Hidrológiai Közlöny 1973 (53. évfolyam)

3. szám - Borza Dezsőné: A szovjet vízgazdálkodás 50 éve

Borza D.: A szovjet vízgazdálkodás 50 éve Hidrológiai Közlöny 1973. 3. sz. 101 súlya 75 tonna volt. Jelentős mennyiségben alkalmaztak előregyártott elemeket a volgográdi vízlépcső építésénél is. Eredetileg 105 ezer m

3 előregyártott elem beépítését tervezték, de ez a későbbiek során többre módosult. Itt is elsősorban a vízierőmű csigaházának lefedésére, az erőtelep vízfeletti részének, a szívócsövek, árapasztók, zsilipgalériák lefedéséhez alkalmazták. Külön csarnokban évi 45—50 ezer m

3 mennyiségben készültek a burkolólapok. Új műszaki megoldás a hatalmas méretű és teljesítőképességű vízgépek, valamint generátorok alkalmazása. Ezek méretei és a beépítéssel kapcsolatos nehézségek, valamint a tervezett megoldások más cikkekben ugyancsak már ismertetésre kerültek. A modern építőgépek, berendezések, felszerelések ismertetése nagyon sok időt venne igénybe. Mindössze néhány fotó mutatja be a hatalmas építőgépeket, amelyeket a szovjet vízépítőipar külföldi munkahelyen, pl. az asszuáni nagy gát építésénél alkalmazott (4. és 5. kép). 5. kép Foglalkozni kell azonban az újszerű vízgéppel, a csőturbinával, a annak alkalmazásával. A kievi vízlépcsőn 20 csőturbina került beépítésre (a harkovi turbinagyár termékei). Alkalmazásukkal jelentősen egyszerűsödött a turbina előcsatornájának formája, valamint az egész erőtelep elrendezése. így az alaplemezen felüli szerkezetek is előregyártott elemekből voltak kialakíthatók. A csőturbina alkalmazásával keletkező előnyök megmutatkoztak a vízlépcső tervezésében, építésében beruházási költségeinek és építési idejének csökkentésében. A pillérszélesség a hagyományos turbinák alkalmazásával ellentétben felére csökkent. Nem szóltam még a szovjet vízépítés távlatairól, a Jenyiszej, Angara, Léna tervezett hasznosításáról. A vízerőhasznosítás mellett a komplex hasznosítás céljait szolgáló vízlépcsők kiosztását a 2—3. ábrák szemléltetik. Megemlítendők a világ jelenleg legnagyobb vízerőművei, a bratszki és krasznojarszki vízerőművek, amelyek már energiát termelnek, s az eltelt 50 év munkasikereinek gyümölcsei. A bratszki vízerőmű teljesítménye 4,5 millió kW. Gépházában 20 db, egyenként 225 ezer kW teljesítményű gépegység került beépítésre. gyártott elemeket alkalmazni. A kijevi vízlépcső betontömegének 60%-a előregyártott elemként került elhelyezésre (1, 2. és 3. kép előregyártott betonlapok és elemek alkalmazása a kijevi vízerőmű és szivattyútelep építésénél). Az előregyártás területén alkalmazott érdekes megoldásokból kiragadok néhány példát. Elsőként az előregyártott vasbeton burkolólapok alkalmazása terjedt el. Ezzel a zsaluzás elhagyható lett. A nagyméretű burkolólapok beépítését nagv szerelődarukkal végezték, amelyek minden vízlépcső és nagyobb vízépítési műtárgy építésénél amúgy is rendelkezésre álltak. A különböző vastagságú burkolólapok vízzel és levegővel felváltva érintkező felületek burkolására fagyálló kivitelben készültek. A burkolólapok mögött a beton beépítési tömegbetonozási módszerekkel folyhatott. Az erőtelepek födémszerkezeteinek a kialakítása, az utófenék, kikötőfalak, hullámtörők építése, földgátak és töltések rézsűinek burkolása volt az előregyártott, előfeszített gerendákat alkalmaztak. A kremencsugi vízlépcső 10 nyílású duzzasztója felett átvezető kétvágányú vasúti és közúti híd 24 — 24 m-es nyílásait négy főtartós előregyártott, előfeszített elemekből építették meg. Előregyártási szempontból új megoldásokat találunk az 1000 M W teljesítményű Szaratov-i vízlépcső műtárgyaiban. Mind az erőmű, mind a kujbisevi tározás hatása miatt csak 306 m széles duzzasztómű felépítményei — az alaplemez betonozás után - teljesen előregyártott, előfeszített elemekből épültek. Az elemek