Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

4. szám - Bosznay Miklós: A Fertő tó vízháztartási kutatásainak eddigi eredményei

158 Hidrológiai Közlöny 1973. 4. sz. Bosznay M.: A Fertö-tó vízháztartása A tó viszonylag igen kis vízgyűjtője a Mosoni­Duna felerészben Ausztria területére eső vízgyűjtő­jének része. Ezen belül a tó és a levezetését bizto­sító Hanság-csatorna együttes vízgyűjtőterülete 2778 km 2, melyből 1541 'km 2 Ausztria, 1237 km 2 (45%) pedig Magyarország területére esik. A Fertő-medence és környezetének domborzatát és vízrajzát az 1. ábra segítségével ismertetjük. A tó kelet felé eső hajlatába és a tőle néhány km-re keletre eső sík terület a Fertőzug, melyen kb. 80 kisebb-nagyobb szikes tó található, közülük leg­nagyobb a 2 km-es hosszúságú Zicklacke (Szikes­tócsa). A területet dél felől a Hanság-csatorna ha­tárolja, mely hosszú szakaszon egyben a Magyar­ország és Ausztria közötti határt is képezi (úgy, hogy a csatorna északi depóniája még magyar terület). A szóban forgó sík terület tengerszint feletti magassága 120 m körüli. A Fertőzug kelet felől a Hansággal határos. A Fertőzugot északkelet felől a Parndorfi plató határolja, mely kb. 160 m tengerszint feletti ma­gasságú kavicsos fennsík. Ennek északnyugat— délkelet irányú lábvonalához nagyjából derékszög alatt csatlakozik a Lajta hegység délnyugat— északnyugat irányú tömbje kb. 400 m körüli, de helyenként 500 métert is megközelítő magasságok­kal. A Lajta hegység délkeleti lábánál terül el a tó fő vízutánpótlását biztosító Vulka (Wulka) völgye, melyet délkelet felől a Ruszt-balfi dombvonulat ha­tárol 200—300 m magasságú dombjaival. Itt van a tavat tápláló egyetlen jelentősebb magyar víz­folyás, a Rákos-patak áttörése, mely Fertőrákosnál ömlik a Fertő-tóba. A kört délen a fertőbozi magaspart zárja be, mely max. 50 m-rel a tó vízszíne felett Balftól Fertődig húzódik, ahol aztán ellaposodva bele­simul a Hanság síkjába. A tó vízgyűjtőjének határa északon és délen a dombvidék közelsége miatt mindössze 2—5 km távolságban követi a tó partját és csak a nyugati oldalon zár be nagyobb területet, a számos kisebb mellékág vízgyűjtőit is magában foglaló Vulka és délebbre a Rákos-patak vízgyűjtőjét, mely utóbbi csaknem teljes egészében hazánkhoz tartozik. Az északnyugati sávban sok, de apró patakocska öm­lik a tóba, jelentéktelen vízmennyiséggel. Kérdéses a tó keleti partja menti terület, a Fertőzug hova­tartozása: ez tulajdonképpen eredetileg lefolyás­talan terület volt, rajta a már említett szikes ta­vacskákkal, az utóbbi években azonban épült néhány kisebb, a tóba vezető csatorna a terület víztelenítésére, így annak egy részét (melynek nagysága azonban pontosan nem ismeretes) hozzá lehet számítani a tó vízgyűjtőjéhez. A tó eredeti állapotában egészen a XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt. A Hanság 1775-ben megkezdett lecsapolása során épített Fertő-csa­torna majd Hanság-csatorna tették lehetővé a tóból való vízlebocsátást és ez a helyzet napjaink­ban is. Magának a Fertő-tónak a vízgyűjtőterületére vonatkozóan a különböző forrásokból rendelke­zésre álló adatok nem teljesen egyezőek. A leg­nagyobb eltérések abból adódnak, hogy a Fertőzug területét a teljes vízgyűjtőbe beszámítják-e vagy sem és ha igen, milyen kiterjedéssel. Kisebb el­téréseket okozhat a tó területének eltérő figyelembe vétele is, amit a vízállástól való erős függése ma­gyaráz. A következőkben összefoglaljuk a Fertő-tó víz­gyűjtőterületére vonatkozó különböző adatokat, s ezek közül Magyarország Hidrológiai Atlaszának a Mosoni-Dunaág című kötetében közölteket fo­gadjuk el. Az összefoglalást a 2. táblázatban kö­zöljük. A vízgyűjtőterület részeinek főbb adatai a 3. táblázatban találhatók, a vízgyűjtőterület helyszín­rajzi vázlatát és diagramját pedig a 2. és 3. ábrák mutatják. Ezek szerint a tó vízgyűjtőjének összes területe a tó saját területével együtt 1383,4 km 2, melyből 1116,6 km 2 Ausztria területén fekszik és hazánk­hoz csak 267 km 2, vagyis 19,5% tartozik. A tó 3 fő részvízgyűjtőről nyeri vízutánpótlását. Ezek közül legjelentősebb a Vulka (Wulka) víz­gyűjtője, mely a főágon kívül két nagyobb mel­lékág, a Hirmer és a Jég-patak (Eis bach) vízgyűjtő­jéből áll, csaknem teljesen osztrák területen, ugyanis a 401,5 km 2-es összes területből csak 0,8 km 2 esik a magyar oldalra. A második részvíz­2. táblázat A Fertő-tó vízgyűjtőterülete különböző források szerint [kin 2] TaöA. 2. BoáocőopHbiü öacceüH 03epa <t>epm3 no pa3HbiM iicmoHHUKaM (daimue e KM]) Tabelle 2. Einzugsgebiet des Neusiedlersees laut verschiedenen Quellen (die Daten sind in km 2 angegeben) A vízsvűitő részterületei Összes terület Adatok forrása Adatok forrása Vulka Fertőzug Egyéb Tó Tó nélkül Tóval Schuster Ferenc (Vízügyi Közlemények 1947) . . . 433 363 169 337 965 1302 Károlyi Zoltán (Vízügyi Közi. 1955) 401 363 294 ? 1058 1 Károlyi Zoltán (VITUKI, 1964) 413 228 ?* ?* ? 1257 Régi magyar adatok Hidrológiai Atlasz, 1954 433 223 294 353 950 1303 Régi magyar adatok Hidrológiai Atlasz, 1954 401 363 387 232 1151 1383 F. Kopf, 1967 413 252 240 352 905 1257 VÍZIG, Győr 425 271 239 309 935 1244 * Összesen: 616 km 2

Next

/
Thumbnails
Contents