Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 143 H. L. Skuja (1892 Az édesvizek életének kutatói szerte a Földön fájdalommal értesültek arról, hogy 1972. július hó 19-én elhunyt Heinrichs Leonhards Skuja professzor, az algakutatás egyik legkiválóbb jelenkori művelője. A halál egyik legnagyobbnak tervezett műve, az édesvízi vörösmoszatok monográfiájának írása közben ragadta el. iSkúja professzor 1892. szeptember 8-án a Kiga mellett Majori nevű helységben született. 1933-ban a rigai egyetemen a kriptogám-kutatás egyetemi magántanára lett, majd 1943-ban kinevezték az általános növénytan és a kriptogám növények tanszékének rendes professzorává. 1944-től a svédországi uppsalai egyetem növénytani intézetében működött professzorként 1961-ig. Gazdag életműve Uppsalában bontakozott ki teljes mértékben. Átfogó jellegű, részletes taxonómiai, ökológiai, filogenetikai okfejtésekben gazdag, csodálatosan szép ós rendkívül szabatos rajzokkal kísért munkái az algológia tudományának szilárd pilléreivé váltak. Skuja első publikációja 1924-ben jelent meg. Kezdetben inkább a vörösmoszatokat kutatta, de már a harmincas évektől átfogóbb algavegetációs tanulmányai is megjelentek. Finnországi, görögországi, kisázsiai, szundaszigeti algavegetáeiós tanulmányai viszonylag szerényebb terjedelmük ellenére is jelezték, hogy kitűnően •1972) emlékezete be tudja mutatni az egyes vizek algavegetációjának egészét. Ezek az erényei az upplandi (Svédország) tavak algavegetációjáról 1948-ban, a burmai édesvízi algákról 1950-ben különböző svédországi tavak algavegetációjáról 1956-ban és a svéd lappföldi vizekről 1964-ben megjelentetett, tényanyagukban hihetetlenül gazdag, részben új taxonómiai ós ökológiai anyagot tartalmazó, külső megjelenésükben is impozáns műveiben mutatkoznak meg még magasabb szinten. Kritikai figyelemmel kísérte a nagyobb, összefoglaló jellegű algológiai munkák megjelenését, így pl. igen részletes és megszívlelendő kritikát írt Drout-nak a coccoid kékmoszatokról szóló monográfiájáról (1956), Fott Algenkunde-járói (1960), Huber-Pestalozzi Das l'hy top lankton des Süsswassers c. sorozat 5. kötetéről (1966). Ezeket a kritikákat az óriási tudományos tájékozottság mellett a tudományos igazság órvényrejutása érdekében vállalt mindenkori kiállás jellemzi. Skuja gazdag életműve révén minden idők legkiemelkedőbb algakutatóinak sorába emelkedett. Mi, magyar algakutatók is sokat tanultunk műveiből, munkásságát, nagy megbecsüléssel övezzük ós az elhunyt emlékét kegyelettel őrizzük. Dr. Ulterkovich Gábor 100 éves a bécsi Hochschule für Bodenkultur A bécsi agrártudományi főiskola okt. 16.es 2l-e között ünnepelte fennállásának 100 éves fordulóját. Ez a jubileum több okból is közeláll szívünkhöz. Elsősorban tudjuk, hogy anyaintézete a magyaróvári gazdasági akadémia, amely 1818-ban történt megalapításától a kiegyezésig az egykori osztrák—magyar monarchia egyetlen, német oktatási nyelvű mezőgazdasági főiskolája volt, ahol ilyenformán az osztrák gazdaközönsóg színe-java is nevelkedett. A bécsi főiskola felállítására éppen azért került sor 1872-ben, mert Magyaróváron áttértek a magyarnyelvű oktatásra. Másodsorban ismeretes, hogy a bécsi főiskolán képezik Ausztria mezőgazdasági vízgazdálkodási szakembereit. Harmad-, de nem utolsósorban a főiskola jubileumi évének rektora a nemzetközi tekintélynek örvendő dr. Julius Kar professzor, Társaságunk tiszteleti