Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

526 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Beszámoló Barton a vízgyűjtőterület lefolyási idősorának geno­rálásához fizikai modellt állít fel, melyben szerepel a csapadék, a párolgás és a hóolvadás. A felszín alatti lefolyást és a beszivárgást különböző kapacitású talaj­tározókkal veszi figyelembe. Lényegében egy képzetes vízgyűjtőmodellt „működtet" a lefolyás szimulálására. »S. Dyck ós Cli. Kluge a vízhozam-maximum meghatá­rozására Strupczewski alapgondolatát használja fel és fejleszti tovább, melynek a lényege; ha az s szintet meg­haladó vízállások (vízhozamok) évi száma r (vagy átla­gosan ~r), akkor Pj(x) = [/ ,s(.r)] r, ahol Pj(x) az éves maxi­mumok valószínűsége, Ps(x) az s szintet meghaladó ár­vizek eloszlása. Dyck és Kluge »--számot mint valószínű­ségi változót kezelték ós Poisson-eloszlást tételeztek fel, így: Pj(x) = exp{—T[1 — P Ä(a;)]}. G. Cunnane és I. E. Nash a hidrológiai események megbízhatóbb becslését mutatja be a valószínűségszá­mításból jól ismert Bayes tótel alapulvételével. I. O. Sarmanov a kétdimenziós gammaeloszlást mu­tatja be és az így számítható korrelációt. A módszer el­méleti újdonsága, hogy a 5 és t] valószínűségi változók -— melyek között a kapcsolatot keressük — külön-külön gamma eloszlású valószínűségi változók lehetnek. R. G. Quimpo a lineáris csapadék-lefolyás kapcsolatot leíró konvoluciós integrál és a hidraulikai szemléletű kaszkád modell közötti kapcsolatot elemzi. Ha a csapa­dók autokorrelációs függvénye a G^ = A •e~ p m alakú oxponenciális kifejezés A és p paraméterrel, akkor a víz­hozam autokorrelációs függvény: Cffl = A-err m/(l+Kpf n ahol K és n a kaszkád mo­deli paramétere (K — átlagos átfolyási idő, n — kasz­kádok száma). Így az egysógárhullámkép számítható: e-t/K tn-1 Amennyibon a csapadék fehér zajként fogható fel, tehát az autokorrelációs függvénye Dirac-delta, akkor az eredmény még egyszerűbb. R. G. Quimpo könnyen ke­zelhető grafikus segédletet ad n ós K meghatározására a vízhozamidősor autokorrelációs függvénye alapján. V. Ycvjevich a hidrológiai idősorok periodikus tulaj­donságának elemzésével ós ellenőrzésével foglalkozik. P. Todorovió és I). R. Dawdy a csapadékidősor sztochasz­tikus elemzéses szimulációját mutatják be a Todorovió és Zelenhasic korábbi, ismert sztochasztikus elemzéseit követve. Végezetül megemlítjük, hogy több szerző hasz­nos elemzéssel ós példával mutatott rá a hidrológiai idősorok autokorrelációs, és spektrum-elemzési módsze­reinek jelentőségére és gyakorlati használhatóságára. Reméljük, a tanulmányok közül több kedvezően fogja megtermékenyíteni a hazai hidrológiai idősorelemzési utakat ós eljárásokat. Kontúr István „10 éves az ÉRV'' ünnepség Kazincbarcikán Június 27—28-án a Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja az Éizakmagyarortzági Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattal közösen a vállalat 10 éves fennállása alkalmából jubileumi ünnepségeket rendezett Kazincbarcikán. A kótnapos rendezvényen az ország különböző részé­ről közel 150 vízügyi szakember vett részt. Vízügyi ós iparvállalatok, tervező és kutató intézetek, szakhatósá­gok küldték el képviselőjüket, hogy ismeretanyagukat bővítsék és hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezze­nek. A rendezvényt Szakváry Jenő, az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóság osztályvezetője nyitotta meg. A megnyitó után Ali Lajos, az ERV igazgatója ismer­tette a kétszeres „Szocialista Munka Vállalat" ós há­romszoros „Kiváló Vállalat" címet elért ÉRV 10 éves fejlődését. A vállalat fejlődésének ütemére jellemző, hogy 10 év alatt a termelési érték több mint ötszörösére nőtt, és jelenleg már az állóeszköz állománya is megköze­líti az egymilliárd forintot. A bevezető előadás után szakmai előadások következ­tek. Az előadók témáikat úgy választották meg, hogy az ivóvízellátás szinte minden területét ós aktuális problé­máit érintették. Hangzott el előadás a víztisztítások minőségi változá­sairól, a gazdaságos üzemhelyzetről, az automatizálásokról, de a konkrét üzemelési tapasztalatokat is megismerhették a résztvevők, például a köfzörűvölgyi tározó gyorsszűrési hatásfokáról vagy a lázbérci lassúszűrők üzemelési prob­lómáiról­A hozzászólások hasznosan egészítették ki az előadók által érintett témákat. Az egész előadássorozatra a magas szakmai felké­szültség, s nagyfokú érdeklődés ós az előadások közben kialakult egészséges vitaszellem volt a jellemző. A rendezvény második napi programjában az ÉRV nagyobb vízmű-telepeinek bemutatása ós ismertetése szerepelt. A résztvevők megtekintették a borsodsziráki, a lázbérci és a mihálygergei vízművet. Összegezve a két nap alatt látottakat és hallottakat, megállapíthatjuk, hogy jól előkészített, gördülékeny, szakmailag magasszintű rendezvény keretében ismerhet­ték meg a résztvevők az ország első Regionális Vízművét az ÉR V-t. Sch. S.-né

Next

/
Thumbnails
Contents