Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Hans Ertel

Horváth I.—Juhász J.: Adalékok az utóiilepitő szerepéről Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 73 siderably the physico-chemical (reaction kinetic) and in general, the treatment processes. d

) From the evaluation of measurement data it was concluded (hat the role of recirculalion is appreciable also for the operation of the settling basins. Investigations performed on this particular structure have shown the measurement points to be grouped around the point A = 0, representing the most favourable valuo for tho technological process. HANS ERTEL 1904—1971 Négy év előtt, 1967. évi közgyűlésünkön választottuk Társaságunk tiszteleti tagjává, és most búcsúznunk kell Ertel professzortól. A Német Demokratikus Köztársaság kiváló tudóst, a földtudományok művelőinek vezéralakját vesztette el benne, aki többször képviselte hazáját ankétjainkon, de a Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Meteorológiai Társaság rendezvényein is, hiszen a berlini német tudományos akadémiának egy évtizeden át alelnöke, meteorológiai társaságunknak pedig tiszteleti tagja volt. Nehéz fiatalsága volt. Édesapja, aki esztergályos volt, nem tudta tanulmányainak költségét a befejezésig biztosítani és így a fiatal Ertel éveken át mint kereskedelmi alkalmazott, gyári segédmunkás, majd irodai segéderő tartotta fenn magát. Noha érettségi bizonyítványa nem volt, 25 éves korában, élve a rendkívüli tehetségeik részére biztosított lehetőséggel, egyetemi felvételi vizsgára jelentkezett. Be is jutott a berlini egyetemre, amelyet négy év múlva doktori diplomával hagyott el úgy, hogy közben már 20 dolgozata jelent meg a szaklapokban. Geofizikusnak indult, de szorosan vett munkaterülete kezdetben a meteorológia volt. 1935 és 1942 közt a berlini egyetem meteorológiai intézetében működött, 1933-tól mint előadó, és 1941-től mint tanár. 1943-ban az innsbrucki egyetem meteorológiai és geofizikai tanszékére nevezték ki, majd 1946-tól 1962-ig a berlini Humboldt-egyetem geofizikai intézetét vezette. Mikor aztán 1948-ban — egyetemi tanári megbízatása mellett — a német tudományos akadémia fizikai-hidrográjiai intézetének igazgatójává is kinevezték, szükségképpen szoros kapcsolatba került a hidrológiával is. A hidrográfia a nyugati nyelvek legtöbbjén a tengerpartok felmérését és leírását jelenti, e) Studies into the relationship of the sludge index and the recirculation parameters have shown the sludge index iji to decrease as the recirculation coefficient A increased. In view of the desirability of meeting the condition A = 0 during the technology of treatment, the diagrams attached offer the possibility for determining the most favourable value of the sludge index. In the studies performed values of 40 — GO mlit/lit per g were obtained for (he sludge index. de tudományos vonatkozásban a parti vizek fizikai jelenségeinek tanulmányozását is magában foglalja (vízmozgások, erózió stb.), amelyeknek ismerete a partok megközelítése szempontjából fontos. Innen aztán már csak egy lépést kell tenni a tavak és folyók fizikai életjelenségeinek vizsgálatáig. Ezt a lépést 1953-ban tette meg Ertel professzor az Acta Hydrophysica megindításával. Az új folyóirat hasábjain a szigorúan tengeri vonatkozású tanulmányokon kívül ugyanis helyet kaptak a tavak vízszínlengésével, a hordalékmozgással, sőt a folyók életével kapcsolatos dolgozatok is. Ertel professzornak a magyar hidrológusok iránti rokonszenvét és munkájuk elismerését éppen az tanúsítja legjobban, hogy lapjában több ízben adott helyet magyar szerzők munkájának. {Lásd VIII. kötet 3. szám és X. kötet 2. szám.) Társszerkesztője volt Ertel professzor több meteorológiai és geofizikai folyóiratnak odahaza és hazájának határain túl is. Tudományos munkásságának elismeréseképpen tagjává választotta a berlini, a hallei és a bécsi tudományos akadémia, valamint a bajor tudományos akadémia geodéziai bizottsága. A Magyar Hidrológiai Társaságon és a Magyar Meteorológiai Társaságon kívül Genova, Mecixo-City, Prága, Tenerife és Uppsala tudományos társaságai iktatták levelező, ill. tiszteleti tagjaik sorába. 1969-ben átadta tisztségeit, de nem vonult vissza. Tanácsadóként vett továbbra is részt a maga-szervezte intézet munkájában, sőt még 1971 májusában is előadásokat tartott a svéd földrengéstani intézet meghívására az uppsalai egyetemen. Kedves, mosolygós arcát nem látjuk többé, de emlékét megőrizzük. Dr. Lászlóffy Woldemár