Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a dunai Andezit-hegységgel határos mészkőterületeken
216 Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek határos triász mészkőterületeken dolomitosodást eredményeznek. A mészkő és az andezit határán szkarnos és polimetallikus szulfidos éreesedés valószínűsíthető. A hidrotermális hatások következtében kovaföld ós édesvízi mészkő (Szokolya) keletkezik, az andezitösszIrtre települő lajtamészkőben már esak enyhe dolomitosodás (Zebegény) észlelhető. A „hárshegyi" homokkő kovás kötőanyaga ugyancsak az utóvulkáni működéssel hozható kapcsolatba. Az alsópannóniai agyagos és a felsőpannóniai homokos—agyagos képződmények csak a Pannóniai beltóból szigetként kiemelkedő Dunai andezithegység, illetve a környező mezozóos mészkődolomit szigetek szegélyén rakódnak le. A hévforrástevékenység a pliocénben is folytatódik. A plioeén végén megkezdődik a Duna visegrádi áttörése. A pleisztocén hévforrástevékenység során, a vízvezető törések mentén feltörő meleg, majd langyos karsztforrások dolomitporlódást és kőzetbontást okoznak; kalcittelérek, édesvízi .mészkő és gömbfülkés barlangjáratok keletkeznek. A fiatal posztpannóniai mozgások során az egész terület a mai magasságára emelkedik, a kiemelt részeken megszűnik a hévforrástevékenység, folytatódik a lepusztulás és a karsztosodás. A jelenlegi (holocén) állapotot a 2. ábrán közölt földtani szelvény mutatja. V vizsgáll minták származási helye A hidrotermális és a metaszomatikus hatásokat dokumentáló kőzetminták származási helvét a vázlatos földtani térkép (1. ábra) szemlélteti. A mintákat a Duna-balparti triász szigetrögök területén a Szendehelyi rögök, valamint a Keszeg— Csővár-i rögcsoport területén gyűjtöttük. A Pilis hegység triász mészkőösszletéből származó mintákat pedig a Kis és Nagy Strázsa hegyen, és a Kétág úhegv—Pilis Hosszúhegy vonulat mentén Kesztölc, Pilisszentkereszt és Pilisszántó határában levő kőfejtőkből vettük. A mezozóos mészkőösszlet közelében levő hidrotermálisán bontott neogén andezit vizsgálatára a váci Nagyszáltól DNy-ra levő Diós hegyről, valamint a Dorog környéki Strázsa hegy—Kétágúhegy közötti Tábla hegyről és az Esztergom Dobogókő-i műút Pilisszentlélek határában levő út bevágásából üde és bontottabb andezit féleségeket is gyűjtöttünk. A mezozóos mészkőösszletre települő alsóoligocén ,,hárshegyi" homokkőből vett minták az 1972. évi nagyszáli fúrásból, a vulkáni összlet neogén fedőképződmén vei bői vizsgált minták Zebegény és Szokolya határából származnak. A kőzet neve és származási helye Kémiai és ásvány kőzettani Kémiai összetétel veszt. SiO, Ai 2o 3 Fe 20 3 CaO MgO Na„0 K 2O S0 3 (súlyszázalék) Hidrotermálisán bontott mészkő, Dorog, Strázsa hegyi bánya Cukorszövetű aigás mészkő, Keszeg mészkőbánya Hidrotermálisán bontott sávos mészkő. Keszeg mészkőbánya Pirites mészkő, Dorog, Strázsa hegyi bánya ' 43.86 43.87 43,87 43,28 0,27 0,10 0.20 1,12 0,10 0,10 0,10 0,10 0,17 0,04 0,03 0,11 55,77 55,58 55,49 55,27 0,10 0.10 0,10 0,10 0.10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,03 0,34 0,32 0,03 Hidrotermálisán bontott mészkő, Dorog, Sátorkőpusztai bg. bejárata Hidrotermálisán bontott mészkő, Keszeg mészkőbánya Hidrotermális telérkitöltés, Keszeg és Csővár között Sávos, dolomitos mészkő, Pilisszántó, Pilis hegyi mészkőbánya .... Dolomitos mészkő, Dorog, Kis Strázsa hegy Dolomitos mészkő, Keszeg 6. sz. iiirás 14.'2 m 44.01 43,09 40,14 44,47 44,30 45,40 49,43 46.02 0,12 1,40 5,65 0,33 0,06 0,10 0,22 0,33 0,09 0,46 1.23 0,10 0,10 0,31 0,10 0.10 0,10 0,19 2,66 0,07 0,1 1 0,17 0,46 0,11 54,72 54,68 49.56 51,90 52,«4 45,61 44.57 40,32 0,90 0,10 0,10 3,00 3,10 8,41 9,49 13,20 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,04 0,39 0,37 0,1 1 0,02 0,01 0,02 0,02 Finomszemcséjű ,,hárshegyi" homokkő, Vác, Nagyszál II—2. sz. fúrás 5,:) m Finomszemcséjű ..hárshegyi" homokkő, Vác, Nagyszál II- 2. sz. fúrás 9.4 m 2,93 2,73 89,99 87,74 6,72 5,3« 0,63 2,39 1,23 1,11 0,10 0,10 0,3« 0,32 0,07 0,03 0,1« 0,52 Hidrotermálisán bontott andezit. Pilisszentlélek, Esztergom—Dobogókő-i műút 2:1,8 km 2,54 72,12 15,91 1,12 2,650,20 2,30 2,57 0,31 Sávos, hidrotermálisán bontott, gránátos biotitandezit. Pilisszentlélek. Ksztergom Dobogókő-i műút 2:1,8 km 3,28 71,20 15,10 2,44 2,65 0,10 2,09 2,3« 0,54 ISiotit-amfibolandezit, Vác, Diós hegyi útbevágás 42—43 km között 1,22 61,29 17,85 5,61 7,42 1,68 2,46 1,68 0,50 Hidrotermálisán bontóit andezittufa, Vác, Diós hegyi útbevágás 42—43 km között 1,80 59,99 18,03 6,13 7,70 2,10 2,39 1,54 0,80 Hidrotermálisán bontott andezit, Zebegény, Bakó kúti andezitbánya 6,12 71,70 8,84 4,13 4,90 1,80 0,04 1,50 " 0,19 Kagylómaradványos„dolomitos"márga,Szokolya2. sz. MÁFI fúrás 113,3—118,3 m 21,55 32,96 9,47 3,53 23,44 3,40 0,97 0,09 4,1« „Dolomitos" pirites márga, Szokolya 2. sz. MÁFI fúrás 95,0—96,0 m 22,62 30,48 8,87 5,95 20,25 8,10 1,33 0,77 1,39 Lajtamészkő, Zebegény, Bakó kúti mészkőbánya 43,57 0,80 0,69 0,09 54,77 0,10 0,10 0,10 0,03 Hidrotermálisán bontott lajtamészkő, Zebegény, Bakó kúti mészkőbánya 42,55 2,87 0,19 0,17 53,54 0,29 0,10 0,10 0,08 Agyagos lajtamészkő, Zebegény, Bakó kúti mészkőbánya 39,83 9,31 2,38 0,57 49,22 0,29 0,10 0,10 0,08 Kuolinos kőzetlisztes iszap, Dorog, Kis Strázsa hegy . 8,83 62,63 21,43 3,97 2,38 0,10 0,10 0,04 0,31
