Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Dulovicsné dr. Dombi Mária: A települések távlati kommunális vízigényét meghatározó fontosabb tényezők vizsgálata

126 Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. Dulovicsné, Dr. Dombi M.: A települések távlati vízigénye zetet az ember mennyire képes kihasználni, magát a tudo­mányt is végeredményben az anyagi termelés szükségletei lendítik előre. Hasonlóan állunk a szükségletekkel is. Te­hát mindezek a tényezők csak visszahatnak a termelő­erők fejlődésére, de nem határozzák meg azt alapvetően. A termelőerők előrehaladó mozgásának okát magukon a termelőerőkön belül kell keresnünk, és végeredmény­ben az ember és a termelési eszközök kölcsönhatásában találhatjuk meg. Minden új generáció a meglevő termelési eszközöket örökli elődjeitől. Ezeket ismeri meg, ennek révén fej­leszti szaktudását, és közben felfedezi tökéletesítésük módját. Az ember, aki könnyebbé akarja tenni munká­ját, jobban akarja kielégíteni szükségleteit, állandóan újabb és újabb termelési eszközöket hoz létre, de mindig a meglevők alapján, abból kiindulva, azt felhasználva. Eközben mindig magasabb fokra emeli szakismereteit, termelésben való jártasságát. A termelési eszközöknek ós az embernek kölcsönhatása vezet a munkatermelé­kenységének emelkedéséhez, ós végső fokon ez a kölcsön­hatás vezet a termelésben felhasználható tudomány fej­lesztéséhez. A társadalom fejlődésének materialista felfogás szerint tehát a fejlődés döntő mozgatórugói magában a termelésben rejlenek. Miközben azonban hang­súlyozzuk, hogy a társadalom fejlődését alapvetően a termelőerők belső viszonyaiból fakadó mozgató­erők hajtják, előre, nem tagadjuk, sőt számos összefüggésében kiemeljük a termelőerőkre kívülről ható tényezők szerepét. Mindenek előtt fontos, hogy a társadalmi felépítmény visszahat a társadalmi alapra, ez utóbbiak pedig a termelőerőkre. Ugyan­így nem hanyagolhatók el olyan tényezők hatásai sem, mint a természeti adottságok, a népsűrűség, és a társadalmi szükségletek. Ezek a hatások lehet­nek a fejlődést elősegítőek, vagy éppen fékezőek. A fejlődés mozgatórugóit mutatjuk be az 1. ábrán. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy tehát a vízigény nagyságát is a termelőerők fejlettsége határozza meg elsősorban. Kísérletet tettünk arra, hogy ezeket a bonyolult hatásokat és a ható tényezőket összefoglaljuk és részletezzük a 2. ábrán. Feltehetően ez az össze­állítás korántsem teljes, és csak a lényegesnek ítélhető befolyásolókat tartalmazza. 2.21. A termelés, mint belső meghatározó. (A tár­sadalmi gazdasági alakulat vagy formáció hatása.) 1. ábra. A fejlődés mozgatórugói [i2] Puc. 7. JJeuzawujue npyjKUHU pa3eumun [12] Fig. 1. Motives of development [Í2] A társadalmi-gazdasági alakulat befolyásoló hatása érzékelhető, hiszen a szocialista társadalmi rend az ember számára magasabb szinten biztosíthatja a termelőerők azonos színvonalán a szolgáltatá­sokat alaptörvényéből kifolyóan, mint a kizsák­mányoló társadalmak. Az átmeneti korszakra jel­lemző a rohamos vízigénynövekedés — hazai és a szocialista országokban nyert tapasztalataink sze­rint — mert hiszen a társadalom is küszöbjelen­séghez hasonló, minőségi átalakuláson megy át. A társadalmi gazdasági alakulat két tényezőből tevődik össze, éspedig: — termelési mód és — társadalmi felépítményből. Vizsgáljuk meg ezeket a tényezőket is. 2.211. Termelési mód hatása a vízigényekre. A termelési módot a termelőerők (technikai oldal) és a termelési viszonyok (társadalmi oldal) alkotják. A) A termelőerők összetevői az ember termelési tapasztalataival együtt, a termelési eszközök és a termelésben közvetlenül felhasznált tudomány. Az ember termelőképességét nagymértékben nö­veli a munkamegosztásból fakadó specializáció, maga a munkamegosztás kétarcú, egyrészt ter­melőerő, másrészt termelési viszony, ezért hatását az utóbbi tárgyalásánál részletezzük. A társadalmi munkamegosztás és a produktív korú népesség száma igen szoros kapcsolatban áll a lakosság átlagos életkorával és kormegoszlásával, mely nemcsak áttételezve, hanem közvetlenül is vízigény befolyásoló a külöböző életkorokra jel­lemző eltérő higiénés vízigények jelentkezése miatt. A produktív korú népesség foglalkoztatási arányai befolyásolják a lakosság iskolai végzett­ségének megoszlását is. Általában meg lehet je­gyezni, hogy a kulturáltság magával hozza a víz iránti igények növekedését. Jelentkezik ez higiénés, egyéb háztartási (gépesítés) és más kommunális jellegű (szolgáltatások) vízigények jelentős növe­kedésében. Az egyéb társadalmi jellegű adottságok — életmód és — hagyományok, szokások szintén általában abszolút értékben befolyásolók. Itt az ellátottsági színvonal az, ami burkolt for­mában, áttételesen jelentkezik, és befolyásolja az életmódot, a vízigény alakulását. A termelési eszközök — jelen esetben a víztermelő és szállító berendezések — korszerűsége, állapota, kora befolyásolják a víz igénybevehetőségét az igény felmerülésekor. A rosszállapotú, elavult léte­sítmények, és berendezések sok meghibásodást eredményezhetnek, aminek következtében esetleg az igények nem, vagy nem kellőképpen elégíthetők ki. A rosszállapotú hálózat és szerelvények nagy hálózati veszteséget eredményezhetnek, ami im­produktív tevékenység, és korlátozni szükséges. A technikai adottságok, a mindenkori technikai szint és gazdasági fejlettség, térben és időben egyaránt befolyásol, hiszen a századunkra jellemző „gyorsuló idő" egyben a technika sokszor fel sem fogható ütemű fejlődését jelenti. Vívmányai az «f TERMELES SZUKSEGLETEK 1. effektív « 2. latens 3. teljes <:>&! (IGÉNYEK) TERMELŐ­ERŐK Í TERMESZÜL ADOTTSÁGOK TARSADALMI FELÉPÍTMÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents