Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Urbancsek János: Magyarország rétegvíztározói

182 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Dr. Urbancsek J.: Magyarország rétegvíztározói Különböző korú földtani képződményeket megnyitó artézi kutak száma Megye Vízkutató és feltáró fúrások száma paleozóos 1 triász jura kréta eocén oligocén miocén alsópannóniai felsőpannóniai levantei pleisztocén al a p h e gysé g medenceüledék 1 2 3 4 5 6 7 8 | 9 10 n 1 12 | 13 | 14 4. ÉSZAKI HEGYVIDÉK 4. Borsod-AbaújZemplén** .... 254 I 14 2 1 21 161 54 9. 349 14 1 3 2 9 217 104 11. Nógrád 429 14 1 69 14 4 341 12. Pest** 288 17 1 16 29 128 97 Északi hegyvidék összesen Északi hegyvidék százalék 1320 100,0 1 0,08 46 3,48 2 0,15 5 0,38 87 6,59 73 5,53 510 38,64 596 45,15 AZ ORSZÁG TERÜLETÉN Budapesten összesen Alföldön összesen . . . Dunántúlon összesen Északi hegyvidéken összesen Magyarországon összesen Magyarországon százalék 1 043 39 252 10 627 l 320 52 242 100,0 40 1 .41 0,07 27 266 46 339 0,65 30 30 0,05 49 2 51 0,09 22 18 5 45 0,08 2 I 17 87 107 0,20 53 29 271 73 426 0,81 7 0,01 38 767 7865 510 9180 17,58 16 18 34 0,06 901 38 438 2 047 596 41 982 80,40 * A 3. sz. főközlekedési úttól délre eső terület kútjai. ** A 3. sz. főközlekedési úttól északra eső terület kútjai. Az alaphegység, mint víztározó, a triász mészkő kivételével nem jelentős, legfeljebb kisebb helyi vízigény kielégítésére alkalmas. Harmadkori üledékek A harmadkori süllyedések nagyszerkezeti egységenként északról dél felé egymásutáni sorrendben következtek be. Legelőször a paleogén medence süllyedt le, amely területileg csaknem teljesen egybeesik a Dunántúli- és Északi Középhegységgel, illetve az ismertetett északi triász alaphegység elterjedésével. Déli határa a paleogén vonal, amely igen jelentős határképző nagyszerkezeti öv kezdeménye már a variszkuszi hegykségképződés idejében felismerhető. Az északi eocén tenger területe csaknem teljesen megegyezik a triász tengerelöntéssel és ugyancsak nyugatról nyomult északkelet felé. Ennek következtében az üledékek legteljesebb kifejlődésben a Bakonyban ismeretesek. Keleten az Északi Középhegységben és annak előterében a jászsági és hevesi süllyedék területén már csak a felsőeocénben volt tengerelöntés, így az itteni eocén csak vékony üledéksort alkot. Víztározásra elsősorban a felsőeocén nummulánis, ortofragminás és lithothamniumos mészkő alkalmas, különösen akkor, hogyha karsztosodott és közvetlenül a triász alaphegységre települ. Ebben az esetben a kétféle mészkő egy hidrodinamikai rendszert képez és az eocén mészkő megcsapolásával a mélyebb karsztvíz is betáplál. Leg szerencsésebb feltárása Budapesten történt, ahol a margitszigeti II. sz. kúttal (B. 20.) 1560 l/p 69 °C-os; az Elektromos Sportpálya (B. 16.) artézi kútjával 420 l/p 45 °C-os, Csepelen (B. 19.) pedig 1200 l/p 45 °C-os vizet termelnek ki. Az oligocénben az eocén tenger helyén tovább mélyült medence volt a fő üledékgyűjtő. Amíg azonban az eocén tenger délnyugat felől transzgredált, addig az oligocén tengerág északkelet felől nyomult be a fő tektonikai irányt követő nagy szinklinálisba. Ennek megfelelően a teljes rétegsor — az eocén üledékekkel ellentétben — az Északi Középhegység területén, de elsősorban Budapest környékén ismeretes, a Dunántúlon pedig csak a felsőoligocén fejlődött ki. Az oligocén üledékek vízszolgáltatása csaknem mindenütt minimális. Megnyitását, mint Salgó-