Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Dékei Aurél–Jakab Sándor–Stricker Ervin: Egyesített rendszerű csatornahálózat szennyvizeinek tisztítása

472 Hidrológiai Közlöny 1972. 11. sz. Dékei A.—Jakab S.—

Stricker E.: Egyesített rendszerű csatornahálózat után pedig 75—80 évenként, ill. 100 évnél is ritkábban érheti el, vagy haladhatja meg. Ezeknek megfelelően a vészkiömlő bukóélének magasságát meghaladó vízszint előfordulási való színűsége p„=l/20X 1/365 = 1/7300, ill. p

2=l/75X 1/365=1/27 375. Figyelembe véve azt is, hogy a magas vízszintek előfordulása is a csapadékos napok alatt várható, tehát a tározó megépítése előtti valószínűség _ 4 7300 ' a tározó megépítése utáni valószínűség pedig 4 P

i~ 27 375 " A két jelenség valószínű egyidejűségének (p= —PI'PÍ) előfordulása tehát: a) a tározó megépítése előtt 4 4 16 1 Pszenny vizeknek a telepre vezetését is. A szóbanlevő csatornaszakaszt ós ezzel együtt a szennyvíztisztító telepet terhelő vízmennyiségek a 4. táblázatban találhatók. 4. tAMzat A meghosszabbított (ögyííjtö terhelése Ta6n. 4. Hazpywa npodneHHMO MaeycmpaAbHoeo Kcrnuna I. Ütem Bővítés [m»/ó] tl/sj [m'/ó] [l/s] Minimum 24 órás átl 18 órás átl Nyers szv. csúcs Záporvíz csúcs 840 1250 1670 2140 233 350 460 600 9000 1470 2200 2940 3800 410 600 820 1060 9000 2920 7300 2 132 000 (azaz kb. 3640 évenként egyszer) b) a tározó megépítése után 4 4 16 1,3 XLO

6 P = \ -X2920 27 375 80 000 000 5,0 X 10

6 (azaz kb. 13 600 évenként egyszer) Emiatt az „A" pontban elég a gravitációs üzemű vészkiömlő alkalmazása, záporvízátemelő szivatytyúház létesítése nem szükséges. Záporvíztározás A 9,0—1,5=7,5 m

3/s záporvízzel kevert szenny víz tározáaa két helyen történik: az „A" pont alatti 1100 m hosszú „meghosszabbított" főgyűjtőben és a szennyvíztisztító telepnél létesítendő tározó medencében. Az ,,A" pont alatti csatornaszakasz ezenkívül még természetesen ellátja a A meghosszabbított főgyűjtő keresztmetszete az 5. ábrán látható ötszög alakú szelvény. A szelvény alsó, háromszög alakú részén folyik le a szárazidei (nyers) szennyvíz. A szennyvíztisztító telepen a szennyvizet a homokfogó után elhelyezett szivattyúk emelik át. A homokfogó vízszintjét a homokfogó után elhelyezett Parshall-rendszerö mérőtorok — amely egyben az érkező szennyvíz mennyiségét is méri — szabályozza. Ezzel az elrendezéssel lehetőség nyílt arra, hogy az a vízmennyiség, amely már nem kerülhet a szennyvíztisztító telep műtárgyaiba, a homokfogóban elhelyezett oldalbukón át gravitációsan a záportározóba jusson (6. ábra). A homokfogóban létesített oldalbukó bukóéiszintje a csapadékos csúcsvízhozamnál (1500 l/s) a homokfogóban beálló vízszint felett van, így tehát bizonyos fokig a műtárgyban a zápor esetén érkező szennyvízből is vissza lehet tartani a homokot. A különálló záportározóba a homokfogó oldalbukóin át mintegy 4400 l/s vízhozam felett kerül a csapadékvízzel kevert szennyvíz. Mindaddig, amíg a záportározóban a tározási szint nem éri el a homokfogó bukóinak a szintjét, illetve a zápor1,0 W 3,0 W 5,0 M 7,0 W 9,0 tao a[m*/s] [m]3,0 2fi W0 1,0 W 3,0 [m] v[m$08 06 0,4 0,2 0 300 600 1060 Ő [l/s] 5. ábra. Főgyűjtőcsatorna keresztmetszet, vízmennyiségi és vízsebességi adatok Puc. 5. nonepeHHbtü pa3pe3, dämme pacxoda u CKopocmu eodu Macucmpcuibuoeo Kanada