Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Dulovicsné dr. Dombi Mária: A települések távlati kommunális vízigényét meghatározó fontosabb tényezők vizsgálata

126 Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. Dulovicsné, Dr. Dombi M.: A települések távlati vízigénye zetet az ember mennyire képes kihasználni, magát a tudományt is végeredményben az anyagi termelés szükségletei lendítik előre. Hasonlóan állunk a szükségletekkel is. Tehát mindezek a tényezők csak visszahatnak a termelőerők fejlődésére, de nem határozzák meg azt alapvetően. A termelőerők előrehaladó mozgásának okát magukon a termelőerőkön belül kell keresnünk, és végeredményben az ember és a termelési eszközök kölcsönhatásában találhatjuk meg. Minden új generáció a meglevő termelési eszközöket örökli elődjeitől. Ezeket ismeri meg, ennek révén fejleszti szaktudását, és közben felfedezi tökéletesítésük módját. Az ember, aki könnyebbé akarja tenni munkáját, jobban akarja kielégíteni szükségleteit, állandóan újabb és újabb termelési eszközöket hoz létre, de mindig a meglevők alapján, abból kiindulva, azt felhasználva. Eközben mindig magasabb fokra emeli szakismereteit, termelésben való jártasságát. A termelési eszközöknek ós az embernek kölcsönhatása vezet a munkatermelékenységének emelkedéséhez, ós végső fokon ez a kölcsönhatás vezet a termelésben felhasználható tudomány fejlesztéséhez. A társadalom fejlődésének materialista felfogás szerint tehát a fejlődés döntő mozgatórugói magában a termelésben rejlenek. Miközben azonban hangsúlyozzuk, hogy a társadalom fejlődését alapvetően a termelőerők belső viszonyaiból fakadó mozgatóerők hajtják, előre, nem tagadjuk, sőt számos összefüggésében kiemeljük a termelőerőkre kívülről ható tényezők szerepét. Mindenek előtt fontos, hogy a társadalmi felépítmény visszahat a társadalmi alapra, ez utóbbiak pedig a termelőerőkre. Ugyanígy nem hanyagolhatók el olyan tényezők hatásai sem, mint a természeti adottságok, a népsűrűség, és a társadalmi szükségletek. Ezek a hatások lehetnek a fejlődést elősegítőek, vagy éppen fékezőek. A fejlődés mozgatórugóit mutatjuk be az 1. ábrán. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy tehát a vízigény nagyságát is a termelőerők fejlettsége határozza meg elsősorban. Kísérletet tettünk arra, hogy ezeket a bonyolult hatásokat és a ható tényezőket összefoglaljuk és részletezzük a 2. ábrán. Feltehetően ez az összeállítás korántsem teljes, és csak a lényegesnek ítélhető befolyásolókat tartalmazza. 2.21. A termelés, mint belső meghatározó. (A társadalmi gazdasági alakulat vagy formáció hatása.) 1. ábra. A fejlődés mozgatórugói [i2] Puc. 7. JJeuzawujue npyjKUHU pa3eumun [12] Fig. 1. Motives of development [Í2] A társadalmi-gazdasági alakulat befolyásoló hatása érzékelhető, hiszen a szocialista társadalmi rend az ember számára magasabb szinten biztosíthatja a termelőerők azonos színvonalán a szolgáltatásokat alaptörvényéből kifolyóan, mint a kizsákmányoló társadalmak. Az átmeneti korszakra jellemző a rohamos vízigénynövekedés — hazai és a szocialista országokban nyert tapasztalataink szerint — mert hiszen a társadalom is küszöbjelenséghez hasonló, minőségi átalakuláson megy át. A társadalmi gazdasági alakulat két tényezőből tevődik össze, éspedig: — termelési mód és — társadalmi felépítményből. Vizsgáljuk meg ezeket a tényezőket is. 2.211. Termelési mód hatása a vízigényekre. A termelési módot a termelőerők (technikai oldal) és a termelési viszonyok (társadalmi oldal) alkotják. A) A termelőerők összetevői az ember termelési tapasztalataival együtt, a termelési eszközök és a termelésben közvetlenül felhasznált tudomány. Az ember termelőképességét nagymértékben növeli a munkamegosztásból fakadó specializáció, maga a munkamegosztás kétarcú, egyrészt termelőerő, másrészt termelési viszony, ezért hatását az utóbbi tárgyalásánál részletezzük. A társadalmi munkamegosztás és a produktív korú népesség száma igen szoros kapcsolatban áll a lakosság átlagos életkorával és kormegoszlásával, mely nemcsak áttételezve, hanem közvetlenül is vízigény befolyásoló a külöböző életkorokra jellemző eltérő higiénés vízigények jelentkezése miatt. A produktív korú népesség foglalkoztatási arányai befolyásolják a lakosság iskolai végzettségének megoszlását is. Általában meg lehet jegyezni, hogy a kulturáltság magával hozza a víz iránti igények növekedését. Jelentkezik ez higiénés, egyéb háztartási (gépesítés) és más kommunális jellegű (szolgáltatások) vízigények jelentős növekedésében. Az egyéb társadalmi jellegű adottságok — életmód és — hagyományok, szokások szintén általában abszolút értékben befolyásolók. Itt az ellátottsági színvonal az, ami burkolt formában, áttételesen jelentkezik, és befolyásolja az életmódot, a vízigény alakulását. A termelési eszközök — jelen esetben a víztermelő és szállító berendezések — korszerűsége, állapota, kora befolyásolják a víz igénybevehetőségét az igény felmerülésekor. A rosszállapotú, elavult létesítmények, és berendezések sok meghibásodást eredményezhetnek, aminek következtében esetleg az igények nem, vagy nem kellőképpen elégíthetők ki. A rosszállapotú hálózat és szerelvények nagy hálózati veszteséget eredményezhetnek, ami improduktív tevékenység, és korlátozni szükséges. A technikai adottságok, a mindenkori technikai szint és gazdasági fejlettség, térben és időben egyaránt befolyásol, hiszen a századunkra jellemző „gyorsuló idő" egyben a technika sokszor fel sem fogható ütemű fejlődését jelenti. Vívmányai az «f TERMELES SZUKSEGLETEK 1. effektív « 2. latens 3. teljes <:>&! (IGÉNYEK) TERMELŐERŐK Í TERMESZÜL ADOTTSÁGOK TARSADALMI FELÉPÍTMÉNY