tagja, az Österreichische Wasserwirtschaft szerkesztője. A jubileumi ünnepségek okt. 16-án a főiskola dísztermében kezdődtek, amikor is a rektor és a főiskola szenátusa fogadta a testvér- és rokonintézeteknek egész Európából, sőt a tengeren túlról is, 23 országból idesereglett küldötteit, valamint a meghívott szakmai kitűnőségeket. Ezek székhelyük betűrendjében üdvözölték a jubiláló főiskolát. A Alagyar Hidrológiai Társaság díszes kiállítású üdvözlő iratát elnökünk, dr. Vitális Sándor nyújtotta át. Okt. 17-én 10 órakor vette kezdetét a Hofburg dísztermében az ünnepi díszülés, amelyen Kreisky kancellár, a művelődésügyi, a földművelésügyi és az építésügyi miniszter, az alsóausztriai tartomány kor mányzója, Bécs város polgármestere, valamint az osztrák tudományos ós gazdasági élet számos kitűnősége is megjelent. Az összesereglett tömeg befogadására az 1200 személyes terem is kicsinek bizonyult: sokan az előtérbe szorultak. A rektor üdvözlőszavai után a főiskola négy karának dékánja ismertette a főiskola 100 éves működésének történetét, majd az érdekelt miniszterek és végül a kancellár üdvözölte a főiskolát, amely ,— amint a művelődésügyi miniszterasszony szavaiból kitűnt — a jubileum alkalmából egyetemi címet kap. Délután került sor — ugyancsak a Hofburg dísztermében — a főiskola kitüntetéseinek átadására. Az ünnepség keretében tíz külföldi professzort avattak díszdoktorrá, köztük Kézdi Árpád akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszókének professzorát. Nyolc közéleti személyiség, a főiskola által képviselt szakterületeken kifejtett kiemelkedő működéséért, tiszteletbeli szenátori oklevelet kapott. Örömmel láttuk köztük dr. E. Güntschl, ny.min. osztályfőnököt, társaságunk tiszteleti tagját és. a vízügyi szolgálatban előd jót, dr. B. Eamsauert. Öten lettek — a főiskola fejlesztése terén szerzett érdemeikért — díszpolgárok és hárman kapt ak emlékplakettet a főiskolán oktatási minőségben hoszszabb időn át kifejtett működésükért. A napot a schönbrunni kastélyban rendezett fényes kormányfogadás zárta be. Okt. 18. ós 19-én ünnepi tudományos ülésszakot tartott a főiskola, amelyen az intézmény professzorai ós docensei, a gyakorlati életben működő volt növendékei és számos külföldi kitűnőség — köztük az új díszdoktorok — tartottak előadásokat . Ezek, a főiskola négy karának megfelelően, egyidejűleg 12, sőt I 7 teremben párhuzamosan folytak. Lehetetlen a mezőgazdasági kar 73, az erdészeti ós faipari kar 74, az élelmiszer- és erjedéstechnológiai kar 51 vagy a zoológia és botanika tárgyköréből külön tartott 18 előadást röviden is áttekinteni. Még a kultúrtechnikai és vízgazdálkodási kar rendezte 35 előadást is két helyen, megosztva tartották. De közölük minden esetre ki kell emelni dr. H. Billib professzor [Hannover] „A vízgazdálkodási keretterv ós a 2000. óv" című előadását, mert többszörösen is elismeréssel idézte vízgazdálkodási kerettervünket és a magyar vízgazdálkodási kutatást. Dr. Kézdi Á. a talajfizikai kutatás jelentőségéről beszélt a földművek építése szempontjából. Említenünk kell még dr. IV. Liebmann professzor [München] előadását a környezeti ártalmak biológiai hatásairól, dr. P. Widmoser [Zürich] érdekes fejtegetéseit a hidrológia mezőgazdasági vonatkozásairól és Prof. H. Graf [Bethlehem, USA] előadását a hordalókszálításról. Az előadások szövegét a főiskola jubileumi kiadványának kötetei fogják tartalmazni.