. A P m (a; r) függvény nomogram ja Fig. 5. Graphs of the function Pm (a; t) PJOC;T) . OSO 0,05 0,09 T 0,000,1 o,i tu mas 0,7 to is 2,0 3,0x 2. példa: A (21) képlet pontosságának numerikus ellenőrzése céljából végezzünk <u-ra ellenőrző számítást. Legyen adott egy végtelen kiterjedésű, homogén (T = 50 [m 2/nap]; n 0 = 0,l) réteg, amelynek egész területén í = 0 időpontban 10 2 [m/nap] intenzitású tényleges beszivár­gás kezdődik. Tételezzük fel, hogy a t = 0 időpontban a rétegben állandó FI = const vízszinteloszlás volt, ekkor a réteg egész területén 0,1 [m/nap] sebességű vízszint­emelkedés kezdődik. A vízszintészlelő kútkereszt geo­metriai jellemzői: M = 500 [m]; N = 250 [m], a kutakban í=10 [nap] alatt észlelt vízszintváltozás AH Í = AH„ = = AH 3 = AHi = AH 5 — 1 [m], a vízszintes kezdeti feltétel miatt A s = 0. Az ismertetett adatok alapján a>-ra az alábbi értéket kapjuk (23): 50 2,5-10«P < 0(2; 0,02) • [1 - 2P*(2; 0,02) - 2P t.(0,5; 0,08) = 50 6. ábra. A }'k (a; r) függvény nomogratnja Fig. 6. Graphs of the function Pk (a; i) 2,5 • 10 5 -0,01654 •[1 - 2 -0,01 753 -2 -0,08462] = 0,0096 [rn/nap] (23) Ebben az esetben a relatív numerikus hiba <5 = 4%, ami a P/c(a; T) és P m (a; r) végtelen sorok kiszámításának pontatlanságából származik. További alkalmazások 1. A megoldás térbeni és időbeni folyamatossága által biztosított pontosság lehetővé teszi a nagy piezovezetőképességű nyomásalatti rétegek kom­munikáció-vizsgálatánál történő alkalmazást. 2. Talaj hőmérsékleti kutatásoknál az o> = 0-ra vonatkozó (14) megoldást felhasználva rétegen ként meghatározható a / hőmérsékletvezetőképességi együttható, ha három különböző mélységben ren­delkezésre állnak az 1. pontban ismertetett felté­teleket kielégítő {0; t) időintervallum elején és vé­gén mért hőmérsékleti értékek. © 3. A kapott összefüggések alapján megbecsülhető a Kamenszkij-féle egyenletek pontosságának kri­tériuma. Az időben előrelépő differencián alapuló képletek alkalmazása feltételezi, hogy a szélső kutakban bekövetkezett vízállásváltozások hatása gyakorlatilag nem terjed el az indikátorkútig, vala­mint a függőleges vízforgalom önmagával arányos vízállásváltozást okoz az indikátorkútban. A ka­pott megoldás alapján ezek a feltételek közelítően a (24) egyenlőtlenséggel teljesíthetők: ^r-A (24) Az említett két tényezőre ~10%-os hibahatárt feltételezve A-ra a következő értékeket kapjuk. Központi helyzetű indikátorkutat vizsgálva egy­dimenziós szivárgás esetén A %0,04, kétdimenziós szivárgás esetében, négyzetalakú tartományra vo­natkoztatva A % 0,025. Nem centrális helyzetű indi­dikátorkutak és téglalapalakú differenciaelemek esetén A értéke csökken. IRODALOM [1] Averjanov Sz. F.—FavorinN. N.—Kosztjakov A. N.: Vlijanyije oroazityelnüh szisztyem na rezsim grunto­vüh vod. Izd. An. SZSZSZR 1956. [2] Bocsever F. M.— Garmonov I. V.— Lebegyev A. V.—­Sesztakov V. M.: Osznovü gidrogeologicseszkih rasz­csotov. NEDRA. 1969. [3] Garslaw H. S.—Jaeger J. C.: Conduction of Heat in Solids. Oxford. 1968.

Next

/
Thumbnails
Contents