Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Mistéth Endre: Műtárgyak árvízlevezetéssel való méretezése valószínűségelmélet alapján

Dr. Misiélh E.: Műtárgyak árvízlevezetésre való méretezése Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 49 Műtárgyaink árvizi biztonsága, mint azt a bemutatott számpélda is igazolja ~ 10% körül van. A terhek hatására fellépő erőtani biztonság 0,1 %

0 körül van [13], három nagyságrenddel nagyobb, mint az árvizi biztonság. Végül a definíció: árvizi biztonságon a műtárgynak azt a képességét értjük, amely a tervezett élettartam alatt, a tönkremenetelt előidéző minden egyidejűleg lehetséges kedvezőtlen csoportosításban fellépő hidraulikai és meteorológiai körülmény valószínűségével mérhető. 10. összefoglalás 1.A javasolt számítási mód nem tartalmaz semmiféle szubjektív tényezőt, minden hidraulikai méret matematikai statisztikai alapon csak gazdasági megfontolásokkal is meghatározható. 2. Az árvízi méretezés általános törvényeit a hidraulika és a hidrológia funkcionális kapcsolatai szolgáltatják. A függvénykapcsolatban szereplő paraméterek szórása miatt a gazdaságos méreteket valószínűségelméleten alapuló sztohasztikus összefüggések segítségével kell meghatározni [13]. 3. A műtárgyak árvizi biztonsága csak a tervezett élettartam előzetes megállapítása után egyértelmű. Célszerű a végleges műtárgyakat 50 éves, az ideiglenes létesítményeket 5 éves élettartamra tervezTii. Kiemelt nagy műtárgyaink tervezett élettartama 100 év legyen. 4. Az árvizi vízhozamok meghatározására az I. vagy a III. típusú extremális eloszlás választható. Ezek az eloszlások lehetővé teszik, hogy elégtelen hosszúságú idősorokból, a tervezett élettartamra is figyelemmel levő vízhozam eloszlásokra következtessünk. 5. Az árvízlevezetőképesség meghatározására kellő számú kismintakísérlet végzendő, hogy a vízhozamtényező valószínűségi jellemzői (várható érték, szórás, ferdeség, csúcsosság) meghatározhatók legyenek. 6. Állandó vízfolyásaink árvizi mértezését a fenti eljárással javasoljuk. Ezért szükségesnek tartjuk a Pearson IV. eloszlásra táblázatok készítését. Időszakos vízfolyásaink műtárgyait az 500— 1000 éves árvízhozamra kellene méretezni, a magassági biztonság 0,50 m legyen. Ideiglenes műtárgyaknál elégséges a 100 éves árvízhozamra méretezni, a szerkezet alsó élét pedig a duzzasztott 100 éves vízszint felett 0,3 m-ben célszerű megáll a] »'tani. IRODALOM [1] Agroszkin, I. I.—Dimitrijev, G. T. és Pikalov, F. I.: Hidraulika. Tankönyvkiadó, 1952. Budapest. |2| Kozák Miklós: Hidraulika. Egyetemi jegyzet. Kézirat. 1964. |3] Ven Te Chow: Handbook of Applied Hydrology. Me Graw-llill Book Company New York, London 1

004. 14] Németh Endre: Hidrológia és Hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. [51 Fréchet, Maurice: Sur le loi de probability de lécart maximum. Ann. Sor. Polonaise Math. (Cracow) f>. kötet, 1927. fß] Fisher, P. A. and L. H. C. Tipett: Limiting forms of the frequency distribution of the smallest and largest member of a sample. Proc. Cambrige Phil. Soc. 24. kötet, 1928. [7] Starosotszky Ödön—Muszkalay László: Műtárgy hidraulikai zsebkönyv II. Műszaki Könyvkiadó, 1961. Budapest. [8] fíuy Aguiar da Silva Lerne: Os Extremos de Amostras Ocasionais e Suas Aplicaföes á Engenharia. Säo Paulo 1954. [9] Könnend;/ István: Valószínűségszámítási módszerek alkalmazása a műszaki tervezésben. ÉTI dokumentáció, 1968. [10] Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. Vízügyi Közlemények, 1953. I. [11] Szász György: A műszaki megbízhatóság. Szabványügyi Közlemények. 1965. 10. 12. [12] Borowicka, Hubert: Über den Aufstau in folge Einengung eines Flusslaufes. Österreichische Wasserwirtschaft, 1951. ápr. 69—78. p. [ 13] Endre Mistéth: Some Safety Problems. Az I. A. B. S. J]. 8. kongresszusa, New York, 1968. Zárójelentés. Bemessung von Ihm

mwerken für Hochwasserabfuhr aufgrund der Wahrscheinlichkeitstheorie Dr. Mistéth, E.

. Kandidat der Technischen Wissenschaften Die Schluckfähigkeit der Objekte kann in Funktion der geometrischen Grössen, der Wasserspiegel und des Abflussmengenfaktors hergestellt werden. R = K( £n). Sind die unabhängigen Veränderliche ii und ihre, Wahrscheinlichkeitskenwerte (zu erwartender Wert, Streuung, Schrägheit, Spitzenförmigkeit) gegeben, so können auch die Wahrscheinlichkeitskennwerte des R bestimmt werden. Im Besitz dieser kann eine beliebige untere Grenze der Sehluckfähigkeit bestimmt werden: RH = R — niSR, wo m = m (fjt, CR, k). Die Wassersehluckfähigkeit bildet eine Zeitreihe R(t), die aus einem trendartigen Teil und einem stochastischen l'rozess steht. Es muss der Begriff der geplanten Lebensdauer des Objekts eingeführt werden, weil ohne dieser von Hochwassersicherheit nicht gesprochen werden kann, lindgültige Objekte müssen für eine Lebensdauer von T = 50 Jahre und provisorische Bauwerke für eine Lebensdauer von T = 5 Jahre bemessen werden. Der massgebende Hochwasserabfluss ist unter Berücksichtigung der geplanten Lebensdauer festzustellen. Die massgebende Abflussmenge [Qil/(2')] und ihre wahrscheinlichen Kennwerte können aus der I. und III. oberen extremalen Verteilung gut bestimmt werden. Bei der Bemessung muss gesichert werden, dass die Schluckfähigkeit des Objektes während der geplanten Lebensdauer um eine im voraus bestimmte Wahrscheinlichkeit ('4) grösser sei als der massgebende Hoch wasserabfluss

: Prob {[/?(/) - Q(T)] S 0} S 1 -—; 0 < t < T. k Aus obiger Ungleichmässigkeit ist das Objekt so zu projektieren, dass der zu erwartende Wert des Hoch Wasserabflusses m = Q(T) + rnl^T^T^^ ist, wo m = m(fy, cy, k). Der Wert des übernommenen Risikos (I/k) kann auch nur mit wirtschaftlichen Überlegungen bestimmt, werden; der Wert des k ist von einem bei einem eventuellen Zugrundegehen verursachten Schaden (D

) abhängig, veränderlich und optimalisierbar. 0,4343/), |C

0 J