Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Ábrahám Ottó–Takács Attila: Tatabánya szennyvíztisztító telepének fejlesztése. Városi tisztítótelepek optimális szakaszolásának grafikus vizsgálata

506 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Dr. Ábrahám E.—Baríha I.: A nagyüzemű állattenyésztő telepek Nem szabad, tehát a hígtrágyát mezőgazdasági szennyvíznek tekinteni, és azt minden további nélkül a városi (házi) fekális szennyvizekkel közös nevezőre hozni. Utóbbi a városokban, kis településekben, esetleg a falvakban mint közteher jelentkezik. Kezelése és eltávolítása a közösség egészségügyi érdeke .és kötöttsége. Egész más szemlélet kell érvényesül1 ön a hígtrágya kérdésében. A hígtrágya keletkezésekor tartalmában azonos — ha nem jobb — az eddigi hagyományos trágyáéval. Amikor az eltávolításához, szállításához, gépi úton történő továbbításához bizonyos mennyiségű víz kerül, annak konzisztenciája megváltozik. Természetesen ez a konzisztenciaváltozás magával hozza a biológiai körülmények, a kezelhetőség és értékesíthetőség változását is. Támpontként a tervezéseknél az 1. táblázatban foglalt és az állattartó épületben az állattartási technológiához igazodó belső csatornázás figyelem bevételével meghatározott és átlagolt hígtárgya, mennyiségi adatokat vehetjük figyelembe. A 2. táblázat a szokásosan alkalmazott istállói belső két csatornázási rendszernek a hígtrágyaösszetétel változására gyakorolt kihatását mutatja be. A vízöblítéses, vagy duzzasztott csatornázási rendszer — az istállóépületen belüli tározás miatt— lényegesen kedvezőtlenebb a későbbi kezelhetőség ill. értékesítési lehetőség szempontjából. Annak megismerésére, hogy a hígtrágyában levő szennyezési tartalom szennyező képessége mekkora, hasonlítsuk össze a hígtrágyát a hazai átlagos minőségű szennyvíz szennyezési tartalmával. Ennek számszerű adatait a 3. táblázatban láthatjuk. Az előbbi adatok mutatják, hogy a trágyának, a vizeletnek és mosóvíznek — közösen hígtrágyának — vályúban, csatornában, vagy csőben való 7. táblázat Fekália -t- húgy • ló [kg/nap] Víz [kg/nap] Hígt ragya [kg/nap] Szára zanyag [%] Szarvasmarha (500 kg) Vízöblítéses vagy duzzasztott csatorna Gleccserszerű önlefolyó csatorna Sertés (100 kg) Vízöblítóses vagy duzzasztott csatorna (Meccsei-szerű önlefolyó csatorna Baromfi (1,5 kg) Tojótyúk 45—55 45—55 4—10 I 10 0,2 10—H0 0—10 0—5 0—10 0—0,2 55—85 45—65 4—15 4—20 0,2—0,4 9—14 0,5—10 44—48 2. táblázat Szarvasmarha Vízöblítéses, vagy duzzasztott csatornarendszer átlag Gleccserszerű önlefolyó csatornarendszer átlag Szárazanyag . . % Szervesanyag . % Homok % N % % P % K % 4,14 3,01 0,29 0,23 0,03 0,29 1,22 0,80 0,001 0,10 0,001 0,13 6,45 4,04 1,17 0,33 0,06 0,40 10,20 7,02 2,31 0,37 0,09 0,43 4,75 5,75 2.31 0,21 o,o:i 0,20 22,90 8,00 9,36 0,04 0,17 0.78 3. táblázat Szennyezettség jellege 1 leé. nap [g] 1 szarvasm. nap [g] 1 sz.m./l leó 1 hízósertés nap [g] 1 hízósertés 1 leó Lebegőanyag ... 70,0 3 621,0 51,5 1 347,0 19,3 BOT 5 38,0 44 250,0 116,0 3 712,0 98,0 Szennyezettség jellege 1 m

3 házi szennyvíz [g] 1 m

3 sz.marha hígtrágya [g] 1 m

3 sz.marha hígtrágya 1 in

3 hízósertés hígtrágya [gj 1 m

3 sertés hígtrágya 1 m

3 házi szennyvíz 1 m

3 házi szennyvíz Lebegőanyag ... 299,7 51 700,0 172,5 84 100,0 281,0 BOT

5 253,0 632 000,0 500,0 232 000,0 917,0