Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)
5. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a dunai Andezit-hegységgel határos mészkőterületeken
Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomalikus jelenségek Hidrológiai Közlöny 1973. 5. sz. 213 Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunaiandezithegységgel határos mészkőterületeken* Dr. VITÁLIS 6YÖRG Y** — HEGYI ISTVÁNNÍ" A váci Nagyszál nyugati*részén'és a dorogi Kősziklán végzett mészkőkutatás során az egykori hévforrástevékenységre utaló hidrotermális nyomok mellett, mindkét területen a nóri mészkő metaszomatózissal kapcsolatos epigén dolomitosodását is észleltük. A dolomitosodást, és az egyéb hévforrásnyomokat a Dunai andezithegység (Bör* Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai és a Magyarhoni Földtani Társulat Általános Földtani Szakosztálya 1972. május 16-i közös rendezésű előadóülésén. ** Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest. zsönvhg., Visegrádi hg.) neogén vulkánosságát követő hidrotermális folyamatokkal hoztuk kapcsolatba. A nóri mészkőösszlet alatt települő, több száz m vastag karni dolomit magnézium-ionjait a hidrotermák kioldották, majd aszcendensen a mészkő hasadékaiba juttatva, a mészkő különböző mértékű dolomitosodását okozták. Gyakorlatilag a középsőmiocéntől a pleisztocén végéig lejátszódott hévforrástevékenység nyomai mind a mészkő-, mind a vulkáni összletben, valamint a fedőképződményekben az egész környéken nyomozhatok. A váci Nagyszál után a dorogi Kősziklán is észlelt hidrotermális hatások nyomai hívták fel a >R0MHÁNV^ ro ES1TERG0M+VISEGRÁD. CSOM AD,?: ó ASZOD. o PIUSVO RDSVAR 1. ábra. A Dunai andezithegység és környékének vázlatos földtani térképe (Magyarország 1 : 300 OOO-es földtani térképe után összevonással) 1. Agyag, homok, homokkő, agyagmárga, mészkő (neogén); 2. Andezit és andezittufa (neogén); 3. Homok, homokkő, agyag, agyagmárga, márga, mészkő (paleogén); 4. Mészkő, dolomit (triász); 5. Szelvény vonal; (i. Részletesen megkutatott mészkőterület; 7—9. Mintavételi hely; 7. a triász képződményekből, 8. az andezitösszletböl, 9. a neogén fedőképződményekbfi! Puc. 1. CeMamuHHaa eeoAoeunecKaíi Kapma dynaiicKOü aHÖe3um oeoüzopu u ee oKpecmHocmu (no eeoAoemecKoií KapBempuu e MacuimaOe 1:300 000 cxeMamunecKu 1. TjiHHa, necOK, necqaHHMK, rjJHHOCTbiíi Mepre^b, H3BecTHHK (neózen ; 2. Ah;IC;IMT H aHAesHTOBbift TY(|i (neoeeH ; 3. necoK, necnaHHHK, rjmira, rjiHHHCTbiíl Meprejib, Mepreab, h,'jBfCTHÍIK (naneozeH ; 4. M3BecTHHK, ZIOJTOMHT (mpuac ; 5. J'IHHHÍI pa3pesa; 6. I loapoGno n3y'iCHHa>i H3BecTHFLKOBAA TeppHTopHíi; 7—9. MecTa B3ÍJTMH npoö; 7. H3 TpnacoBbix cfiopManntí; 8. H3 anacanra; 9. H3 HeoreHHbix noKpoBHbix cjioeB Abb. 1. Schematische geologisch, e Karte des Donau-Andesit gebirges und seiner Umgebung (nach der geologischen Karte 1 : 300 000 Ungarns, m it Zusammenziehungen) 1. Ton, Sand, Sandstein, Tonmergel, Kalkstein (Nengen); Andesit und Andesittuíí (Neogen); :!. Sand, Sandstein, Ton, Tonmergel, Mergel, Kalkstein (Paleugen); 4. Kalkstein, Dolomit (Trias); 5. Profillinie; (>. Eingehend geschürftes Kalksteingebiet; 7—9. Probenahmestelle: 7. aus den Trias-Formationen, 8. aus der Andesit-Formationen, 9. aus den neogenen Deckformationen 10[km] + + + 6U 7 • 8 A 9 V
